Arkhimédész találmányai, avagy vasból fakarika

A Leonardo találmányait bemutató kiállítás sikerén felbuzdulva most az Arkhimédésznek tulajdonított találmányok jobbára fából készített makettjeit állították ki a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban.

Fotó: Pap István

Pap István

Arkhimédészről valószínűleg mindenkinek ez a mondókává egyszerűsített axióma jut eszébe, miszerint minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Végigjárva azonban a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban tegnap megnyitott kiállítást, minden bizonnyal több tudásra teszünk szert erről az ókori tudós csodabogárról, aki számos elméleti tudományos törvénynek keresett és gyakran talált is gyakorlati alkalmazást. A tárlat két teremben van berendezve, a nagyteremben főként a hadászati eszközök láthatók, a falakon pedig az ókori hellén-római korról szóló történelmi adatok olvashatók. A másik teremben a matematikai, fizikai, csillagászati problémákra adott, Arkhimédésznek tulajdonított megoldások fából megformált szemléltető eszközei állnak. A nagyteremben látható hadászati eszközök Arkhimédész korának történelmi eseményeiről is mesélnek.

Felidéződik ugyanis, hogy a a rómaiak tengeri támadása ellen a siracusaiak Arkhimédésztől kértek segítséget, ő pedig megalkotta a Vasmarkot: ez egy hatalmas daru (a tárlaton csak egy kis makett), amelynek végén egy fém markoló van felhelyezve, ami a magasból lelógatva egyszerűen felmarkolja a városfalak alá merészkedő hajókat, majd nemes egyszerűséggel felborítja azokat. A történelmi dokumentumok tanúsága szerint az említett római támadásban több hajót is sikerült tönkretenni ezzel az eszközzel. De leírást kaphatunk arról, hogyan működött az ókorban a gőzágyú, illetve békés felhasználású eszközöket is találunk, például különböző emelőgépeket, amelyek az emeléskor szükséges erőkifejtést csökkentették, vagy hatalmas fémkorongokat, amelyek azt a célt szolgálták, hogy minél jobban eloszlassák a hangokat az amfiteátrumban. A látványt a falakra helyezett nagy méretű képekkel egészítik ki, például Siracusa várának, vagy a város görög színházának a képével.

A másik teremben a természettudományé, azaz a fizikáé, a mértané és a csillagászaté a főszerep.

Az emelőelv alkalmazásával Arkhimédész számos gépet szerkesztett meg, vagy írt le, ezeket is rekonstruálják a tárlaton. A második terem egyik érdekessége az amúgy kiállítási tárgyként egyáltalán nem mutatós, a mai puzzle-ra emlékeztető matematikai kirakós játék, vagy a vízóra, amelynek viszont pofonegyszerű, éppen ezért zseniális a működési elve: a több tartályon átcsorgatott víz mennyisége mutatta meg azt, hogy mennyi idő telt el. Ez annyira pontos időmérő módszer volt, olvasható a leírásban, hogy az ókori természettudósok ezt használták különböző kísérleteikhez.

De látható itt asztrolábium, azaz csillagóra is, amelynek működése Arkhimédész csillagászati számításain alapul, továbbá az Alexandriai világítótorony világító szerkezetének makettje is, amelyet szintén arkhimédészi találmányként tálalnak, igaz, azt is hozzáteszik, hogy máig nem tudtak rájönni a világítószerkezet működési elvére. A tárlat megértésében nagy segítségre vannak tehát a román és angol nyelvű leírások (mikor érjük már meg azt, hogy a tárlatokon magyar nyelvű tájékoztató anyagok, feliratok is legyenek?), ezek nélkül csak kisebb-nagyobb, főként fából készült játékoknak hatnak a megépített makettek és tárgyak, amelyek sokat bíznak a látogatók képzelőerejére. A tárlat nem a kiállítási tárgyainak egyedisége, hanem a bőséges információkkal megtámasztott összhatása nyomán válik értékes kulturális produktummá, amit érdemes felkeresni. Erre idén októberig van lehetőség Nagyváradon. Egy belépőjegy ára felnőtteknek nyolc, gyerekeknek négy lej, négy éven aluli gyerekek számára a belépés díjtalan.

Borítókép: Arkhimédésznek tulajdonított találmányok jobbára fából készített makettjei