Hatékony a váradi egészségügyi modell

Pap István

– Marcel Ciolacu miniszterelnök nemrégiben Nagyváradon járva modellértékűnek nevezte a helyi kórházi rendszert. Kérem, összegezze a váradi kórházak egyesítésének folyamatát és eredményeit, aminek köszönhetően az most országos szinten példaként szolgál.

– A kórházak egyesítésének folyamata 2012-ben kezdődött, amikor a nagyváradi helyi önkormányzat felismerte az összevonásban rejlő lehetőségeket. Az ötlet tehát már meglehetősen régi, de még nem voltak meg a feltételek ahhoz, hogy eredményes legyen. Az alapkoncepció az volt, hogy idővel a kórházaknak nem konkurencális szellemben kell működniük, hanem inkább egymást kiegészítővé kell válniuk, és úgy gondoltuk, hogy a kórházak egyesítésével javítani lehetne a pénzügyi és a gyógyászati eredményeket is. A kórházak együttműködésének és egységes koordinációjának előnye a világjárvány alatt mutatkozott meg igazán, és megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy egy egyesített kórház sokkal hatékonyabb és sokkal jobban alkalmazkodik a betegek és az egészségügyi személyzet igényeihez, mint két különálló. Amikor megszületett a megyei kórház és a városi, azaz a volt Gavril Curteanu kórház egyesítéséről szóló elvi döntés, elkezdtük keresni a hatékonyság növelésének a módjait. Ebbe a sorba illik a robotizált laboratórium, amely a legjobb egész Romániában, és amely gyakorlatilag biztosítani tudja az analíziseket nemcsak az egész város, hanem az egész megye számára. Szintén fontos lépés volt az egységes sterilizáló központ létrehozása, mely a legmodernebb berendezésekkel van felszerelve. És végül meg kell említeni a gyógyszertárak egységesítését, mert ezáltal az orvosságokkal és egészségügyi anyagokkal sokkal jobban tudunk gazdálkodni. Az egyesítés után a gyakorlatban figyelhettük meg ennek hatásait. A robotizált laboratóriumban 30 százalékkal csökkent az elemzések elvégzésének a költsége, az eredmények kiadási ideje 75 százalékkal lett rövidebb, a személyzet létszáma pedig a felére csökkent a korábbi helyzethez képest, amikor több laboratórium működött a nagyváradi kórházakban. A sterilizáló központ működése nyomán nőtt a sterilizálás minősége, mert a csúcstechnológiás berendezések és a sterilizálás terén elért legújabb vívmányok alkalmazásával biztosítottuk a kórházakban szükséges biológiai biztonságot. Csökkent a személyzet létszáma és jobban megőrződik a műszerek minősége, ugyanis nem mindegy, hogy elavult, vagy modern sterilizálási módszereket alkalmazunk-e, különösen amikor az endoszkópokról és más, speciális sterilizálást igénylő orvosi eszközökről van szó. Miután ezek a feltételek megteremtődtek, elkezdődött minden egyes osztály hatékonyságának a külön elemzése. Vannak havi, negyedéves, féléves és éves felmérések, pontosan azért, hogy azonosítsuk az esetleges problémákat. Ez az elemzési mód segített nekünk, mert köteleztük az osztályokat, az orvosi szolgálatokat és a laboratóriumokat, hogy maximális hatékonysággal működjenek.

– Hogyan épül fel az egészségügyi komplexum költségvetése?

– 2022-ben, amikor visszatértem Bukarestből (Gheorghe Carp 2020–2022 között szenátor volt – szerk. megj.), az egyesített kórháznak pár százezer lejes többlete volt, míg 2023-ban a többlet 52 millió lej volt. Ezt a pénzt az elszállásolási körülmények javítására, valamint a legmodernebb gyógyászati technológia beszerzésére fordítjuk. Az egészségügyi minisztérium tavaly több mint 3 millió euróval támogatta a legnagyobb teljesítményű berendezések beszerzését. A helyi önkormányzat minden évben tíz százalékkal járul hozzá a kórház költségvetéséhez, de egyéb beruházásokat is támogat, például az új járóbeteg-rendelő uniós alapokból épül, de az önkormányzat finanszírozza két további emelet építését is. Szerencsére vannak olyan cégek is, amelyek segíteni akarják a helyi egészségügyi rendszert, így az adományokból 1,7 millió lejünk gyűlt össze a tavaly.

