Békési Csaba: Most a félelem az egyik legnagyobb hátráltató tényező a munkaerőpiacon

Pap István

A koronavírus-járvány a munkaerőpiacot is rendkívül nehéz helyzetbe hozta, ezért a román kormány több párhuzamosan futó munkaügyi támogatási programmal próbálja meg valahogy orvosolni ezt a problémát. Az egyik ilyen programban támogatja azokat a cégeket, amelyek újrakezdték munkatevékenységüket. Erről szólva Békési Csaba, a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója lapunknak elmondta, hogy a 92-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében az alkalmazottak alapbérének 41,5 százalékát fizeti az állam három hónapon keresztül azoknak a munkáltatóknak, akik újra aktiválják a minimum tizenöt napra felfüggesztett munkaszerződéseket. A Bihar megyei foglalkoztatási ügynökséghez július hónapra eddig 2200 kérvény érkezett mintegy 13 ezer munkavállaló anyagi támogatására. Ezek az igénylések 17 millió lejt tesznek ki. Emellett továbbra is vannak a megyében olyan cégek, amelyeknek a tevékenysége fel van függesztve, ezek a vállalkozások a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatását kérik. Májusban 4500 munkáltató több mint 36 ezer munkavállaló számára, június hónapra 470 cég mintegy ötezer munkavállaló számára kérte a kényszerszabadságolás miatti bértámogatást, a júniusi kérelmek kiegyenlítése mintegy 5,5 millió lejébe került a költségvetésnek csak Bihar megye vonatkozásában. Júniustól már párhuzamosan fut a két támogatási program, vagyis a kényszerszabadságra küldött emberek alapbér-támogatása és a munkatevékenység újrakezdésének a támogatása. A kényszerszabadságra küldött dolgozók alapbér-támogatását még augusztusban is kérhetik a megszorítások hatálya alatt tevékenykedő cégek: alapvetően a turizmus és a vendéglátóipar, valamint a sport-, gyermek- és ifjúsági tevékenységek tartoznak ide. Mindemellett támogatásban részesülnek azok a cégek is, amelyeknél fertőzési góc alakult ki. „Ha például egy százfős cégnél megbetegszik tíz ember, akkor a cég a többi kilencven embert kényszerszabadságra küldheti, és akkor ezeknek a munkavállalóknak is kérheti a hetvenöt százalékos bértámogatást arra az időszakra, amennyi időre hazaküldi dolgozóit” – mondja Békési Csaba. Az igazgató hangsúlyozta, hogy azokban a gazdasági szektorokban, amelyekre nincs érvényben megszorító intézkedés, újra kell kezdeni a tevékenységet, illetve, ha ezek a vállalkozások mégis kényszerszabadságon tartják dolgozóikat, akkor az államtól nem kapnak bértámogatást.

Korosztály-támogatás

Békési Csaba említést tett egy harmadik támogatási programról is: ha egy cég a 16–29 év közötti vagy az 50 év fölötti korosztályhoz tartozó személyekkel köt minimum egyéves munkaszerződést, akkor az állam átvállalja ezen dolgozók alapbérének az ötven százalékát. Ehhez a támogatási programhoz eddig több mint negyvenöt kérvényt nyújtottak be több mint hatvan munkavállaló számára, tudtuk meg az igazgatótól. Az erre vonatkozó kérelmet csak egyszer kell benyújtani, de miután az AJOFM megítéli a támogatást, a vállalkozásnak havonta igazolnia kell azt, hogy a munkavállaló jelen volt a munkahelyen és azt, hogy a bére ki volt fizetve.

A félelem az úr

Mivel a járványhelyzet rossz irányt vett, ez a megyei munkaerőpiacot is negatívan érinti, értékelte a jelenlegi állapotokat Békési Csaba. Elmondta, hogy a munkaerőpiac még nem is jött helyre, sokan elvesztették a munkahelyüket, ráadásul ebben az új helyzetben azt lehet tapasztalni, hogy nagyon sokan félnek. „Ma volt nálam (augusztus 3-án – szerk. megj.) egy nagy, több mint ezerháromszáz embert foglalkoztató cég humán erőforrás felelőse, aki azt mondta, hogy minden nap legalább ötven-hatvan kérelmet kap arról, hogy a dolgozók nem akarnának munkába jönni, vagy azt kérik, hogy teszteljék le őket, mert félnek. Csakhogy ha nem betegek, akkor nem maradhatnak otthon, a cég költségén történő tesztelést pedig senki sem vállalja fel. Sok esetben a dolgozók beteget jelentenek, így akarják előidézni azt, hogy elvégezzék rajtuk a tesztet” – mondja Békési Csaba. Tehát most a félelem az egyik legnagyobb hátráltató tényező a munkaerőpiacon, hangsúlyozta alá Békési Csaba, és ezt a félelmet a média és a közhangulat csak még jobban gerjeszti. „Fontosabb lenne arról beszélni, hogyan védekezzünk, mint újabb példákat felmutatni arra vonatkozóan, hogy mennyire veszélyes ez a járvány” – tette hozzá az igazgató.

Kérdésünkre válaszolva Békési Csaba elmondta, hogy a közegészségügyi előírások biztosítása a munkahelyen főként kis cégeknek jelent gondot, ugyanis ez a többletbefektetés azonnali és olyan mértékű áremelésekre kényszeríti őket, amelyeket már nem tudnak felvállalni. Ezért inkább kivárnak és kényszerszabadságon tartják az alkalmazottaikat. Végezetül Békési Csaba kifejtette, hogy ha a járvány intenzitása ugyanekkora marad, vagy még nagyobb lesz, akkor talán még ezt az évet át tudja vészelni a megyei munkaerőpiac, de hosszabb távon nem lesz fenntartható ez az állapot, hiszen, mint mondta, „csak március-május időszakra 110 millió lejt fizettünk ki Bihar megyében a költségvetésből. Természetesen mi igényelgetjük vissza ezt az Európai Uniótól, de ez nem száz százalékos visszaigénylés, és a költségvetés nem fogja ezt sokáig bírni”.