„Teljesen megújulva, egy évtizedre biztonságba helyeztük az Ady Endre Emlékmúzeumot!”

Ciucur Losonczi Antonius

– A napokban tartották meg az Ady Endre Emlékmúzeum megújított állandó kiállításának első bemutatóját. Hogy jutottak el idáig és mikorra készül el végső formában az állandó emlékmúzeumi kiállítás?

– Nagyon sok személyes és intézményi kapcsolatok sokasága kellett ahhoz, hogy a magunk által rendkívül szűkre szabott határidő ellenére is sikerüljön megvalósítani azt, ami ma már megtekinthető. Azt akartuk, hogy Ady Endre halálának január 27-i évfordulóján már jól látható legyen az a modern koncepció, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum szakembereivel valósítottunk meg. Ön is ott volt, láthatta, sikerült.

– A külseje is megújult az épületnek, ilyen komoly gondok voltak?

– Az emlékmúzeum külsőleg és belsőleg is megszépült. A tető nagyon rossz állapotban volt, mint jó gazda tehát itt kezdtük a felújítást, aztán teljes egészében javítottuk, cseréltük a fűtés-, víz- és elektromos hálózatot, akárcsak a nyílászárókat. A végén természetesen kívülről is restauráltattuk az ingatlant.

– A kiállítás látványosra sikeredet, hogy dolgoztak együtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal?

– Tisztázzunk valamit. Most az első lépésen vagyunk túl, február végére még tartogatunk meglepetéseket, és akkor lesz teljes az Ady-múzeum állandó kiállítása. Akkor lesz a végső elemzés is, de már most elmondhatom, kiválónak ítélem a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségét. Több alkalommal is egyeztetések történtek Demeter Szilárddal, a PIM főigazgatójával, a gyakorlati munkában pedig munkatársaival, valamint más, általuk megjelölt anyaországi szakértőkkel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a költségeket, az utolsó baniig, mi álltuk. Büszke vagyok arra, hogy román állami, megyei forrásból tudtuk ilyen színvonalra hozni egy emblematikus magyar költő, Ady Endre emlékhelyét.

– Tavaly a Bihar Megyei Tanácsnak sikerült tíz évvel meghosszabbítania a bérleti szerződést az ortodox egyházzal a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épületére vonatkozóan. Miként sikerült ezt elérni?

– Korrekt, világos, tiszta, őszinte párbeszéddel. Többször egyeztettünk az Nagyváradi Ortodox Püspökséggel, és bevallom, egy nagyon korrekt tárgyalássorozat eredményeként sikerült megállapodnunk abban, hogy tíz évvel meghosszabbítják az általam vezetett intézménnyel a bérleti szerződést. Ez az egyezség adott lehetőséget arra is, hogy a javítási, felújítási munkálatokat elvégezzük az épületen. Számunkra az első perctől prioritás volt az Ady-múzeum legalább évtizedes biztonságba való helyezése, azonban, mint tudja, nem ez az egyedüli kulturális intézményi stratégiai beruházásunk.

– A színházi beruházásra gondol? Arról már beszéltünk.

– Nem. Stratégiai döntésünk volt arra vonatkozóan, hogy mindent megteszünk azért, hogy a Római Katolikus Püspökség teljesen használatba vehesse a Barokk palotát. Amikor velem elkezdődött az RMDSZ jelenlegi megyei tanácselnöki mandátuma, a Körösvidéki Múzeum helyzete egy befagyasztott háborúra emlékeztetett. Semmilyen szerződés nem volt az új székhelyre való költözésre, felújításra, kiállítás kialakítására vonatkozóan. Megteremtettük az összes forrást és a múzeumot elköltöztettük, az épületet meg visszaadtuk az egyháznak. Az is világos mindenkinek, szerintem magyarnak, románnak egyaránt, hogy amikor az RMDSZ által jelölt személy vezeti a megyei önkormányzatot, olyankor rendszerint bővül, de legalábbis megerősödik a magyar kulturális intézményrendszer Bihar megyében.

