Szabó József: Most vasárnap dől el valójában, mekkora erőnk lesz a magyarokat képviselni

Ciucur Losonczi Antonius

– Hetek óta arról beszél a Bihari Napló olvasóinak, mi történik Bihar megyében, a megyei tanácsban, vagy a vidéki önkormányzatokban. Nyolc év nagyváradi önkormányzati tapasztalat is van a háta mögött, arról mikor fog beszélni?

– Számomra a 2008–2016-os időszak egy remek tanulóiskola volt, RMDSZ-es nagyváradi tanácsosként volt alkalmam megtanulni, milyen a munkamegosztás a döntéshozatal és a végrehajtás között. Az első 4 év a liberálisokkal való partnerségről szólt, a második négy évet a velük szembeni ellenzéki szerep határozta meg.

– Beszéljen arról, amikor együttműködtek a liberálisokkal.

– Ilie Bolojan is akkor kezdte a polgármesteri mandátumát, egy olyan (demokrata párti) rendszert váltott le akkor, amely azóta bele is olvadt a liberális pártba. A koalíció remekül működött, Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester tapasztalatával, Ilie Bolojan lendületességével komoly szemléletváltáson esett át a váradi városháza apparátusa, mentalitásban is, hatékonyságban is érezhető volt a különbség. Én kezdő tanácsosként közelről éltem meg, milyen az, amikor egy új polgármester érkezik a rendszerbe, nagyon tanulságos volt, ahogyan sikerült mindent lépésről lépésre, közösen megtervezni, határozatokba átültetni, és azt apránként kivitelezni. Szerintem akkor működött a legjobban a koalíció Nagyváradon, a többség is, a jó szándék is, minden megvolt, aminek meg kellett lennie a jó munkához. A város akkoriban indította be a körgyűrű projektjeit, iskolákat újítottunk fel, utcákat aszfaltoztunk, és terveztük az EU-s pályázati források lehívását.

– A mandátum végére sikerült a koalíciót felrúgni, vagy egyszerűen felbomlott?

– Erről sokan sok mindent nyilatkoztak eddig is, de én, aki ezt megéltem, másképp látom: csak annyi változott, hogy a liberálisok, összefogva a szocdemekkel, akkoriban az USL néven, közös listán indultak, és akkora többséget szereztek a helyi tanácsban, hogy saját maguk alakíthattak többséget, kihagyva az RMDSZ-t. Ilyen ez a matek, mi ezt megértettük, és dolgoztunk tovább a tanácsban, ellenzékben, de konstruktív módon.

– Mégis voltak konfliktusok, számos alkalommal szembementek a Bolojan által vezetett városvezetéssel. Miért?

– Tisztázzunk valamit: koalícióban sem voltunk bólogatójánosok, a kulisszák mögött kemény viták és egyeztetések voltak, a nyilvánosság elé kompromisszumos helyzetekkel jöttünk ki, nem kiteregetve miben nem értünk egyet. Amikor ellenzékbe szorultunk, önhibánkon kívül, csakis a nyilvánosság előtt lehetett elmondani, azt is, ha támogattunk projekteket, azt is, amikor épp nem tudtuk azt segíteni.

– Miben nem sikerült nagyon egyetérteni akkoriban?

– Semmi meglepőt nem fog hallani, csak olyasmit, amit azóta is rendszerint elmondtunk: eladósítani nem szeretnénk a várost, az adókat és illetékeket nem kell kolozsvári szintre emelni, míg az életszínvonal messze elmarad attól, az erőltetett kisajátításokat sosem támogattuk, és a prioritások listáján is nekünk mindig az iskoláink és a kultúránk volt fontosabb. Ezeket ma is így látja az RMDSZ, és a jövőben is ezt fogjuk képviselni.

– Az EMNP szerint az RMDSZ becsapta Bolojant, és ezért sem lehetett 2012-ben alpolgármesterük. Ön ezt hogy látja?

– Egyetlen írott egyesség volt velük, ami arról szólt, hogy mind a megyében, mind a városnál együttműködünk, amennyiben az akkori elnök, Cornel Popa indul. Ezt a liberálisok időközben megváltoztatták, amiről az RMDSZ-t nem tájékoztatták, nem is keresték velünk a kapcsolatot. Elvárások megfogalmazódtak, de ezek, ha csak egyirányúak, nem lehet komolyan venni, egy szerződésből egyoldalúan néhány mondatot nem lehet csak úgy átírni. Az EMNP pedig ott sem volt, akkor sem, azóta sem egyetlen egyeztetésen sem a liberálisokkal. Furcsa is számomra, hogy miért is szólnak bele olyanok az ügyekbe, amelyre sem mandátumuk nem volt a szavazóktól, sem nem lettek felkérve, hogy szakmailag véleményezzék azt. Persze, magánvéleményük lehet, legyen is a jövőben, de hozzáadott értékük nincs a témában, a hivatalos papírokat sem ismerik.

– Mégis volt az RMDSZ-nek alpolgármestere, Huszár István személyében. Ez minek volt betudható?

– Amikor az USL felbomlott 2015-ben, a liberálisoknak szükségük volt egy új partnerre, akivel képesek többséget létrehozni a helyi tanácsban, és mivel az RMDSZ-t jól ismerték, a legközelebb elképzelések szintjén hozzánk húztak, adta magát a helyzet, fel is ajánlották Istvánnak az alpolgármesteri tisztséget, és az azzal járó megtisztelő feladatot, hogy a várost és az itt élő magyarokat képviselhessük. Sajnos ez egy évesre sikeredett, a végére a véleménykülönbségek miatt el is romlott a kapcsolat. Mivel 2016-ban túlnyerték magukat, nem is volt lehetőség újabb együttműködésre.

