A világ átalakulásáról is beszélgettek a nagyváradi gazdasági konferencián

Ciucur Losonczi Antonius

A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) nagyváradi fiókszervezete és a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) május 8-án, csütörtökön a római katolikus püspöki palota dísztermében megrendezte a 4. Nagyváradi Gazdasági Konferenciát.

A programban panelbeszélgetések is szerepeltek, az egyikben Magyar Levente miniszterhelyettessel (Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma) és Bálint Csaba közgazdásszal, vezetőtanácsi taggal (Román Nemzeti Bank/BNR) beszélgetett Szőcs Endre vállalkozó. Egyebek mellett szó esett arról, hogy átalakulóban van a világ. „Elképesztő, hogy mi zajlik, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mit történik Romániában és Brüsszelben. Nem túlzás azt állítani, hogy a nyolcvanéves világrend végérvényesen felbomlani látszik. Hogy miként fog kinézni a világ holnapután vagy tíz év múlva, erre senki sem tehet megalapozott tétet. De hát sok mindent kibírtunk már, ezt is ki fogjuk. És a legfontosabb dolgot még nem is említettem: mindeközben várjuk a fehér füstöt, hátha kapunk egy olyan pápát, aki ebben a káoszban egyfajta erkölcsi iránymutatást ad nekünk majd”, fogalmazott Magyar Levente.

Bálint Csaba szerint érdemes odafigyelni arra is, hogy a világ sokkal gyorsabb átalakuláson megy keresztül, mint korábban. Az egyik tényezője ennek a digitalizáció, és talán nehéz lépést tartani mindazzal, ami történik. Ott tartunk, hogy digitális asszisztensekkel beszélgetünk, és megjelennek olyan kérdések, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni a történelem menetét. Ködös a világ, és a technikai fejlődéssel a kommunikáció is megváltozott. Ugyanakkor létezik a zöldátállás is, melynek esetében Bálint Csaba szerint szintén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A harmadik pont pedig a geogazdasági és -politikai feszültségek, melyeknek betudhatóan a régi világ eltűnőfélben van. „Úgy tűnik, hogy a gazdaság is egyfajta eszközzé válik ebben a versengésben, elég ha a vámokat hozzuk fel példaként”, magyarázta a szakember.

Az Európai Unió helyzetéről

Felvetődött az is: milyen szerep jut ebben az Európai Uniónak, milyen lehetőségeink vannak. Magyar Levente arra hívta fel a figyelmet: ha távolabbról jövünk közelebb, azt látjuk, hogy jelenleg három olyan nagyhatalom van, mely alakítja a viszonyokat: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, a többiek gyakorlatilag nem számítanak. Az Európa Uniót politikai szempontból ma senki sem veszi komolyan, nem ül ott azoknál az asztaloknál, ahol meghatározzák a világ sorsát, és a gazdasága is gyengélkedik. Szerinte ezért Magyarország és Románia is egy olyan helyzetbe került, amikor el kell döntenie, hogy mennyiben kívánja a saját fejlődését feláldozni ennek a félremenő európai politikának az oltárán, és mennyire hajlandó a saját útját járni. „A magyar kormány hosszú évekkel ezelőtt meghozta a döntést, hogy a saját utunkat fogjuk járni, és attól függetlenül, hogy X vagy Y nyugati nagyhatalom mit vár el tőlünk, mi Oroszországgal, Kínával, a világ gazdasági pólusaival kereskedni és üzletelni fogunk. Románia ezidáig ettől elzárkózott. Érdekes változást hozhat azonban az éppen itt zajló politikai átrendeződés”, vélekedett a miniszterhelyettes.