– Az egységesített egészségügyi rendszer segít abban is, hogy könnyebben jussanak uniós forrásokhoz?

– Itt a kórház hírnevéről van szó. Miután több tucatnyi európai uniós projektet valósítottunk meg, és ezek mindegyike megfelelt az elvárásoknak, természetes, hogy a finanszírozó ezt figyelembe veszi. Ez érvényes nemcsak az uniós finanszírozásra, hanem az egészségügyi minisztériumra is, hiszen látják, hogy ahol vannak eredmények és van hatékonyság, azt a rendszert finanszírozzák, mert tudják, hogy ott a projekteket sikeresen végigviszik.

– Miért nem terjedt el ez a bevált modell az egész országban?

– Nem tudom, hogy a többi önkormányzat hogyan gondolkodik, de vannak olyan megyei városok, ahol van a megyei tanácsnak alárendelt megyei kórház és van a helyi önkormányzatnak alárendelt városi kórház. Ha nincs megértés, az egységesítésre és a hatékonyságra való törekvés, akkor ezek az összevonások nem történnek meg. Éppen ellenkezőleg, Romániában az a tendencia, hogy a kórházakat szétválasztják, ami káros a rendszerre nézve, mert megreked az egészségügyi ellátás fejlődése. Ezért örültünk a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter elismerésének, hogy ez a jövő, amit mi csinálunk. Az idő minket igazolt, mert ezzel a gazdasági és szakmai hatékonysággal olyan orvosi szakterületeket is ki tudtunk alakítani, amelyek Nagyváradon korábban nem léteztek vagy fejletlenek voltak. Ilyen az intervenciós neuroradiológia. Romániában összesen kilenc ilyen központ van, amelyekből négy magánkórházakban működik. Tehát az állami egészségügyi rendszerben van négy, és ezek egyike Nagyváradon működik. Ebben a központban képesek vagyunk elvégezni nem invazív, de nagyon hatékony beavatkozásokat a stroke vagy akár a daganatok kezelésére. Kialakult Váradon az intervenciós kardiológia, az elektrofiziológia, az intervenciós gasztroenterológia központ, melyek az orvostudomány legmodernebb területei, és amelyeknek köszönhetően csökken a kórházi tartózkodás átlagos hossza, nő a betegek elégedettsége, ugyanakkor nő az orvosok szakmai képzettségi szintje, mert olyan csúcstechnológiákat használnak, amelyek minimum európai szintűek.

– Melyek a 2023-as év legjelentősebb megvalósításai?

– A legnagyobb a megyei kórház energiahatékonyságának növelését célzó 9 millió eurós európai projekt befejezése volt. Nagyon fontos volt az eszközbeszerzés: lecseréltük a négyévesnél régebbi nagy teljesítményű berendezéseket, hogy a kórház a 2023-as technológiai szinten tudjon maradni. A városi kórház energiahatékonyság-növelő beruházása folyamatban van. Európai alapokból épül a járóbeteg-szakrendelő, mely két szinttel bővül. Az egyik emeleten a kórházadminisztráció lesz, az utolsó szinten pedig az intenzív osztály kap helyet. A törvény kötelez minket arra, hogy tűzlépcsőt építsünk, hogy ne történjenek nálunk is olyan incidensek, mint más kórházakban. A megyei kórházhoz épített külső tűzlépcső mintegy egymillió euróba került, a kórház a saját költségvetéséből finanszírozta ezt a beruházást. A városi kórházban elég szélesek a lépcsők és megfelelnek a tűzvédelmi előírásoknak, de valószínűleg ott is kell majd egy külső tűzlépcsőt építeni. Folyamatosan történnek high-tech eszközbeszerzések. Most például az MRI-berendezést akarjuk kicserélni, egy teljes műtőt akarunk beszerelni a szív- és érsebészeti osztályon, és az intenzív osztályra is eszközöket szerzünk be műtéten átesett betegek kezelésére. Továbbá az önkormányzatnak van egy nagyszabású projektje, a parkolóház építése a megyei kórház mellett. Sajnos Romániában egyetlen kórháznak sincs megfelelő parkolója a személyzet és a látogatók fogadására, míg a váradi 508 férőhelyes parkolóház a legnagyobb lesz a városban, és nagyon megkönnyíti majd a közlekedést a kórház környékén. Bár a kivitelezési határidő 2025 márciusa, de az építőtől ígéretet kaptunk arra, hogy a parkolóház 2024 decemberére elkészül.

– Milyen jelentősége volt, illetve van a megye egészségügyi rendszerében a tavaly lezárt stratégiai egészségügyi projektnek?

– A megyei kórház számára a stratégiai projekt nagyon fontos volt, mert a nukleáris medicinában használatos felszereltséget fejleszteni tudtuk. Az egyik elnyert támogatás keretében beszereztünk egy modern szcintigráfot, amely nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás célokat is szolgál. Az intervenciós radiológia osztályra beszereztünk egy Romániában egyedülálló eszközt, egy CT-angiográfot, mely a biplán angiográffal együtt lehetőséget nyújt arra, hogy életeket mentsünk, vagy időben beavatkozzunk, hogy a stroke vagy más, a vérkeringést érintő betegségek következményeit kiiktassuk vagy enyhítsük. Ilyen CT-angiográfból egész Európában körülbelül hét darab van, ami azt mutatja, hogy a megyei kórház felszereltsége legalább európai szintű.

– Ha ilyen modern és egyedi berendezésekkel rendelkezik a kórház, ez azt jelenti, hogy más megyékből is érkeznek ide kezelésre páciensek?

– Igen, Szilágy, Szatmár és Kolozs megyéből is vannak pácienseink, mert mind az elszállásolási körülmények, mind a kórház technológiai színvonala lehetővé teszi a nem invazív beavatkozásokat olyan betegek számára, akik máshol vagy hosszú ideig kell sorban álljanak, vagy nem tudnak időpontot kérni a lakóhelyük szerinti településeken. A mi földrajzi elhelyezkedésünk nem olyan kedvező, mint Kolozsváré, de örülünk, hogy nagyon jó az együttműködésünk az összes környékbeli megyei kórházzal.

– Van együttműködés magyarországi kórházakkal is?

– Az összes európai projektünket magyarországi kórházakkal valósítottuk meg: a debreceni egyetemi kórházzal, a debreceni megyei kórházzal, a berettyóújfalui kórházzal. Ezek a határokon átnyúló projektek számunkra előnyösek voltak, mert lehetőséget nyújtottak arra, hogy létrehozzuk, illetve fejlesszük a legmodernebb gyógyászati szakterületeket. Például az első romániai trombolízist nem Bukarestben vagy Kolozsváron, hanem Nagyváradon végezték el, köszönhetően a debreceni egyetemi kórház neurológiai osztályával való együttműködésnek, ahová embereket küldtünk szakosodásra. A szívsebészetet azért tudtuk fejleszteni, mert Debrecenben képezték ki azokat a szakembereinket, akik a testen kívüli keringésszabályozó pumpákat kezelik.

– Milyen stádiumban van a Bihar megyében működő kórházak konzorciumba szervezésének projektje?

– Ez is egy úttörő projekt Romániában. A világon több mint 130 kórházat láttam, és ezek között voltak olyan kis kórházak, amelyek bezárásra voltak ítélve, de megmenekültek, mert egy konzorcium részei voltak. Amikor szenátorként a román Szenátusban tevékenykedtem, elértem azt, hogy a kórházi konzorciumok fogalma szerepeljen a 95. számú, az egészségügyi reformot szabályozó törvényben. Valószínűleg az év közepére véglegesíteni fogjuk a projektet, mert már Bihar megye összes kórháza jelezte, hogy hajlandó részt venni ebben a konzorciumban. Nem veszítik el a jogi személyiségüket, mert a konzorcium célja a segítségnyújtás, nem pedig más kórházak megszüntetése vagy átvétele.

– Milyen konkrét segítséget jelent a kisebb kórházaknak egy ilyen konzorcium?

– Gazdasági, orvosi, ellátási, beszerzési, jogi együttműködésről, személyzeti politikáról beszélhetünk. Például egy közbeszerzés során minél nagyobb tételben rendelsz, annál alacsonyabbak az árak. Gyakran előfordul, hogy egy kórház kifogy valamilyen anyagból, amit egy másik kórház szinte azonnal tud kölcsönözni, ha tudja, hogy a beszerzések során könnyen pótolhatja a kölcsön adott anyagot. A világjárvány idején az igényeknek megfelelően tudtuk az orvosi személyzetet átirányítani oda, ahol szükség volt erre. Egy konzorciumban a személyzet mozgása optimalizálható a személyzeti lehetőségek és a kórház igényei szerint. Ami a jogi segítségnyújtást illeti, egy nagy kórháznak vannak büntetőjogi, polgári vagy munkaügyi jogvitákra kiképzett jogászai. Mi tudunk a kis kórházaknak segíteni ilyen ügyekben, és a példákat még sorolhatnánk. Az egészségügyi minisztérium beleegyezését adta, és zöld utat ad nekünk ennek megvalósításához.

De mi ezt a koncepciót is a tapasztalati tényekre akarjuk alapozni. A kórházi konzorcium egyéves működése után levonjuk a következtetéseket. Lehet, hogy kiderül, hogy az értékelésünk téves volt, és akkor elismerjük, hogy ez a szervezési mód nem elég hatékony, de ha az eredmény pozitív, akkor minden okunk meglesz arra, hogy hasonló szervezeti rendszert ajánljunk a többi megyének is. Egyébként eddig minden úttörő projekt, amelyet Romániában elindítottunk, életképesnek bizonyult.

– Egy másik kezdeményezés a megyei kórházban a laboranyagok drónnal történő szállítása. Ebből mikor lesz valami?

– Számos olyan vizsgálat van, amelyeket a kisebb kórházakban nem lehet elvégezni, és ilyenkor a beteget a megyei kórházba utalják be kezelésre. Mi azt akarjuk, hogy ezek a kórházak ne zárjanak be, ezért ha sürgősen szükségük van olyan laborvizsgálatokra, amelyeket helyben nem tudnak elvégezni, akkor mi kell biztosítsuk ezt számukra, a mintákat pedig drónokkal szállítják. A drónos szállítás megvalósításának lehetőségeit most vizsgáljuk. Az eddigi tesztek során kiderült, mik a nehézségek. De már van olyan magánkórház, amelyik tőlünk inspirálódva megvalósítja ezt, ezért mi is ragaszkodunk ahhoz, hogy a laboratóriumi és vérminták, a gyógyszerek kórházakba történő gyors szállítása drónokkal történjen. Reméljük, hogy ezt a projektet még ebben az évben sikerül végleges formába önteni.

– Melyek azok a szakterületek, amelyeket még fejleszteni kell, illetve melyek azok a veszélyek, melyek kibillenthetik egyensúlyából ezt az évek során felépített rendszert?

– Az egészségügy, csakúgy, mint az egész társadalom, állandó mozgásban van. A kérdés az, hogy ki milyen gyorsan alkalmazkodik a rendszert érintő változásokhoz. Minden nap változtatni kell valamit, hogy alkalmazkodni tudjunk az új jogszabályi és technikai feltételekhez. Ez soha nem fog leállni, mert ha valaki megáll, akkor utána nagyon nehéz lesz behozni a lemaradást.

– Ehhez az állandó figyelemhez hozzáértő menedzserekre van szükség. Van az országban elég megfelelően képzett szakember ennek a feladatnak az ellátására? Ehhez kapcsolódóan mi a véleménye Alexandru Rafila egészségügyi miniszter álláspontjáról, aki szerint depolitizálni kell a kórházmenedzsmentet?

– A kórházmenedzsment politizálása szerintem butaság, mert soha nem tudhatod, hogy kit nevezel ki. Ezért is kezdeményeztem egy projektet ennek a kérdésnek az orvoslására. Létre kellene hozni egy kórházmenedzsment mesterképzést, ahova felvételivel juthatnának be a jogi, közgazdasági vagy orvos alapképzettségű hallgatók. Itt megtanulnák a felsorolt három szakterületnek mindazokat a vetületeit, amelyek egy egészségügyi létesítmény vezetéséhez szükségesek. Ugyanakkor lenne pszichológiai felmérés is, mert nagyon fontos, hogy a leendő igazgatók pszichikailag is fel legyenek készülve erre a feladatra. A mesterképzést elvégzők versenyvizsgát adhatnának III. rangú egészségügyi létesítmény vezető tisztségének betöltésére, és négyévente, ha teljesítették az összes elvárást, jogot nyernének a II., és végül az I. rangú kórházak igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán részt venni, tehát nyolc év alatt megoldódna a kórházak irányításának a problémája. Az egészségügyi minisztériumban folytatott megbeszéléseken azt mondták, hogy ez a projekt elfogadható, de a parlamentben is meg kell még vitatni. Nem tudom, hogy a végleges forma olyan lesz-e, mint ahogy most leírtam, de az alapstruktúra ez kell legyen, mert ezek elengedhetetlenek a kórházvezetők képzéséhez.