Szalacs–Hortobágy: egy megújuló történelmi kapcsolat

Az érmelléki és a hortobágyi régió kapcsolatainak felélesztése, a természeti értékek óvása, megőrzése és népszerűsítése. Dióhéjban ezek a céljai Szalacs és Hortobágy települések közös pályázatának, melynek nyitókonferenciáját szombaton tartották az ottományi Komáromi kúriában.

Jelképesnek is nevezhető, hogy a Szalacs és Hortobágy települések közös pályázatának nyitó konferenciáját az érmelléki községhez tartozó Ottományban, a Komáromi kúriában tartották, hiszen ennek rendbetételét is egy közös, Szalacs és a Gyula városi Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság részvételével lezajlott pályázat révén sikerült elvégezni. Ezt a sikeres kooperálást a konferencia során minden felszólaló méltatta, elsőként Horváth Béla szalacsi polgármester, akinek a tanácskozást moderáló Szűcs György, a kúriában működő múzeum adminisztrátora először szót adott. A polgármester módosította azt a közmondást, miszerint ami nem megy, azt nem kell erőltetni, szerinte – legalábbis a településfejlesztések terén – igenis kell. Ennek köszönhetően, vagyis hogy nem hagyták magukat, a Bihar és Hajdú-Bihar megyei vezetők támogatásával jött létre a fentebb már említett közös pályázat is, és ennek révén talált egymásra Szalacs és Hortobágy pár évvel ezelőtt. Pontosabban újra egymásra találtak, hiszen a kapcsolat történelminek mondható, egyrészt az egykori só útja révén, másrészt a hortobágyi kilenclyukú és a szalacsi négylyukú híd „rokonsága” okán. Egy nagyon fontos pályázatról van szó, fejtette ki Horváth Béla, mindjárt választ is adva a maga által feltett kérésre: miért a környezetvédelem a téma? Mert ahogyan a Hortobágynak, az Érmelléknek is megmaradt (minden ésszerűtlen intézkedés ellenére) az élővilága, legalábbis egy része, amit még meg lehet őrizni, továbbadni utódainknak.

Új kapukat nyitnak

Vincze Andrásné hortobágyi polgármester felidézte a két település 3 évre visszatekintő kapcsolat-felújítását, bemutatta Hortobágyot. Ezt követően kifejtette: a közös pályázat célja az érmelléki és a hortobágyi régió kapcsolatainak felélesztése, a természeti értékek óvása, megőrzése és népszerűsítése. Az összesen közel 1,4 millió eurós pályázat rájuk eső 483.832 eurójából a maguk részéről vízi- és szárazföldi tanösvényt alakítanak ki a Hortobágy folyó mentén, illetve a Csárda körzetében (előbbi 12, utóbbi 9 állomással), fényszennyezés mentes közvilágítást építenek ki 328 lámpatesttel, továbbá idén és jövőre is önkéntes természetvédelmi tábort tartanak, az idei már július első napjaiban meg is kezdődik. Az egész projekt lezajlásáról fotóalbumot és filmet készítenek, illetve kiállítást állítanak össze, melyet nemcsak a két társtelepülésen, de Debrecenben és Nagyváradon is megtekinthetnek majd az érdeklődők. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés alelnöke elsőként hangsúlyozta a Bihar megyével, illetve a Megyei Tanács elnökével, Pásztor Sándorral meglévő jó együttműködésüket, a napi kapcsolattartást, hozzátéve: nem egy új dolgot találtak ki ezzel a pályázattal, csak az egykori kapcsolatot szervezik újra, ami azonban nem magától megy, dolgozni kell rajta, és akkor nemcsak a papírra fektetett célokat érik el, de „azokon túl új kapukat is megnyitnak”. A politikus hozzátette: az EU új pályázati rendszere arra fog épülni, hogy ne arra kelljen pénzt kérni, amire pályázat van kiírva, hanem arra legyen pályázat kiírva, amire szükség van.

Műhelymunka

Szabó Ödön képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke a kúriához kötődő emlékei révén érzékeltette, milyen az, amikor „meg kell tenni azt, amit lehet, úgy, ahogy lehet”. Mint fogalmazott: adta magát a következő lépés, a Szalacs–Hortobágy összefogás, amikor kiépülhet, illetve fejlődhet a térségek közösségi infrastruktúrája. Ám mivel az önkormányzatoknak nem áll módjukban mindent megtenni, elengedhetetlen lenne a vállalkozói szféra megjelenése, ezt egy gyakorlati példával is illusztrálta: hiába vannak látnivalók, ha Nagyvárad és Nagykároly között (kb. 100 km – szerz. megj.) nincs egy olyan legalább 3 csillagos szálloda, ahol egy busznyi embert egyszerre el lehetne szállásolni. A politikus hozzátette: a magyar–román határ menti 4–4 megye közötti együttműködésben a Bihar–Hajdú-Bihar kooperáció kimagasló, a térség egyfajta központtá tételével el tudják érni, hogy ne legyen érvényes a tétel, miszerint a határmentiség perifériára való szorulást is jelent.

A megnyitó beszédeket műhelymunka követte: a résztvevőket 3 csoportra osztották, ezekben a kultúra, a turisztika és a természetvédelem pályázathoz kapcsolódó témáit elemezték. Kérdésünkre Szűcs György elmondta: a rá eső részből Szalacs, mint a pályázat vezető partnere, felújítja a négylyukú hidat, annak körzetében tanösvényt, továbbá bicikliutat hoznak létre, a tanácskozásnak helyet adó ottományi kúria mellett információs pontot alakítanak ki, továbbá a természeti környezet védelméről gondoskodnak.

Mintha csak a pályázat fontosságát és indokoltságát akarta volna aláhúzni, amikor a résztvevők távoztak, akkor érkezett a Komáromi kúriába egy látogatói csoport, akiket a látnivalók között Szűcs György kalauzolt végig.

Rencz Csaba