Miniszteri ígéret: nem fog drágulni a kenyér

Pap István

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter pénteken kora délután a Nemzeti Liberális Párt nagyváradi székházában találkozott a sajtó képviselőivel, akiknek a legégetőbb mezőgazdasági problémákról beszélt. Kiemelte, hogy a szárazság az ország nagy területén okozott komoly károkat, ősszel 2,9 millió hektárnyi területet vetette be, és már eddig 1,4 millió hektáron keletkezett kár az aszály miatt. „Kártérítést fizetünk mindazoknak, akiknek veszteségeket okozott az aszály” – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy június 15-ig befejezik a kárfelmérést. Oros azt ígérte, hogy a kártérítés jelentős összeg lesz, de azt nem árulta el, hogy hozzávetőleg mekkora összegről van szó. A továbbiakban kifejtette, hogy a világjárvány is veszteségeket okozott a hazai mezőgazdaságnak, főleg amiatt, mert sok termény maradt raktáron. A miniszter kifejtette, hogy a járvány ideje alatt megváltoztak az emberek vásárlási szokásai, emiatt sokkal kevesebb termény fogyott, illetve a turizmus és a vendéglátó ipar leállása miatt eladatlan maradt rengeteg mezőgazdasági termék.

Új programok

A továbbiakban Oros a minisztérium által működtetett támogatási programokról beszélt. Elmondta, hogy beindult két kamattámogató program a mezőgazdaságában, az egyik a kis- és középvállalkozókat támogatja, a másik pedig, mely hamarosan beindul, a nagy termelők számára nyújt támogatást hitelfelvételkor. Egy új program keretében a gazdák öntözőberendezések beszerzésére kérhetnek anyagi támogatást, továbbá 50 millió eurót irányoznak elő azoknak a gazdáknak a támogatására, akik napszámosokat alkalmaznak. Továbbá kártérítést fizet a minisztérium maximum ötezer euró értékig azoknak a gazdáknak, akiket valamilyen természeti katasztrófa miatt ért kár, ebbe beleértendők a világjárvány okozta károk is. Oros elmondta, hogy erre a célra a fel nem használt uniós forrásokból irányoznak elő 80 millió eurót.

A miniszter a Fiatal Gazda nevű uniós programról is beszélt, melynek lényege az, hogy megállítsa az elöregedést a mezőgazdasági szektorban. Oros bejelentette, hogy az idén több mint negyven millió eurót költenek erre a programra, ebből húszmilliót kapnak azok a fiatalok, akik Romániában élnek és dolgoznak, és húszmillió jut azoknak, akik külföldön dolgoznak a mezőgazdaságban, de hazajönnének gazdálkodni. „Az idén először koncesszióba adunk maximum 50 hektárnyi területet fiatal gazdáknak az Állami Földalapkezelő Ügynökség által kezelt földekből” – jelentette ki, később a tájékoztató során azonban kiderült, hogy Bihar megyében egy hektárnyi ilyen terület sem áll az állam rendelkezésére, így a Bihar megyei fiatal gazdák nem pályázhatnak a földkoncesszióra, a program ugyanis nem teszi lehetővé a megyéken átívelő pályázást. Gondok akadtak a paradicsomtermesztést támogató programmal is, az ország egyes részeiben ugyanis gyakorlatilag kompromittálták ezt a programot. Oros megemlítette, hogy csak Olt megyében 417 dosszié van jelenleg a korrupcióellenes igazgatóságon, mert fiktív pályázatokra fizették ki a háromezer eurós paradicsomtermesztési támogatást. Többek között ezért kellett szigorítani a program szabályzatán, és a szigorúbb előírásokon nem is fog változtatni a minisztérium.

Negatív mérleg

A továbbiakban a tárcavezető kifejtette, hogy bár az elmúlt években nagyon gazdag volt a mezőgazdasági termelés, ez Románia kereskedelmi mérlegében egyáltalán nem mutatkozik meg, sőt, 2015-től kezdődően negatívra fordult, és tavaly már egymilliárd eurós kereskedelmi mérleghiány volt csak a mezőgazdasági termékek kereskedelméből. Ennek oka az, hogy Románia gabonaféléket és élő állatokat, azaz kevés hozzáadott értékű, ráadásul szubvencionált termékeket exportál, ugyanakkor feldolgozott élelmiszert és konzerveket, tehát nagy hozzáadott értékű termékeket hoz be. „Az unió országaival a deficitünk 2,5 milliárd euró, szerencsénk, hogy a harmadik országokba történő exportunkkal visszanyerünk több mint egymilliárdot” – fogalmazott Oros. De jó hírt is mondott a miniszter: a szárazság és a világjárvány ellenére az idén lesz elég gabona az országban, tehát lesz kenyér is a lakosság szükségleteinek a biztosítására. A miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen körülmények ellenére sem fog emelkedni a kenyér ára, már csak azért sem, mert a világ más országait nem sújtotta a szárazság, tehát elegendő búza termett a világban, ez pedig a kenyérár szempontjából kedvező fejlemény.

Prioritások

Végezetül Oros beszélt a kidolgozás alatt álló, a következő évekre érvényes mezőgazdasági stratégiai programról, melyben prioritásként fogják megjelölni a családi gazdaságok támogatását, jelentős mértékben fogják finanszírozni a feldolgozást, a raktározást és az állattenyésztést, és prioritás lesz a szövetkezetek megalakításának az ösztönzése is, mert, mint Oros kifejtette, a kistermelők egyedül soha nem fogják tudni érvényesíteni az érdekeiket. További célkitűzés az agrárkamarák létrehozása, ugyanis a jelenleg létező mezőgazdasági igazgatóságok elavultak. Ez utóbbi intézmények szerepe azért is kérdéses, fejtegette a miniszter, mert a romániai mezőgazdaságban túlnyomórészt a magánszféra tevékenykedik, ezért nincs is eszköze egy állami intézménynek arra, hogy a magánkézben lévő agrárszektor ügyeit kezelje. Azt azonban újságírói kérdésre sem árulta el, hogy az agrárkamarák létrehozása után mi lesz a mezőgazdasági igazgatóságokkal, csak annyit mondott el, hogy ezek az igazgatóságok nem fognak megszűnni.

A borítóképen: Adrian Oros mezőgazdasági miniszter