A református templom teljes felújítását tervezik a nyüvediek

Tóth Zsigmond

Nyüved csendes kis falu a Berettyó közelségében, egy „kőhajításnyira” a magyar határtól, ugyanakkor alig néhány kilométerre a községközpont Paptamásitól. Nincs távol a megyeszékhelytől, azonban elég messze ahhoz, hogy ne érjen el ide annak nyüzsgése. A helybéliek elmondták: az ember itt a szó szoros értelmében otthon érzi magát, egyre több a fiatal, aki visszatér a városból, hazaköltözik, felújítja a szülői házat, esetleg újat épít.

A település a XIII. században Nyüved néven szerepel a krónikákban, a XV. században a Hunyadiak és a Csákyak tulajdona volt. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 232 lakosa volt a településnek, ebből 214 magyar, 18 román nemzetiségű, 184 református, 19 római katolikus, 13 ortodox, nyolc baptista, három görögkatolikus.

A szájhagyomány szerint Bocskai István, Erdély fejedelme az 1604. október 15-i álmosdi csata előtt Nyüveden ütötte fel fejedelmi sátrát. Többen ma is állítják, hogy az egykor a temetőben álló ősrégi tölgyfa abból az időből származott.

Kállai Benedek református lelkipásztorral – aki néhány éve kezdő lelkészként került a településre – a szépen rendbe tett parókián beszélgettünk. Elmondta, hogy a település református temploma 1808-ban épült, 2008-ban ünnepelték fennállásának 200. évfordulóját, és ekkorra elkészült az új torony is. Nagy álmuk valósult meg ezzel a helybelieknek, hiszen majdnem 60 évig csak egy harangláb állt a templom mellett. Ekkor avatták fel a templomkertben elhelyezett világháborús emlékművet is. Nyüveden körülbelül 120 református fizet egyházfenntartói járulékot, és a gyülekezeti tagok 30–40 százaléka látogatja az istentiszteleteket. Kórus is működik, elég szép számú a vegyes kar.

A nőszövetség csigatészta-készítéssel és kézimunkázással foglalkozik, utóbbi bizonyítéka az a gyönyörű falvédő és terítő, melyekre a gyülekezet méltán büszke. Nemrég lett készen Nyüved pecsétjéről egy szép alkotás, a kápolnában pedig a székekre horgoltak terítőt, hiszen télen azért hideg van. Hímeztek terítőket ajándékba is, testvérgyülekezeteknek. Sajnos azonban ez a gyülekezet is kiöregedőben van. Sok az idős személy, és mint mindenhol, a fiatalokat nehezebb megszólítani, de azért próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel.

Kállai Benedek tiszteletes elmondta: a templom teljes felújítását négy etapban szeretnék megvalósítani. Az elsőn tulajdonképpen már túlvannak, a tavaly kicserélték a tető szerkezetét, a második, amely most van folyamatban, a templom külső javítását és színezését, festését feltételezi. Jövőre jön a harmadik, a templom környékének rendbetétele, a negyedik pedig egy nagyobb volumenű munka, a templombelső renoválása.

„A külső megszépülés után a belső felújítás következik. Ez lesz a legköltségesebb része a munkálatoknak, hiszen a teljes áramhálózat-csere és még sok egyéb, egy lenyűgöző méretű templomban nem lesz olcsó mulatság. De bizakodók vagyunk, hiszen egy Isten kegyelmébe fogadott gyülekezetnek nemcsak joga, de kötelessége bízni a Mindenható gondoskodó szeretetében, mely minden időben munkatársakat, pártfogókat, adományozókat rendel. Ezúton köszönjük híveink adakozó jó kedvét, a polgármesteri hivatal, valamint a megyei és országos RMDSZ tisztségviselőinek jóindulatát és segítségét. A külső munkálatokra leadott pályázatunk célba érését nagyban segítette a Bihar megyei RMDSZ bukaresti jelenléte, személyesen Szabó Ödön képviselő hathatós támogatása” – nyilatkozta Kállai Benedek lelkipásztor.