Bocskai fejedelmi nap Nagyváradon

Az ünnepi program a KREK

dísztermében Kövendi István

iskolalelkész által tartott

áhitattal kezdődött, majd a

nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna

Gimnázium diákjainak műsora

következett. A zenés, táncos,

prózai összeállításban

elhangzott Ady Endrének Bocskai

Istvánról szóló

írása is, melyben nagy költőnk

így fogalmaz a Bocskairól:

„Protestáns, jeles,

újító, nagy elme.

Főképpen pedig bátor és

bölcs magyar. (...) A régi

Magyarország  megmentőit szépen

ünnepeljük. De új

Magyarországot nem tudunk csinálni.

Talán föléltük a magyar

matéria értkesebb felét. Ha

Bocskai István föltámadna, nagyon

megvetne bennünket.”A műsor után

Vitányi István magyarországi

országgyűlési képviselő,

a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés

által 2003-ban létrehozott Bocskai

Munkabizottság elnöke szólt a

főképpen a Lorántffy

Gimnázium diákjaiból

álló hallgatósághoz.

Vitányi ismertette a munkabizottság

célkitűzéseit, melyek

közé tartozik a nagy fejedelem

emlékének ápolása, mely

által a határon túli

magyarsággal is szorosabb kapcsolat

tartható fenn, hiszen az elmúlt

évek során

Bocskai-emléktáblát avattak

Kassán, Gyulafehérváron és

Mezőtelegden.

Egy kis történelem

Dr. Orosz István professzor tartalmas, és

minden fontos részletre kiterjedő

előadást tartott Bocskai

Istvánról és

történelmi szerepéről. A

fő kérdés az, hogyan

válhatott Bocskaiból, a Habsburg

uralkodóházhoz hű

testőréből, az egyik legnagyobb

Habsburgellenes lázadás vezetője. Az

erdélyi fejedelemség

törökellenes szövetséget

kötött a Habsburgokkal, és Bocskai

váradi várkapitányként vett

részt a győzelmes gyurgyevoi

csatában, viszont amit ezzel a győzelemmel

elértek, azt Miksa császár

vezetése alatt elvesztett Mezőkeresztesi

csatában elvesztették, ennek

ellenére mégis Miksa kapta meg az

erdélyi fejedelemség helytartói

trónját Báthory Zsigmond

első lemondása után. A

mellőzöttség is a Habsburgok ellen

fordíthatta Bocskait. A

pálfordulás fontosabb okai

közé tartozik az, hogy Rudolf

császár megindította az

ellenreformációt a gyakorlatilag

már protestánssá vált

Kelet-Magyarországon és Erdélyben

is, és ugyancsak jelentős okai voltak ennek

az ún. fiskális pörök és

a nótapörök is, amelyek arra

szolgáltak, hogy a császár

kincstárát gyarapítsák,

hiszen az akkoriban dúló

tizenötéves háborúhoz sok

pénzre volt szüksége. A

nótapörök tulajdonképpen a

felségárulás

vádjával indított perek voltak,

és Bocskait is fenyegette egy ilyen

nótapör. A harc közvetlen

kiváltó oka az volt, hogy a

császár felmondott a

leszerződött, ún. iratos

hajdúknak. Az elégedetélen

hajdúk és Bocskai

egymásra találtak és megindult a

Hagsburgellenes harc, ami fényes sikert aratott.

A háborúskodást

lezáró Bécsi béke

legnagyobb eredménye az, hogy

biztosította a a protestánsoknak a

vallásszabadságot.

Bocskai másik

rendkívüli érdeme az, hogy

saját birtokain mintegy tízezer

hajdút telepített le. Az emléknap

első része Mohos Nagy Éva

operaénekesnő, Anducska Katalin

zongoraművésznő és Miske

László színművész

összeállításával

zárult.

Pap István