Halottaikra emlékeztek a réviek

BN-összeállítás

A szokásokhoz híven a helybéliek már hetekkel november elseje előtt kapával, gereblyével felszerelve indulnak a temetők felé, hogy szeretteik sírjait rendbe tegyék, virággal díszítsék fel. Idén is a temetők rendbetételében a helyi polgármesteri hivatal is besegített. Papp Csaba református lelkész a János 14: 26 verse alapján szólt a szép számú közösséghez. "Rendhagyó módon minden halottak napján, itt találkozunk a temetőben, minden család megpróbálja ékes rendben tartani a hozzátartozóinak a sírhantját. Ilyenkor megemlékezünk elköltözött szeretteinkről, családtagjainkról, rokonainkról, barátainkról. Jó az, hogy itt lehetünk és nemcsak a rendbetett sírok mutatják azt, hogy ez egy élő hagyomány a közösségünkben, hanem közösen elmondhatunk egy imádságot azokért, akik az Úr kegyelméből együtt lehettünk évekig, évtizedekig. A felolvasott igevers – "S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek"– akkor hangzik el, amikor az Úr Jézus búcsúzik az övéitől, amikor ígéri maga helyett a Vigasztaló Szent Lelket. A temetőben ránk törnek az emlékek, felidézzük azokat a dolgokat, amik szeretteinkkel előre vittek bennünket. Ezért mondja Krisztus, hogy a lélek által, ha kérjük, hogy emlékeztessen életútjainkra, akkor meglátjuk, hogy az emlékezésen túl szükség van a békességre, a szeretetre, a megbocsájtásra, a türelemre, az alázatra, mert csak igy érdemes élni! – figyelmeztette a jelenlévőket a tiszteletes, majd így folytatta: "Beszédmodorban és életvitelben kérjük a Szentlélek jelenlétét, hogy azáltal jusson eszünkbe, amit az Úr kér és vár tőlünk: szeressük egymást, amíg a Teremtő időt és kegyelmet add erre. Mert ekképpen fogjuk tudni méltóképpen megőrizni elköltözött szeretteinknek az emlékét."
A temetői istentisztelet imádsággal, áldással és énekléssel zárult. Az ünneplő ruhába öltözött temetőkertben virág került a világháborús emlékmű talapzatára, Boros J. Attila egykori helyi lelkész és Márton Gabriella, Ady első váradi szerelmének a sírhantjára is.