– Mit jelent az, hogy túlnyerte magát a liberális párt 2016-ban?

– Bárki megnézheti a választási eredményeket: 2016-ban a helyhatósági választásokon akkora szavazatmennyiséget kaptak, mint addig sem, azóta sem. Egy kimagasló eredmény, számukra a legjobb pillanatban, amivel el is dőlt, hogy a kétharmados többségükkel bármiről dönthetnek, semmilyen más vélemény nem számít. Ennek megvoltak a maguk előnyei is, például az EU-s pályázatok témájában gyorsabban tudtak döntéseket hozni, de a hátránya is, hogy sem egyeztetni, sem kommunikálni nem voltak kénytelenek ebben a négyéves időszakban. A magyar vonatkozású ügyekről is ők döntöttek.

– Az már eldőlt, hogy Bolojan nem lesz tovább Nagyvárad polgármestere. Mi a véleménye erről?

– Új polgármester lesz, akinek szemlélete is eltérő lesz az előzőétől. Szerintem Cseke Attila a legideálisabb jelölt erre a tisztségre, de a magyarok számaránya szerint nem az RMDSZ a favorit. Bolojan mandátuma elején a városházán sokkal több magyar anyanyelvű ember dolgozott, volt 5 magyar igazgató is a rendszerben, ez mostanra már nem mondható el. A magyarok a számarányuknak megfelelően kellene képviseltetve legyenek, erre az RMDSZ mindig is odafigyelt, de amikor mások döntenek rólunk, ez másképp néz ki. A megyei tanácsnál is, a prefektúra, vagy a kormány megyei intézményeiben is mindig odafigyeltünk erre, remélem, a városházán is hamarosan megnyílnak „újabb magyar ajtók”, magyarul anyanyelvi szinten beszélő hivatalnokok révén.

– Ön szerint Bolojan megnyeri a megyei tanács elnöki tisztségét?

– Mivel direkt ellenfelek vagyunk, nem kiálthatom ki győztesnek, de a realitás talaján élve el kell mondanom, neki erre reális esélye van. Itt most nem ez számít, hanem az, hogy milyen lesz mind a megyei, mind a váradi tanács összetétele. Bolojan racionális ember, ráadásul matematika tanár: ha egyedül megvan neki a többsége, nem fog neki kelleni semmilyen koalíciót kötni. Ha nincs meg, akkor szétnéz, kik jutottak be a tanácsokba, és kivel tud mindkét testületben kényelmes, akár kétharmados többséget összehozni. Ezen a dolgon fog múlni, mennyire lesz szavunk a következő időszakban, ezt pedig a vasárnap leadott szavazatok döntik majd el!

– Az USR-PLUS is kampányolt magyarul, erről mi a véleménye?

– Szinte minden román alakulat kampányolt magyarul is, ahogy nekünk is voltak román nyelven megfogalmazott üzeneteink. Ez addig rendben is van, amíg a kampányok közötti időszakban is rendszeres a kommunikáció azon a nyelven, az RMDSZ ilyen szinten rendben van: de az Ön által emlegetett új pártnak a magyar szavazatokra van szüksége, képviselni ők magyarokat nem fognak, még akkor sem, ha épp Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is mellettük kampányol.

– A magyar parlament hétfői ülésén komoly vita alakult ki egy jobbikos és egy fideszes politikus között. Önnek erről mi a véleménye?

– Ezen a vitán Potápi Árpád államtitkár úr azt sugallta, nemzetárulással ér fel, ha az EMNP vagy MPP ellenjelöltet indít az RMDSZ ellen ott, ahol van esély a nyerésre. Ezt kiemelt módon Szatmárra és Biharra értette, a vita el is durvult, de abban egyetérthetünk: ha Biharban is visszaléptek volna az EMNP-sek a jelöltségtől, ahogy azt tették Szatmárban, akkor az esélyeink is jobbak lennének. Ha egy 25 százaléknyi magyarságot is megosztunk, két magyar jelölttel, egyértelmű, hogy ettől nem leszünk erősebbek!

– Az EMNP azzal kampányol, hogy nekik van reális esélyük Nagyváradon alpolgármesteri tisztséget szerezni. Ön szerint ez helytálló kijelentés?

– Vasárnap arról szavaznak az emberek, hogy ki legyen Nagyvárad polgármestere és mely alakulat hány tanácsost juttat be a döntéshozó testületbe. Az alpolgármester személye a bejutott tanácsosok közül kerül ki, ehhez be is kell jutni, át kell lépni az öt százalékos küszöböt. Az EMNP-nek eddig ez nem sikerült, bár mindig azzal kampányoltak. Az én véleményem az, hogy sem a megyei, sem a váradi tanácsba nem jutnak be, senki nem fog velük semmiről tárgyalni, és a rájuk leadott szavazatok, ahogy azt a magyar kormány képviselői is megüzenték, elvesztett szavazatok a magyar közösség szempontjából.

– Az RMDSZ koalícióra léphet a liberálisokkal?

– Ezt a kérdést a vasárnapi választás eredménye fogja eldönteni! Ha a magyarok megmozdulnak, és támogatják az RMDSZ-t, mint egyetlen olyan politikai alakulatot, amely 30 éve őket képviseli a román pártokkal szemben (és nem a román pártok érdekeit a magyarok soraiban), akkor erős képviseletre van esélyünk. A liberálisok megnyerhetik a választást, de a többségük is a vasárnapi voksoktól függ, az fogja eldönteni, milyen koalíciót tudnak kötni, és kivel tudnak kényelmes többséget alkotni mindkét testületben. Az RMDSZ készen áll a munkára is, a feladatokra is, az együttműködésre is.

A borítóképen: Szabó József, az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje