János vitéz- daljáték a Kolozsvári Magyar Operában

A Kolozsvári Magyar Opera Szabó Emese rendezésében mutatta be Kacsóh Pongrác János vitéz című, három felvonásos daljátékát. A dalmű szövegét Petőfi Sándor 1844-ben írt János vitéz című elbeszélő költeménye nyomán Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával, zenéjét Kacsóh Pongrác komponálta.

Az elbeszélő költemény 27 részből álló, 374 négysoros versszakra tagolódó alkotás. A dalművet 1904. november 18.-án mutatták be Budapesten, a Király Színházban, óriási sikerrel. Kukorica Jancsi szerepében Fedák Sári, Iluska karakterét Medgyaszay Vilma alakította, Bagó szerepében Papp Miska lépett fel. A korabeli visszajelzésből megtudható, hogy a „bemutató után sokféle árucikk jelent meg János vitéz néven: vászontípus, kalap, szivarka és fénymáz…”.

Kacsóh Pongrác Budapesten született 1873-ban. Az édesapja a Magyar Állami Vasutak tisztviselője volt, Kolozsvárra került. Kacsóh Pongrác tanulmányi évei Kolozsvárhoz kapcsolódnak. A Református Főgimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, ezzel párhuzamosan zenei szempontból is képezi magát, a konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanult. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzi meg a bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1886-ban a Természettudományi szakon summa cum laude minősítéssel végzett. A zenei képzését sem hanyagolta el. Majd Budapestre költözik, matematika -fizika szakos gimnáziumi tanárként tevékenykedett. Ennek ellenére érdeklődése a zene felé irányul. A Zenevilág című lapot szerkesztette, amelyben méltatta a fiatal Bartók Béla zeneszerző alkotásainak értékét. 1904-ben Bakonyi Károly felkérésére megkomponálta a János vitéz című daljátékot, melynek zenéje meghódította a közönséget. Szabados Béla a daljáték keletkezésével kapcsolatban írta: „Kacsóh Csipkerózsika című daljátéka annyira megnyerte a kényes ízlésű színházi szakemberek tetszését, hogy felszólították a fiatal, s akkor még csaknem teljesen ismeretlen zeneszerzőt a János vitéz szövegkönyvének megzenésítésére. A partitúra csakhamar elkészült, magába foglalva Kacsóh kivételes, eredeti tehetségének legszebb kivirágzását. A naivitásban elbájoló népies elem megkapóan szővi át a János vitéz dalait.” Néhány népies hangvételű dala népszerűvé tette a nevét. A János vitéz alkotás dalaiból felsorolnék néhányat: Megjöttek a szép huszárok, Jancsi belépője- Én a pásztorok királya, Iluska dala- Van egy szegény kis árva lány, A francia király lány dala, A francia király belépője, Egy rózsaszál szebben beszél, Kék tó, tiszta tó… Az évtizedek során sokszor bemutatták a daljátékot.

Kolozsváron 1952-ben az Állami Magyar Operában Szinberger Sándor rendezésében mutatták be a János vitézt, karmester Földvári Ernő, díszlet Roșescu Lia munkája. 1994-ben Dehel Gábor rendezésében új bemutatóra került sor. Karmester: Szegő Péter. Díszlettervező: Witlinger Margit. Koreográfus: Valkay Ferenc. A Kolozsvári Magyar Opera egyik sikerdarabjának tekinthető. Ennek következtében nagy kihívást jelent a sikerdarabot új koncepció alapján újra rendezni.

János vitéz- bemutató új rendezői koncepció alapján

Az idei bemutató Szabó Emese új rendezői koncepciója alapján valósult meg. Mint mondta, a Dehel-féle János vitézén nőtt fel. Később ez volt az első előadás, amelyben ügyelőként vett részt. Számára megtiszteltetés, hogy megrendezheti és újra értelmezheti az előadást. A rendezői elképzelése magas színházi felkészülésen alapul. Magas színvonalú színházi teljesítményt igényel a gyermekdarab. A János vitéz nemcsak a magyar kultúra és a magyar zenés színház hagyománya szempontjából fontos, hanem a gyermekeknek ismerniük kell a daljátékot- mondta a rendező. A Dehel-féle rendezésből bizonyos szereplők az új bemutatón is szerepelnek- a francia királyt alakító Ádám János és Iluska szerepében Barabás Zsuzsa. A másik szereposztásban Fülöp Gergely Tímea (Iluska)és Gergely Arnold ((Kukorica Jancsi/ János vitéz) lépnek fel. Az előadás egyik érdekessége a mostoha szerepalakítása. Egykor Madarász Lóránt édesanyja, M. Kovács Lenke alakította a mostoha szerepét. Ebben az előadásban Madarász Lóránt a gonosz mostoha szerepében lépett fel.

Az előadás alkotói

Rendező, jelmeztervező: Szabó Emese. A díszletet Ralph Zeger jegyzi. A díszlettervező munkatársa: Venczel Attila. Színpadi mozgás: Bóbis László. A koreográfus munkatársa: Rusu P. Gabriela. Vezényel: Kulcsár Szabolcs/ Jankó Zsolt. A rendező munkatársa: Vincze Beáta. A színpadon Szabó Levente/Gergely Arnold (Kukorica Jancsi/ János vitéz), Barabás Zsuzsa, Fülöp Gergely Tímea (Iluska), Sándor Árpád/Sándor Csaba (Bagó), Ádám János (Francia király), Pataki Enikő/ Gebe Fügi Renáta (Francia királylány), Madarász Lóránt (Mostoha), Gergely Elek (Csősz), Rigmányi István, Sipos Endre (Strázsamester), Varga Attila (Bartaló), Kovács Ferenc (Tábornok), Naphegyi Béla (1.Gazda), Veress László (2. Gazda) látható. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera énekkara, zenekara és balettkara.

A daljáték magyaros motívumra épül- mondta Kulcsár Szabolcs. Minden zenét alá kell rendelni a magyar szövegnek. A globális világban, amelyben élünk, a nemzeti öntudat veszélyben van. A gyermeknek tudatában kell lennie, milyen genetikai és kulturális közegben nő fel. A János vitéz nyelvezetében archaikus szóhasználat is fellelhető. Jól esik használni régi magyar szavakat- fogalmazott Kulcsár Szabolcs.

A Kukorica Jancsit/ János vitéz szerepében fellépő Szabó Levente édesapja nyomdokain halad. Annak idején Szabó Péter alakította a János vitéz szerepét. Az előadás nagy meglepetését Madarász Lóránt jelentette, aki a gonosz mostoha szerepében lépett fel. Színészként is kihívásnak érezte a szerepet, hiszen azelőtt az édesanyja játszotta a mostohát. Mint mondta, ő keményebb, és gonoszabb tud lenni a gonosz mostoha szerepében.

Az előadás rendezése, a csodálatos zene, a szereplők színpadi játéka, az előadás látványvilága valósággal elvarázsolta a közönséget. Számomra öröm volt látni a sok érdeklődő, csillogó szemű gyermeket, akiknek rendkívül nagy élményt jelentett az előadás. De nemcsak nekik. Kacsóh Pongrác zenéje a ma nézőközönségének a tetszés világát is meghódította.

Csomafáy Ferenc