Lehetőség további aktív szolgálatra a református lelkészeknek

A Romániai Református Egyház Zsinata több olyan kérdésről határozott, amelyek a jövőben át fogják alakítani a lelkipásztorok szolgálatát, akik a mostanihoz képest későbbig, 70 éves korukig szolgálhatnának aktívan.

A reformatus.ro honlap szerint bár a Zsinati Állandó Tanács már tavaly tárgyalt a nyugdíjkorhatár megemeléséről, csak most sikerült ez ügyben előrelépni. Újabb javaslatot fogadtak el az idei első zsinaton, amely szerint Romániában is 70 éves korukig aktívan szolgálhatnának a lelkipásztorok. Szükséges megemlítenünk, hogy a Magyar Református Egyház részegyházai jogharmonizációt próbálnak végrehajtani, amelynek lényege, hogy lehetőleg minden Kárpát-medencei tagegyházban ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a lelkipásztorokra és a gyülekezetekre. Ennek részeként fogadta el a Romániai Református Egyház Zsinata azt a 2018. április 1-től érvénybe lépő határozatot, miszerint a Református Egyház tiszteletben tartja a jelenleg hatályos romániai állami nyugdíjtörvényt, amely arról szól, hogy a nők 63, a férfiak pedig 65 esztendős korba nyugdíjba mennek, de az egyház a lelkészeknek megengedheti a szolgálatban maradást 70 éves korukig, azonban ennek a feltételrendszerét ki kell majd dolgozzák rövid időn belül. Aki tehát a nyugdíjkorhatárt túllépi, az a megfelelő feltételek tiszteletben tartásával kérheti 70 éves koráig a munkában való maradását.

Csűry István, a KREK püspöke az erdon.ro-nak azt nyilatkozta: ki kell még dolgozzák ennek a törvénykeretnek a módszertanát, mert úgymond szinkronizálni kell a kánonban leírtakkal annak érdekében, hogy ne mondjon ellent más egyházi törvényeknek. Például elgondolkoztató: hogyan kapja majd a jövedelmét a lelkész miután betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Különböző lehetőségek vannak, lemondhat a nyugdíjáról, amíg még szolgál, vagy megkaphatja a nyugdíját és azt a különbözetet, mely aktív lelkészként megilleti őt. Ezt tehát a következő igazgatótanácsi ülésen, illetve közgyűlésen még tisztázniuk kell, hogy aztán megosszák a zsinattal is. „A hatályos állami nyugdíjtörvényt nekünk természetesen be kell tartanunk. A lényeg, hogy most a jogászaink üljenek le, és nézzék meg, hogy a zsinat által hozott lehetőséget törvényesen, a saját, illetve az állami törvények betartásával hogyan lehet majd kivitelezni”- fogalmazott.

A változtatás elméletileg a püspöki tisztség betöltésére is vonatkozik, ezzel kapcsolatban Csűry István kifejtette: megvárja az említett módszertan kidolgozását, vagyis azt, hogy az egyházi törvény pontosan meghatározza e tekintetben a sorsát, és ennek alapján dönt majd, az viszont biztos, hogy aktív lelkipásztorként nem kíván 70 éves koráig szolgálni.

Lelkészi pályamodell

A generális vizitációk tanulságaiból az erdélyi egyházkerület (ERE) vezetőségének stratégiáját most a Romániai Református Egyház Zsinata is tárgyalta: olyan rendszert alkottak meg, amely egyszerre figyel oda a több lelkipásztort igénylő nagyvárosi gyülekezetekre és a lassan elnéptelenedő falvakra. A jogszabályváltoztatás értelmében több kis gyülekezet összefoghat úgy, hogy társegyházakként közösen tartanak el egy lelkipásztort, miközben megtartják az önállóságukat. A szolgálatok mennyiségét és milyenségét a presbitériumok állapítják meg egyházmegyei felügyelettel. A másik lehetőség a nagyvárosi gyülekezeteket segíti, kicsi gyülekezetek társai lehetnek, a kis gyülekezet lelkipásztorát megválaszthatják a városi gyülekezetbe is.

Ezzel kapcsolatban Csűry István azt mondta portálunknak: a lelkészhiány jelenleg Erdélyben valós helyzet, a Királyhágómelléken nem annyira, hiszen a KREK esetében nincs olyan gyülekezet, ahol lelkipásztor hiány volna, illetve lehet, hogy van, de csak átmenetelig, mert nyugdíjba ment, vagy meghalt például. Sőt, van olyan 100 lélekszám körüli gyülekezetük is, mely rendelkezik lelkésszel. A KREK közgyűlése különben már korábban kimondta, hogy létrehozza az úgynevezett missziós körzeteket, melyekben két-három gyülekezet egy gyülekezet köré csoportosul, ahol egy lelkipásztor ellátja a szolgálatot, de esetenként akár, hogyha az a gyülekezet nagyobbacska, megtartja a saját presbitériumát. Ezt régebben leányegyházközségnek nevezték, most inkább a társegyház kifejezést használják, vagy vannak olyan egészen kicsi gyülekezetek is, ahol már nincs saját presbitérium, ezeket pedig szórványgyülekezeteknek nevezik. „Szerintem ez egy praktikus lépés, viszont nem ez oldja meg a lelkipásztor hiányt. Ezt a sokkal pontosabban körbe írt és körvonalazott lelkészi pályamodell adhatja meg, amikor a lelkipásztor tudja induláskor, hogy körülbelül hova fog érni ezen az úton, milyen feladatai vannak, milyen jövedelme lesz, milyen célt tűzhet ki maga és a családja elé.”- közölte az egyházfő.

Teológiai oktatás

Az elmúlt évek során a teológiai oktatás is látványos változásokon ment át. Az ötéves képzést hatévessé alakították át, a hatodik évet néhány éve gyakorlati évvé nyilvánították, amelynek lényege az volt, hogy a diákok még teológus korukban ismerkedjenek meg mentorok segítségével a gyülekezeti munkával, majd az itt tapasztaltakat a teológián is feldolgozzák, kibeszéljék, miközben elméleti oktatásban is részesülnek a tanintézményben. A zsinat ezúttal arról határozott, hogy a hatodik év elvégzése után újból segédlelkészekként szolgálnak a fiatalok a gyülekezetekben. A most elfogadott jogszabálymódosítás szerint a mesteri vizsgát követően egy év segédlelkészi szolgálat következik, majd a fiatalok nagypapi vizsgát tesznek, amely alkalmassági lelkészképesítést jelent, ennek letétele után a közgyűlés keretében felszentelik őket. Így tehát a segédlelkészi év után teljes jogú lelkipásztorok lesznek. Aki a segédlelkészi év után nem kerül ki gyülekezetbe, püspöki rendelkezési állományba kerül, és kétszer két évet szolgálhat beosztott lelkipásztorként.

Ciucur Losonczi Antonius