Hagyományőrzők mutatkoztak be a Kanonok soron

Hétfőn a Kanonok soron a XXVII. Festum Varadinum keretében ismét megszervezte az Apáról fiúra- hagyományőrző mesterek bemutatkozása című rendezvényt a nagyváradi Pro Familiae Alapítvány.

Tekintettel arra, hogy idén a Családok éve van, még nagyobb jelentőséggel bírt a Jakabffy Emma vezette Pro Familiae Alapítvány által szervezett Apáról fiúra- hagyományőrző mesterek bemutatkozása című rendezvény, hiszen ez tényleg egy olyan alkalom, amikor különböző nemzedékek találkozhattak egymással, immár 21-jére. Nem csupán a hagyományőrzés kerül fókuszba esztendőről-esztendőre, hanem a kézügyesség, a tradíciók megismerése és átadása is. Arról se szabad ugyanakkor megfeledkezni, hogy a népművészeti alkotásoknak értékteremtő jellegűk van, természetes anyagokat használnak a résztvevők, és sok esetben az újrahasznosítás is célul szolgál. A csoportosan érkező osztályok diákjai hasznosan töltik az idejüket, miközben népdalokat is énekelhetnek, vagy hangszereket láthatnak közelről.

Chvatal Margit tojásokat (strucc, emu, liba, kacsa, tyúk, japán tyúk, galamb, fürj) rajzol, fest, karcol és csipkéz, amivel akkor kezdett el foglalkozni, amikor a most huszonéves lányai még óvodába jártak. A gyerekeknek kisebb, tyúk és japántyúk tojásokat hozott, hogy festegessék ezeket.

Trnkoczi Jánosné Zsuzsa Orosházáról érkezett, ő a mézeskalács készítés és díszítés kiváló tudója. Elmondása szerint napjainkban a hagyományos díszítésű, magyaros, piros színű és a modernebb stílusú mézeskalácsok egyaránt a reneszánszukat élik. Utóbbiak körülbelül tíz éve jöttek divatba, amikor új lendületet kapott a régi mesterségek űzése, felélénkül irántuk az érdeklődés, a kereslet. Készülnek immár levendulás mintázatú mézeskalácsok is, a gyerekek főleg az állatosokat kedvelik, a bagolyt ábrázoló roppant népszerű.

Agyagozás

A székelyhídi Nyéki Zoltán segítségével gyékényalátéteket fabrikálhattak az ügyes kezű gyerekek, de a mester gyékényből készített kalapjait, szatyorjait, illetve gyékénnyel bevont üvegkulacsait is közszemlére tette.

Az érkeserűi Balajti Irén és Cseh Erzsébet pompás szőtteseiket tették ki. Irénnek egy több mint száz éves szövőszéke is van, a mesterség anyáról lányára száll, Erzsébet pedig arról számolt be, hogy immár pamutot használnak, ugyanis a rendőrség bizonyára nem nézné jó szemmel, ha kendert termesztenének otthon... A szőnyegeik, falikárpitjaik azért is kelendőek, mert nem csupán igényes kidolgozásúak és szépek, hanem könnyen moshatóak is.

Hatalmas gyereksereg vette körül ezúttal is a debreceni Györfi Gábort, bizonyítandó, hogy a fazekasságnak nem kell sok marketing. Az agyagozás valószínűleg azért is annyira népszerű, mert a befektetett munka eredménye hamar láthatóvá válik. Mindeközben pedig a Bunyitay könyvtárból citera és gitárhangok hangok hallatszottak ki, Tempfli Ádám és az asszonyvásári Bertalan Attila tartottak élőzenés ismertetőket.

Ciucur Losonczi Antonius