Engedjük, hogy megszólítson Jézus

Szász Zoltán pankotai lelkipásztor lelki elcsendesedésre szólította fel az egybegyülteket, s a rövid imát követően – amint az már megszokott a CE szövetség által szervezett összejöveteleken – éneklés, illetve énektanulás következett. A Krisztus a Király kezdetű ének egy ébredési népdal, mondta Visky Magdolna, az Erzsébet-kör vezetője. Még a szüleitől tanulta, s szeretné, ha nem veszne el ez a magyaros dallamú ének, mely egyébként nincs benne az énekeskönyvekben.

Ha még nem támadt fel bennünk Krisztus, zsákutcában vagyunk - mondta a lelkipásztor. Azonban ha elfogadjuk őt és hisszük a feltámadásst, a zsákutca feloldódik és egy keresztté válik az életünkben. A jelenlévők közben figyelemmel kísérték, amint a lelkipásztor által felmutatott, zsákutcát jelentő közlekedési jel „átváltozik” keresztté. A lelkipásztor Lukács Evangéliuma 24. részének 13-35 verse alapján prédikált. Az a rész ez, amelyben Jézus két tanítványa mellé szegődik, de amazok sokáig nem ismerik fel. Kitért arra: fontos, hogy olvassuk a Bibliát, s ne gondoljuk, hogy a puszta jelenlét a prédiákációkon azt jelenti, hogy ismerjük Krisztust.

Jó, ha Jézus beleszól az életünkbe – mint ahogy a két tanítványal is tette, hangzott el. Jézus megismerése pedig ott kezdődik, hogy megállunk egy pillanatra. Sokan még ezt sem teszik meg, pedig „le kell állni ahhoz, hogy ő dolgozzon bennünk”, ha „hajtunk ezerrel”, nincs mód arra, hogy az Úr Jézus utolérjen. Az egyik legnagyobb baj az, ha valaki a lelkébe zárja a sérelmeit, mert akkor Jézus nem tudja őt megszólítani. Fontos a megnyilatkozás, mivel a bánat elosztódik, az öröm pedig megsokszorozódik, ha megosztjuk, hangzott el.

Később Visky Magdolna szólt az egybegyültekhez. Mint mondta, nem az a kérdés, hogy feltámadunk-e, vagy sem, hanem hogy hova – s ezen nem árt olykor elgondolkodnunk. A program énekléssel, énektanulással folytatódott, majd a jelenlévők amár hagyományos szeretetvendégségen vettek részt.