Sokéves küzdelem van a Szent László híd magyar elnevezése mögött

János Piroska

Mint arról már a korábbiakban beszámoltunk, szeptember 1-jén kihelyezték az öt éve hivatalosan a lovagkirály nevét viselő központi hídra a „Szent László híd” feliratot. A háromnyelvű (román, magyar, angol) tábla kihelyezésének eredményét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezete is a magáénak tulajdonította, amit közleményekkel támasztottak alá.

A magyar feliratok, utcanévtáblák ügyében az első, legbátrabb lépéseket 15 évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) tették meg, „azok, akik akkor bennünket a merészségünkért szélsőségesnek neveztek, ma az ezalatt elért eredményeket a magukénak próbálják beállítani” – nyilatkozta Csomortányi István, az EMNP elnöke. Elmondása szerint a híd magyar elnevezésének kihelyezése kapcsán kialakult helyzet túlmutat saját magán, olyan eredményeket próbálnak saját eredményként kisajátítani, amit az EMNP és az általuk a polgármesteri hivatalba küldött polgármesteri tanácsadó, Zatykó Gyula révén értek el. „2016-ban Nagyvárad magyarságát cserben hagyták, és egy rettenetesen rossz politikai alku eredményeképpen a magyarságnak még az addigi gyenge jelenléte is megszűnt a polgármesteri hivatalban” – tette hozzá, a polgármesteri tanácsadó városházán való jelenlétének tulajdonítva többek között az iskolákban megtartott magyar vezetőtanácsi helyeket, ifj. Rimanóczy Károly és Rhédey Lajos szobrának kihelyezését, a várban kialakított Szent László emlékhelyet, a vár bástyáinak felújítását, a Szacsvay Imre Általános Iskola hamarosan megkezdődő felújítását vagy a magyar feliratokat a tömegközlekedési eszközökön. Elmondása szerint egyedül az EMNP-nek van valódi eredményeket hozó párbeszéde azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), amelyik a megyei tanács vezetését már részben átvette és a választások befutója is. Csomortányi István meglátása szerint nem egyedi eset történt a hét elején, hasonlónak nevezte a Szent László Napok nevének és jelvényének ellopási kísérletét, a folyamatos rászervezéseket, köztük az augusztus 20-i ünnepséget, az ifj. Rimanóczy Kálmán szobra kapcsán kialakult vitát, a Magyarok Kenyere programot.

Nagy József Barna elmondása szerint a magyar feliratok hiányára az EMI nagyváradi szervezete hívta fel a figyelmet még 2006 elején, amikor az Unirii tér Szent László térnek való visszanevezését és a magyarok számarányának megfelelően több magyar utcanevet kértek. Az akkoriban indított aláírásgyűjtésen 44 civil, egyházi szervezet írta alá kezdeményezésüket, néhány körzeti szervezet kivételével a nagyváradi RMDSZ viszont nem írt alá. Elmondta: 2008-ban az akkori polgármester az EMI nyomására felvetette a híd átnevezését, a következő tanácsülésen azonban visszavonták a határozatot. „Következetesen kiállunk a magyar feliratok szükségessége mellett. Mi ugyanazt képviseljük, mint akkor, egyesek pedig szeretnek a más tollával ékeskedni. Mi is csak azt ajánljuk, hogy olvassák vissza a sajtót, és akkor világos lesz, hogy míg egyesek ötletekkel jönnek szerény eszközeikkel, mások ezeket a terveket, akciókat kisajátítják” – nyilatkozta Nagy József Barna, akit elmondása szerint elégedetlenséggel tölt el, hogy harminc évvel a rendszerváltás után ilyen apró eredményeknek is nagy hangot adnak, ugyanakkor sokkal több magyar felirat kellene kint legyen. A híd átnevezésében Csomortányi elmondása szerint közrejátszott Sztuflák Gyula kezdeményezése is, amelynek keretében nyolcezer aláírás gyűlt össze, és amelyben Szent László király egy főtéri szobrának felállítását kérték. Akkor arról született döntés, hogy „Sf. Ladislau”-nak nevezik át a hidat. Ez év nyarának elején a többnyelvű feliratok kihelyezéséhez a városi tanácsnak egy határozatot kellett megszavaznia, amit a magyar tanácsosok „megbocsájthatatlan és érthetetlen módon” nem fogadták el – mutatott rá az EMNP elnöke, aki hozzátette: „miután négy éve vezetik a megyét, mutassák meg, hol van a megyei tanács magyar nyelvű honlapja, a megye által kezelt utak esetében hány darab új magyar, kétnyelvű útjelzést helyeztek ki, ha már évekig vezették a vízügyet, hány darab magyar folyónév-táblát tettek ki, és arról is adjanak számot, hogy miért nem pótolják polgármestereik a magyar helységnévtáblákat.”