A váradi bevonulás egy hiteles tanú szemével

Horthy Miklós nagyváradi bevonulásának emlékére könyvbemutatóval egybekötött emlékműsort rendezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén kedden megtartott eseményen Csűry István az egyházkerület püspöke tartott áhitatot. Beszédében hangsúlyozta: ez a nap azt üzeni, hogy Isten nem hagyta el az ő népét. „Jók ezek az ünnepek, mert az Úr megmutatja nekünk, hogy van reménység” - fogalmazott Csűry István, majd kijelentette: „nemzetünk nagy baja az, hogy amikor a kegyelem állapotába jutunk, nem tudunk új kegyelmet kérni. Ha a kis népek, közösségek egymással civakodnak, annak nincs pozitív hozadéka, ebből átkozott állapot lehet”, figyelmeztetett a püspök. „Az Úr ne engedje, hogy egymás ellen forduljunk, hiszen sok ellensége van a népnek. Bízzunk abban, hogy Isten ránk fog mosolyogni, ha őszinte szívvel imádkozunk hozzá” - zárta beszédét Csűry István.

Egyenlő jogokat

Az áhitatot követően Török Sándor az EMNT Bihar megyei elnöke szólalt fel. Többek között hangsúlyozta, hogy az erőszakra, a gyűlöletre, az elnyomásra épült rendszerek és államformáik sorra eltűntek a történelem süllyesztőjében. Előbb vagy utóbb a jog, a becsületes emberséges rend veszi át a helyét az ilyen rendszereknek. De magától semmi sem lesz, ezért nekünk is el kell végeznünk a magunk feladatát. Egységes mérce biztosíthat igazi jogrendet, és a becsületes jogrend feltételezi az egyenjogúságot: egyenlő jogot a munkához, a tanuláshoz a kultúrához. A politikus végezetül kijelentette: „hetven évre volt szükség ahhoz, hogy a magyar testvérként tekintsen a magyarra, nemcsak nemzettársak, de polgártársak is lettünk. Reméljük, hogy soha többé nem lesz mostoha anyaországunk.”

Igazságtételt

Saját beszéde után Török Sándor felolvasta Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének erre az alkalomra írt üzenetét. A bécsi döntés nyomán létrejött „részleges országegyesítés egy alapvetően egyoldalú és igazságtalan békediktátum által előidézett állapotokat volt hivatott jóvátenni. Horthy Miklós kormányzó 1940 szeptember 6-i, váradi bevonulásának a felidézésével a jelenben is érvényes statu quo megkérdőjelezése nem lehet célunk és feladatunk. Ez viszont semmiképp sem jelentheti az erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető emberi jogairól illetve az autonómiáról való önkéntes lemondást, valamint a történelmi és politikai igazságtétel iránti jogos igényünk feladását. Az elcsatolt területek fejében erdélyi magyarságunk számára teljes körű közösségi jogokat követelünk” - hangzott az üzenet.

Identitáserősítő

Ezt követően került sor Árvay Árpád Fény gyúlt a toronyban című könyvének bemutatására. Elsőként dr. Jósa Piroska idézte fel a nagyváradi bevonuláshoz kapcsolódó emlékeit, majd Árvay Zsolt, Árvay Árpád fia hegedűlt az egybegyűlteknek. Vincze Gábor a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történésze elevenítette fel a huszadik század első felének történéseit. Az előadó hangsúlyozta, hogy Észak-Erdély visszacsatolása megerősítette az ebben a régióban élők magyarságtudatát, míg a dél-erdélyi magyarok identitástudata meggyengült. A Nagyváradi Asszonykórus fellépése után Nagy József Barna a Bihar megyei EMNT alelnöke beszélt a könyvről, elmondva, hogy az a bevonulásról és az azt megelőző öt-hat nap nagyváradi eseményeiről szól, egy hiteles szemtanú szemszögéből. Árvay Árpád életútját fia ismertette röviden: megtudtuk, hogy a volt magyarországi országgyűlési képviselőt, újságírót 1945 júniusában Budapestről rabolta el a román titkoszolgálat és egy koncepciós perben háborús bűnösként tíz évre elítélték. Tildy Zoltán és Nagy Ferenc közbenjárására a tízéves ítéletet a semmítőszék megsemmisítette, de Árvay Árpád így is csak 1949-ben szabadult a börtönből. Életét Romániában töltötte 1985-ben bekövetkezett haláláig. Árvay Árpád verseket is írt, számára a versírás menekülés volt a hétköznapok sivár világából, húzta alá fia a rendezvényen. A kötetben bő válogatás található Árvay Árpás költeményeiből is. A könyv egyébként megvásárolható a váradi Illyés Gyula könyvesboltban, ára tizenöt lej. Az emlékműsort a Váradi Dalárda fellépése zárta.

Pap István