A filmeké volt a főszerep a hétvégén Nagyváradon

János Piroska, Pap István

A pénteki gálaestet megelőzően 17 órától egy magyar alkotás, a Szikora János rendezte Hadik című történelmi film nyitotta meg a vetítések sorát. A történelmi kalandfilm 1757-be repítette vissza a nézőt, amikor Hadik András huszáregységével együtt bevette Berlint. A színház termébe viszonylag kevés néző tért be, ami talán a korai időpont számlájára is írható. A fesztivál hivatalos megnyitója két órával később ugyanitt kezdődött, este hét órától a Darabont pincészet fehérboraival lehetett koccintani. A vörös szőnyeggel borított lépcsőkön már jóval többen sorakoztak a színház épületébe, a többségében román nemzetiségű nézőket megszólító gálaesten a megnyitó beszédeket követően Francois Ozon Bűnös vagyok (Mon crime) című alkotása szerepelt műsoron. A vígjáték vetítését megelőzően a felszólalók sorát Claudia Droc, a TIFF váradi menedzsere nyitotta meg, aki köszöntötte a közönséget, illetve köszönetet mondott a filmfesztivál partnereinek.

A továbbiakban Tudor Giurgiu, a TIFF elnöke üdvözölte az érdeklődőket, örömét fejezve ki, hogy a filmfesztivál ismét visszatérhetett a Körös-parti városba. Beszédében kiemelte: olyan alkotásokkal érkeztek Váradra, melyeket még nem mutattak be Kolozsváron sem, ugyanakkor fontosnak nevezte a fesztivál gyerekeket megszólító foglalkozásait is. Mihai Jurca városmenedzser szintén üdvözölte, hogy filmfesztivál immár hatodjára tért vissza a városba, elmondása szerint Nagyvárad megérdemel egy ilyen jellegű rendezvényt. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Szabadság mozi felújítását követően a TIFF váradi jelenléte kibővülhet.

A továbbiakban az Espressione női kvartett lépett színpadra, összeállításuk a francia film világának hangulatát hivatott előrevetíteni. Repertoárjukban szerepelt többek között Astor Piazzolla Libertango, illetve Carlos Gardel Por una Cabeza alkotása. Ezután vetítették le a Bűnös vagyok című 2023-as filmet, melynek főszereplője egy hírnévre áhítozó színésznő, Madeleine, akit megvádolnak egy híres filmproducer meggyilkolásával. Bár nem ő tette, magára vállalja a bűncselekményt, azt állítva, hogy önvédelemből cselekedett. A bírósági ítélet Madeleine-nek kedvez, aki egyszeriből az újságok címlapjára kerül, karrierje is felfele ível. Az igazi bonyodalom onnan kezdődik, amikor jelentkezik a valódi gyilkos. A megnyitóval egy időben szabadtéri filmvetítés is volt a főtéren, ahol Nae Caranfil E pericoloso sporgersi – Kihajolni veszélyes című filmjét láthatta a közönség, a neológ zsinagógában pedig Janovics Jenő Az utolsó éjszaka című némafilmjét vetítették élőzenés kísérettel.

Filmkoncertek

A TIFF keretében Nagyváradon első alkalommal szerveztek élőzenei kíséretes filmvetítést. A hétvégén lezajlott sorozaton három némafilm volt látható a neológ zsinagógában, melyekhez a zenei aláfestést együttesek, szólózenészek szolgáltatták. Mint fentebb már említettük, pénteken este a Janovics Jenő által írt és rendezett Az utolsó éjszaka című magyar filmet vetítették le. A műalkotás 1917-ben készült Kolozsváron Berky Lilivel és Fekete Mihállyal a főszerepben. A nemcsak művészi, hanem muzeális értékű alkotásból csak mintegy hatvan percnyi felvétel maradt meg, amit felújítottak. A filmben Gitta (Berky Lily) kálváriáját követhetjük nyomon, aki nem tud ellenállni a színpad varázsának, valamint Vándori (Fekete Mihály) csábításának, és elhagyja családját, hogy Oroszországban építsen karriert. A több mint százéves alkotás történetvezetése izgalmas, érdekes, a mai nézőt is képes lekötni, ugyanakkor ki kell emelni a Wingman Jazz Trió teljesítményét is: a bőgő, gitár, ütőhangszerek felállású együttes a film fordulatait hűen és érzékletesen kifejező zenei aláfestést nyújtott a zsinagógát megtöltő nézőközönségnek.

Hasonlóan egyedi zenei és filmélményben volt részük szombaton este a zsinagógába látogató nézőknek: az Ahmed herceg kalandjai című film minden idők legrégebbi fent maradt animációs alkotása, amiből száz kép maradt meg. A rendező Lotte Reiniger az Ezeregyéjszaka meséinek csodálatos keleties mesevilágát varázsolta a vászonra három évig készült, 1926-ban bemutatott alkotásában. Az árnyjátékokra emlékeztető sziluettfilm ötvözi Ahmed herceg és Aladin történetét, mese- és álomszerű képi világot teremtve meg. Danaga, a fiatal muzsikus egymaga több hangszert és a zenei eszközöket kezelve ugyancsak ezt a keleties érzésvilágot közvetítette. A zsinagóga közönsége a film végén hálásan tapsolta meg a látottakat és a hallottakat. 

Vasárnap este a Manasse című, 1926-os román film vetítése szerepelt a programban a Volekh kvartett zenei kíséretében. Jean Mihail rendező alkotása egy román fiú és egy zsidó lány gyengéd szerelmét mutatja be a huszadik század elején, egy dél-romániai faluban játszódó történetben.