– Térjünk vissza a mostani témához, az Ady-múzeum kiállításához. Mit láthatnak az érdeklődők, mi az újdonság?

– Most, hogy tíz évig biztosított a közgyűjtemény székhelye, érdemes volt újragondolni és átrendezni, a 21. századi elvárásoknak megfelelően berendezni a múzeumot. A jelenlegi tárlat lényege, hogy azt a nagyon bensőséges, Ady Endre pályájának indulásában nyomatékos kapcsolatot bemutassa, ami a költőt Váradhoz fűzte. A kiállításon nagyon látványos multimédiás és interaktív eszközt is használnak.

– Milyen eszközök ezek? Alkalmasak például múzeumpedagógiai tevékenységre is a diákok számára?

– Persze. Például Latinovits Zoltán tolmácsolásában hallgatni lehet Ady költeményeket, február végére lesznek érintőképernyők is, és tulajdonképpen egy képzeletbeli sétát tehetünk azokon a helyszíneken, ahol Ady is megfordult Nagyváradon. A szerkesztőségi szobának berendezett térben, ha az érdeklődők a fülükhöz emelik a telefonkagylót, akkor a kortársak emlékezéseibe hallgathatnak bele. Már működik az a „versfoltozó” játék, ahol egy-egy Ady-vers előhívása után a szavak egy része szétszóródik, és a látogató a saját tudása, képzelete függvényében a helyükre tudja rakni ezeket a szavakat.

– Kik segítettek még a múzeum ügyében, a jelenlegi forma kialakításában?

– Végig mellettünk állt Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, és személyesen Mile Lajos főkonzul, akit harcostársnak is nevezhetek ebben az ügyben. A kiállítás összeállításában a PIM, a Demeter Szilárd főigazgató által kialakított csapaté, azon belül Csorba Csilla kijelölt kiállítási kurátoré az érdem, aki örömünkre bevonta a konzultációba a váradi származású Boka László irodalomtörténészt, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatóját. Nagyon komolyan az ügy mellé álltak a kollégáim, Borsi Imre Lóránt és Szabó József a megyei önkormányzattól, és természetesen a múzeum jelenlegi és egykori munkatársai, jelesül Szamos Mariann és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő is. Ez egy jó csapat kiváló eredménye.

Péter I. Zoltán helytörténész, RMDSZ-es megyei tanácsos az Ady Endre Emlékmúzeumról

A Traian (Ady korában Széchenyi) téri park közepén található az egykori Mülleráj kioszk, amely 1895 szeptemberére készült el Müller Salamon cukrász megrendelésére egy jóval régebbi fából készült építmény helyébe. Kedvelt helye volt ez az újságíró Ady Endrének, aki nyaranta munkája közben gyakran megfordult itt egy kávéra vagy sörre. Jóval később, 1955. november 26-án nyílt meg ugyanitt Ady Endre Emlékmúzeuma, s azóta megszakítás nélkül a neves költő emlékét idézi. Kezdetben a szocialista rendszernek megfelelően rendezték be, és csak egy jó évtizede újult meg korunk szellemében. Most elérkezett egy újabb felújítás ideje is, Ady halálának centenáriuma alkalmából. A múzeum épületét a Bihar Megyei Tanács kívül és belül is felújíttatta, amit az Ady Endre nagyváradi életét és munkásságát bemutató új tárlat megalkotása követ majd. Ez utóbbi a Budapesti Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum munkatársai által történik majd. A szakmai irányítás személy szerint Csorba E. Csilla főmuzeológus nevét dicséri majd, aki néhány éve munkatársaival egyetemben már részt vett a múzeumi tárgyak felleltározásában. Ígérete szerint korszerű, a 21. század elvárásainak megfelelő emlékmúzeumot hoznak létre vélhetően február végéig.