Zene Thurzó Sándor emlékére

A Thurzó Zoltán zongoraművész szervezte nagyváradi Múzeumi hangversenyek sorozatban ezúttal nagyapjára, a neves váradi zenetörténészre, Thurzó Sándorra emlékeztek a fellépők, köztük Thurzó Sándor József brácsaművész is, a neves tudós fia.

Mint ahogy az a vasárnap este hat órától a Lorántffy Központban kezdődő koncert előtt Thurzó Zoltán elmondta, a mintegy háromnegyed órás koncert programját úgy állította össze, hogy az valamilyen módon emlékeztessen Thurzó Sándorra, kapcsolódjon a hét éve elhunyt zenetörténész érdeklődési köréhez. Ezen szempontok a közönség számára legnyilvánvalóbb darabja az elsőként megszólaltatott mű, Popper Dávid Felejthetetlen szüleim emlékére (op.64. nr.1) című opusz volt, melyet Thurzó Zoltán és Thurzó Sándor József szólaltattak meg.

A koncerten zongorakíséret mellett adott elő két zeneművet Lukács Zsolt klarinétművész, Robert Schumann Phantasiestüke (op.73) első tételét és Francis Poulenc Klarinétszonátájának második tételét játszotta, kellemes benyomást ébresztve a hallgatóságban a klarinétfutamok lágy hangzásával. Szépen szóltak a négykezesek, Chopin Grande valse brillante-ja (op.18) és Felix Mendelssohn-Bartholdi Rondo capricciosoja (op.14), melyeket Thurzó Zoltán és Ferencz Mercedes szólaltattak meg. A műsort mintegy keretbe foglalva Thurzó Sándor és Thurzó Zoltán adták elő a program utolsó kompozícióját, ami Carl Ditters von Dittersdorf Esz-Dúr Brácsa-zongora szonátája volt.

Pap István