Több hegyimentőre lenne szükség

Ciucur Losonczi Antonius

Szokás szerint egy történelmi témájú felvezetővel kezdődött a tanácskozás – ezúttal Gabriel Moisa történész, a Nagyváradi Egyetem történelem karának dékánja beszélt egyes román tábornokok szerepéről az 1989-es decemberi forradalom idején, arról, hogyan aktiválták őket, majd kerültek később ismét tartalékállományba.

Sorin Caba dandártábornok, a Körösök Katasztrófavédelmi Igazgatóság (ISU) vezetője felidézte, hogy nemrég ünnepelték a rohammentő szolgálat (SMURD) 30. születésnapját, azt, hogy országos szinten Marosvásárhely után Nagyváradon jött létre a második egység 1993-ban. A továbbiakban statisztikai adatokat közölt arról, hogy az utóbbi években hány alkalommal kellett beavatkozniuk műszaki mentés céljából, milyen felszereléseik és berendezéseik vannak, illetve milyen képzéseken vesznek részt a munkatársai. Mint az elhangzottakból kiderült, sajnos évről évről emelkedik az eseti beavatkozások száma.

Liciniu Venter, a Bihar Megyei Mentőszolgálat igazgatója kiemelte, hogy egy stratégiai jelentőségű, önálló jogi személyiséggel rendelkező közintézményt irányít, mely az egészségügyi minisztériumnak van alárendelve. Kifejtette, hogy tizenegy mentőállomás működik a megyében, ezek közül a legfontosabb természetesen a nagyváradi. A lényegesebb projektjeik közül megemlítette a napelemeknek a felszerelését a váradi székhelyen, vidéken a belső udvaroknak a leaszfaltozását, a szalontai mentőállomásnak a felújítását, új székházépületnek az építését Élesden és Margittán, valamint egy új mentőállomás létesítését Sólyomkőváron. Mint mondta, a terveik közt szerepel a gépjárműpark bővítése, a reakcióidő csökkentése, a mentőszolgálatba vetett lakossági bizalom erősítése.

Pintér István, a Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat (Salvamont- Salvaspeo) vezetője többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy Bihar megye területének 24 százaléka hegyvidék, illetve a Romániában lévő barlangok 18 százaléka Bihar megyében található. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fordítanak a megelőzésre, melynek köszönhetően az utóbbi időben csökkent a beavatkozások száma, de még így több hegyimentőre volna szükség, hiszen a 68 közül csupán tizenötnek van rendes munkaszerződése, a többivel önkéntes alapú a munkaviszony.

Érdekes prezentációt tartott Hadrian Borcea, a megyei kórház sürgősségi osztályának (UPU) és a SMURD-nak az irányítója, aki megcáfolt és igazolt néhány városi legendát. Például elmondta, hogy az ingyenes segélyhívószám tényleg azért lett 112, mert az 1970-es években, amikor még az utcai telefonok léteztek, egyedül az 1-es és 2-es számokat lehetett anélkül tárcsázni, hogy pénzérmét kellett volna bedobni a készülékbe. Aztán pedig később hiába jelentek meg a nyomógombos telefonok, nem változtattak a számon. A főorvos szerint az viszont tévhit, hogy a sürgősségire érdemesebb kora hajnalban menni, mert akkor kevesebben vannak, mert a covid óta a valóság az, hogy mindig sok a páciens. Az ellátás minősége ugyanakkor nem változik a napszak függvényében, ők senkit sem utasítanak el, de az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy az ő bajuk a legnagyobb a világon, még akkor is, ha csupán egy kiütésük van, és miközben az ottlétük alatt éppen egy szívinfarktus gyanús beteget hoznak be, magyarázta Borcea.