Az új kenyér ünnepe Nagyváradon

A perzselő napsütés ellenére is sokan jöttek el nemzeti ünnepünkön az új kenyér Szent István-napi megszentelésére, megáldására, amit ezúttal is Nagyvárad főterén tartottak meg. A kenyereket a négy történelmi magyar egyház képviselői áldották, szentelték meg.

Megtelt a váradi Szent László plébániatemplom melletti térrész mindazokkal, akik részt kívántak venni az új kenyér ünnepén, vagyis a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyerek megáldásán, megszentelésén, majd kiosztásán. A kenyereket ezúttal is a Kárpát-medencei Magyarok Kenyere-program keretében a Bihar megyei magyar gazdák által felajánlott búzából készítették el, a lisztet az érmihályfalvi malomban őrölték, a kenyereket pedig egy nagyszalontai pékségben sütötték ki. Az ünnepélyes alkalmon az új kenyereket a négy történelmi magyar egyház képviselője áldotta, szentelte meg. Jelen volt Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke, Bakos Gábor érmihályfalvi római katolikus segédlelkész, Erdődi Endre csokalyi görögkatolikus parókus, valamint Kardos József unitárius lelkész. Mátyás Attila evangélikus lelkész nem tartózkodott az országban, ezért ezúttal nem tudott jelen lenni, Budai Lajos baptista lelkipásztor pedig pont augusztus 20-ra kapta meg az engedélyt, hogy meglátogassa a bebörtönzött Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt.

„Isten éltessen, Magyarország!” – ezzel a köszöntéssel üdvözölte az államalapítás napjára és az új kenyér ünnepére egybegyűlt sokaságot Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, majd sorban köszöntötte a meghívottakat és megjelenteket. Az asztalokon elhelyezett kenyereket ez alkalomból a történelmi magyar egyházak képviselői áldották, szentelték meg. Elsőként Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke szólt az egybegyűltekhez. Utalva az elhaladó járművek zajára, reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő is, mikor ez az alkalom is elég fontos lesz ahhoz, hogy le lehessen zárni a forgalmat egy órára. Jézus Krisztus főpapi imájából vett idézettel („hogy mindnyájan egyek legyenek”) arra az egységre utalt, amit a Magyarok Kenyere-program is megtestesít, hiszen a Kárpát-medencét összefogó kezdeményezésre több mint 600 tonna búza gyűlt össze tizenkilenc megyéből és tizenkét határon túli régióból. Tőkés László kiemelte a kárpátaljai gazdákat, akik a nagy nélkülözés ellenére is 100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, valamint a Bihar megyei gazdákat is, akik 6,7 tonna gabonát adományoztak. Mint elhangzott, nemcsak a program nemzetegyesítő ereje mutatkozik meg, hanem a Trianont követő szétszakítottságot is eszünkbe juttatja. Hozzátette, nem elég emberi erőnket megfeszítve törekednünk az egységre, sőt a vér szerinti, nemzeti összetartozásnál is több kell, hiszen csak „Krisztusba vetett hitünk kovácsol össze minket. Jézus nélkül nem maradhatunk életben, ugyanúgy, ahogy testi táplálék nélkül sem”.

Áldás

Kardos József unitárius lelkész Jézus egyik csodatételét, a kenyér- és halszaporítás történetét (Lk 9, 12–17.), vagyis az ötezer ember megvendégelését elevenítette fel, kiemelve, hogy az Úrnak hála új kenyér ünnepén is asztalra kerülhetett a kenyér, továbbá imában kérte, hogy mindenki asztalára eljusson a mindennapi kenyér. Bakos Gábor római katolikus segédlelkész kiemelte: államalapító szent királyunk ünnepét nem száz, hanem közel ezer éve ünnepeljük a Kárpát-medencében. Elmondta továbbá, hogy Szent István király 1038-ban Szűz Máriának ajánlotta föl Magyarországot: égi édesanyánkban mindig reménykedhetünk, ezért ne legyünk nádszálak, amelyek arra hajolnak, amerről a szél fúj. Bakos Gábor végezetül felolvasta a Most segíts meg, Mária imát, hangsúlyozva, hogy ezúttal azért is imádkozott, hogy a Szűzanya a várost is védelmezze meg „az új Nérótól, aki csak pusztít, rombol és hamisít”. Erdődi Endre görögkatolikus parókus kiemelte, hogy elsősorban mindenkinek azt kell megtudnia, hogy ki ő és mi a hivatása. „Jézus, az örök élet kenyere ad erőt küldetésünk végzéséhez, valamint ahhoz, hogy mi magunk is kenyérré váljunk mások számára, hogy ők is felismerjék, mi a dolguk” – hangzott el. Erdődi Endre elmondta, hogy keleti szokás szerint ezen az alkalmon a kenyér mellett az olajat is megáldják, a kenyérosztás során pedig ebből is kaphattak azok, akik szerettek volna. Az áldást, illetve szentelést követően, a néptáncműsorokkal egy időben megszegték és felszeletelték a kenyereket, melyekből mindenki hazavihetett egy-egy szeletet.

Néptánc

A Szent István-napi ünnepségen néptáncműsort mutatott be a Debreceni Népi Táncegyüttes és kísérő zenekara, a kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport, valamint a biharkeresztesi Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola Suhancok és Cseperedők néptánccsoportjai. A színes műsort nagy tapssal jutalmazták a jelenlevők. A szentelést, illetve áldást követően a néptáncegyüttesek műsorával egy időben a jelenlevők egy-egy szeletet vihettek magukkal a kenyerekből. Az augusztus 20-i Szent László téri ünnepség főszervezői az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Szent László Egyesület, valamint a Magyar Polgári Egyesület voltak. A nagyváradi magyar civil szervezetek összefogásával létrejövő eseményt a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatta.

P. Nagy Noémi