Ravel-művek országos bemutatója a Kolozsvári Magyar Operában

A Kolozsvári Magyar Opera Maurice Ravel két egyfelvonásos remekművét „A pásztoróra”, valamint „A gyermek és a varázslat” című operáját tűzte műsorra, országos premierként. Az előadás rendezője Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója.

Tompa Gábor először rendez a Kolozsvári Magyar Operában.

Tompa Gábor több operaelőadást rendezett külföldön, és egyet a Kolozsvári Román Operában. Bár néhány évtizede egy épületben működnek, először rendez a Kolozsvári Magyar Operában. Ravel két művére a fia hívta fel a figyelmét- mondta a rendező. A két egyfelvonásos opera műfajilag különbözik egymástól, gondolati síkon megpróbálta egybefoglalni. Tompa Gábor a bemutatóval kapcsolatban kiemelte: „A két egyfelvonásos, A pásztoróra és A gyermek és a varázslat, műfajilag is közel állnak hozzám, mert sajátos megjelenési formái egy feydeau-i dramaturgiának. A pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville miközben sok az önéletrajzi elem is benne, míg A gyermek és a varázslat egyfajta szürrealista látomás. Úgy próbáltam összefogni a két operát, hogy mindkettő valahogy a gyereknek a látomása és álma legyen.” Ezért ugyanabban a díszletben játszották az előadást. A pásztorórában Concepciont alakító énekesnő, A gyermek és a varázslatban az anya szerepét játssza. A pontosság és a játékosság jellemzi a két egyfelvonásos operát—mondta a rendező. „Számomra ez az előadás lényegében a szeretetről és a megbocsátásról szól.”

Selmeczi György, az előadás karmestere örömét fejezte ki, hogy ezeket a remekműveket ilyen ideális munkakörülmények közt viszik színre. A szereposztás telitalálat. A pályakezdő művészek együtt játszanak a társulat idősebb tagjaival. A társulat egészét mobilizálta, bámulatos testvéri szellemben folyt a munka. „Ravel a francia zenekultúrának egy alapvetése. Nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban szinte ínyenc módra merül el a hangszín-változatosság halmozásban. Ravel valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállottja”.

Előadás a szeretetről és a megbocsátásról

Maurice Ravel (1875, Ciboure-1937, Párizs) francia zeneszerző, zongorista. A pásztoróra (L’Heure espagnole) című operájának bemutatója 1911. május 19-én volt a párizsi Opera- Comique-ban. Az opera szövegkönyvét Maurice Legrand írta (művész nevén Franc Nohain). A darab cselekménye a XVIII. században Toledóban játszódik le, Torquemada órásboltjában. Az órásmester minden csütörtökön beállította a város toronyóráját. A férje távollétét használta ki Concepcion, szeretőinek fogadására. A pásztoróra című művét a zeneszerző apjának ajánlotta, aki azonban nem érte meg a bemutatót, 1908-ban meghalt. Apja, Pierre Joseph Ravel svájci mérnökként jelentős találmányokat alkotott. Ravel lelkesedett az órákért és a spanyol zenéért. Művében érezhető apja hatása, a pontossága, alapossága. „Amire vállalkoztam, meglehetősen merész dolog-írta Ida Godebskának-: feltámasztani az olasz opera buffát, pusztán magát az elvet. Ez a mű nem hagyományos formában készült… A mű szellemisége kifejezetten humoros. Elsősorban zenével, harmóniával, ritmussal, hangszereléssel igyekeztem az iróniát kifejezni, és nem -mint az operettekben szokás- a szavak önkényes és komikus halmozásával.”

A gyermek és a varázslat (L’ Enfant et les Sortiléges) című operát 1925-ben mutatták be Monte Carloban. A librettót Colette (Sidonie -Gabrielle Colette) francia írónő írta. A történet a XX. század elején, Franciaországban játszódik le. A darab a gyermek és az anya egymásra találásról szól. Megjeleníti a gyermek világát. A gyermek, a hatéves kisfiú a szobában ül. Tanulni kellene, leckét írni. Azonban unja a tanulást. A szobában megjelenik az anyja, aki vacsorára hívja. Mivel észreveszi, hogy nem végezte el az iskolai feladatát, megbünteti. A kisfiú felháborodik. Dühében tönkreteszi a körülötte levő tárgyakat és lényeket. Széttépi a könyveit, tönkreteszi a játékait, kínozza az állatait. Egy adott pillanatban a tárgyak életre kelnek. Érdekes az, ahogy az életre kelt tárgyak énekszólamot kapnak. A karosszékek menüettet táncolnak, teáskanna és a teáscsésze duettje foxtrott. A fiú viselkedésében bizonyos változások vehetők észre. Az új helyzetben megijedt, segítségül akarja hívni az anyját. De jó cselekedetre is képes. Bekötözi a megsérült mókus lábát. Végül is kiderül, hogy egy érzékeny, segítőkész gyermek, az anya és a fia egymásra találnak.

Az előadás alkotói

Az előadás rendezője Tompa Gábor. Karmester: Selmeczi György. Díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu, mozgásművész: Jakab Melinda. Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Korrepetitor: Incze G. Katalin, Horváth Zoltán. Fényterv: Maier Sándor. Pirotechnika: Ledniczky Béla. Ügyelő: Vincze Beáta. A rendező munkatársa: Venczel Péter. Közreműködik a Magyar Opera ének-, gyermek- és zenekara. Az opera történetében ez a legköltségesebb díszlet. Kivitelezésüket a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül a magyar kormány támogatta-mondta Szép Gyula, az intézmény igazgatója. A díszletet már a próbafolyamat első percétől kezdve használták a művészek.

Az előadás parádés szereposztása: Kele Brigitta, Covacinschi Yolanda, Bardon Tony, Peti Tamás Ottó, Pataki Adorján, Laczkó V. Róbert, Veress Orsolya, Sándor Árpád, Pataki Enikő, Szabó Levente, Székely Zsejke, Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea, Antal Lívia, Rétyi Zsombor, Hary Judit, Vigh Ibolya. A társulat megcsillantotta mindazokat a művészi erényeit, amelyekkel rendelkezik. Kele Brigitta rendkívül gazdag kifejező képessége, csodálatos hangja valósággal elvarázsolta a közönséget. Kele Brigitta Covacinschi Yolandaval kettős szereposztásban lép fel.

Tompa Gábor rendezésében a darab sajátos művészi jellegzetességet kapott. A ritkán játszott Ravel -művek igazi „csemegét” jelentettek. A közönség rendkívüli operai élménnyel gazdagodott.

A Ravel-remekművek országos bemutatója december 27.-én volt. A következő előadásra 2019. január 5-én kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában.

Csomafáy Ferenc