Kaszál a Google a gépelési hibákon

Az angolul typosqattingnak nevezett jelenség lényege, hogy népszerű, nagy látogatottságú weboldalak doménneveinek elgépelt változatait regisztrálják,
így eltérítve a látogatók egy részét. Ezek az oldalak általában igyekeznek leplezni, hogy rossz helyen kötött ki a netező, átvett tartalmakkal, oldalszerkezettel, grafikai elemekkel igyekeznek fenntartani a látszatot, legalább annyi ideig, ameddig néhány hirdetést megjelenítenek. A pénz ugyanis ebből származik - ezek az oldalak tele vannak hirdetésekkel, méghozzá általában a Google által biztosított rendszerben. A keresőóriás tehát, amely tavalyi 23 milliárd dolláros bevételének 97%-át a hirdetési piacról szerezte, közvetve hasznot húz más cégek kárából.

Méghozzá nem is keveset, Tyler Moore és Benjami Edelman, a Harvardi egyetem munkatársai szerint 500 millió dollár, azaz átszámítva körülbelül százmilliárd forint bevételük lehet az elgépelt címeken megjelenő hirdetésekből. A két kutató megpróbálta felmérni, hány ilyen oldal létezhet a neten. Ehhez az Alexa.com látogatottsági adatait igénybe véve a 3264 legnépszerűbb weboldalt vizsgálták, és azt állapították meg, hogy mindegyikhez egyenként körülbelül 280 áloldal tartozik. Ebből a több mint 900 ezer oldalból 285 ezret vizsgáltak meg saját fejlesztésű szoftverükkel, hogy felbecsülhessék a bevételeket.

Ha a százezer legnépszerűbb oldal címét a netezők ugyanolyan arányban gépelik el, mint a Moore és Edelman által vizsgáltakét, az azt jelentheti, hogy az erre építő weboldalaknak napi szinten összesen több mint 68 millió látogatójuk lehet, az oldalaknak pedig körülbelül 60 százaléka használja a Google hirdetési rendszerét. Ha a cég ugyanannyit keres ezeken a látogatásokon, mint az egyéb oldalakon elhelyezett hirdetések által, az 497 millió dollárt jelent. A cég szóvivője a kérdésről nyilatkozva kijelentette, ha egy regisztrált doménnév tulajdonosa panaszt tesz, eltávolítanak minden hirdetést az ezt a címet célzó áloldalakról, de a kutatás eredményeit nem volt hajlandó részletesebben kommentálni.

A netezők ilyen módon való eltérítését az Egyesült Államokban a törvény is bünteti, bár a szabályozás és a korábbi ügyek alapján nem teljesen világos, pontosan mely tevékenységek is minősülnek törvénysértésnek. Egy 2006-os ügyben a bíróság arra hivatkozva utasította el Jerry Falwell amerikai lelkész keresetét, hogy a saját oldalát, a falwell.com-ot célzó áloldal, a fallwell.com nem imitálta az eredeti oldalt, mindössze őt bíráló, az általa hangoztatott tanításokkal ellentétes értelmű szövegeket tett közzé. A Google ellen jelenleg is folyik egy per, amelyet egy olyan cég indított, melynek hirdetéseit megjelentették egy ilyen áloldalon.

Edelman, aki ebben a perben tanácsadóként vesz részt, azt mondja, az elvégzett elemzés szerint több olyan weboldal-tulajdonos is van, aki több ezer hasonló webcímet birtokol és üzemeltet. Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy a Google és más hálózatok könnyen azonosíthatnák ezeket az embereket és a kifogásolt doméneket, ha akarnák.

(www.index.hu)