2009.11.16. 13:54
Bocskai emléktábla avatás
<p>Nagyvárad - A Nagyváradon hétfőn<br /> megrendezett Bocskai-emléknapon tegnap a nagy<br /> erdélyi fejedelem<br /> emléktábláját is<br /> felavatták a<br /> Királyhágómelléki<br /> Református Egyházkerület<br /> székhelyén.</p>
A hétfői délelőtti
emléktáblaavató
ünnepségen elsőként
Szólláth Tibor a Hajdú-Bihar
Megyei Közgyűlés alelnöke
szólt az egybegyűltekhez.
Beszédében kiemelt azt a kálvini
elver, miszerint ha rosszul vezetik azt a
világot, amelyben élünk, azkkor az
embereknek joguk van az ellenállásra. Ez
az elv már az aranybullában is
visszaköszön, éppen ezért a
református vallást magyar
vallásnak is szokták
aposztrofálni. A protestáns
világkép másik lényeges
elve szerint az embernek nem
önmagáért és nem a
máért kell élnie, hanem
takarékoskodással vagyona
gyarapítására kell
törekednie, és e vagyont a
közössége iránt érzett
kötelezettségből
közösségi célokra kell
fordítania. Bocskai
számunkra is aktuális egyik fontos
üzenete az, hogy a megmaradásunk
fundamentuma az, hogy mgyar a magyarral ne
étessék, továbbá
idézte Ady Endre gondolatát, aki szerint
ha Bocskai ma élne szégyellne
bennünket. „Lehet, hogy szégyellne
bennünket, de az biztos, hogy otthon
érezné magát a mai
világban, hiszen a pártoskodás a
szétszakítottság ma is ugyanazt a
világot képezi le, mint amilyern a
Bocskai korabeli magyar világot
jellemezte” - fogalmazott Szólláth
Tibor, aki szerint ha a XVI. században
képes volt Magyarország megújulni,
akkor erre ma is képesnek kell lennünk.
„Éljük magyarként
életünket, és legyen bő
gyermekáldás ahhoz, hogy ez a haza magyar
maradhasson” zárta szavait a
magyarországi közéleti
személyiség.
Értékes
örökség
Tőkés László
EP-képviselő
beszédében hangsúlyozta:
„Úgy kell cselekednünk, hogy ne
szégyellje magát Bocskai, ha letekint
ránk.” Az EP-képviselő Bocskai
országegyesítő szerepét
emelte ki, hiszen bár a magyarság
egységesítő és
felszabadító harca fél
évezrede tart, a magyarság még ma
sem egységes. Mindemellett jelenleg
megnyílt annak lehetősége, hogy
megvalósuljon a magyarság határok
feletti újraegyesítése.
„Minden esélyünk megvan arra, hogy a
határon átnyúló
összefogásal újra
helyreálljon a lelki, nemzeti
egység” - fogalmazott Tőkés
László, aki Bocskai jelentős
érdemei között említette azt,
hogy kiseperte az
országpusztítókat, és
telepítési politikába kezdett.
„Bocskai új településeket
épített, ez elévülhetetlen
érdeme, és talán nem
lennénk itt ma, ha ő nem
vállalkozott volna erre, és nem
folytatták volna
örökségét a nagy
szabadságharcos
fejedelmek.”Végezetül
Tőkés kijelentette, hogy a
református egyház hitvalló
fejedelmeként ismeri el Bocskai
Istvánt.
Pap István