Tanévkezdésre készül a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola

Szolár Éva

A borsi iskola a község és a térség magyar társadalmát szolgálja közoktatási és szakképző intézményként. A négy faluból álló Bors község számára elsősorban a helység iskolája, a „mi iskolánk”, hiszen óvodától a szakiskoláig terjedő szolgálatával számos generációt nevelt fel. A nevelő-oktató munka ezen a szinten több település eltérő épületében zajlik: három településen óvoda (Bors, Szentjános, Kisszántó), illetve két településen elemi és gimnáziumi osztályokkal működő egység (Bors és Szentjános) létezik. Az igazgató büszkén tesz említést arról, hogy nagyon jó tantestületet sikerült összehozni, amelynek egyik erénye a közösség stabilitása, nem vagy kevéssé jellemző a pedagógiai munkát romboló folyamatos ingadozás. Jól felkészült és megbecsült óvónői, tanítói, tanárai vannak az iskolának általában, de olyan területeken is, mint a természettudományi oktatás – mutat rá. A diáklétszám is stagnálóban van – utal a város elszívó hatására és a demográfiai tél következményeire. A gyerekek kiváló eredményeket érnek el országos tantárgyversenyeken (például református tantárgyi olimpia, nemzetközi magyar irodalom tantárgyverseny) és az idei végzősök a váradi elméleti líceumokban első helyeken jutottak be.  

Regionális szakközépiskola 

A borsi iskola nemcsak a helyieké, hanem a térség – elsősorban az Érmellék – magyarságáé is. Tanközössége is sokkal szélesebb körű, hiszen ezen a szinten már felnőttképzés (az ún. esti tagozat) is működik, amelynek kiemelkedő értéke, hogy két utat is nyit az arra vállalkozóknak: szakképzettséget igazoló diplomát és érettségit egyaránt ad. Előbbivel elfoglalhatnak egy munkahelyet vagy feljebb léphetnek a vállalati ranglétrán, másodikkal megnyílik a felsőoktatás felé történő továbblépés esélye is. Kiemelten erős kapcsolata van a gazdasággal és a munkaerőpiaccal. 

A szakoktatás 2004-ben indult, amikor hiánypótlóként vállalta fel Bors a magyar nyelvű szakiskolai képzés feladatát. Mezőgazdasági profilon, kertészeti szakkal indultak, majd 2009-ben műszaki területen bővítettek eletronika-automatizálás, majd ezután elektromechanika szakkal. Líceumban esti tagozattal (öt éves), míg szakiskolai szinten nappali tagozattal (három éves) vannak jelen. Az intézményfejlesztés céljai között szerepel, hogy a nappali tagozat szakiskolai kínálatát ismét szakközépiskolai szintre emeljék, azaz érettségit és szakiskolai diplomát egyaránt nyújtó szakokat indítsanak. Erre legkorábban 2026-tól lesz lehetőségük az új oktatási törvény keretein belül – osztotta meg Nagy-Máté Enikő. A duális oktatásban szereplő elektromechanika és elektronika szakokat szeretnék továbbfejleszteni. Ebben az oktatási struktúrában a diákoknak különleges szerződésük van a gyakorlati képzést biztosító cégekkel. A gyakorlati képzés heteit a tanulók a cégeknél töltik, illetve részben ez az iskola tanműhelyében zajlik. Számos a borsi és váradi ipari parkban működő céggel van szerződése az iskolának (a teljesség igénye nélkül említhető a Faist Metalworking, Celestica, Connectronics, Plexus, SMA Metalltechnik, EBM-PAPST, Ferox); ezek között vannak olyanok, akik a teljes gyakorlati képzést felvállalják, a gyártás helyén komolyan foglalkoznak a gyerekekkel, akár külön szakembert biztosítva erre a célra. A cégek minden eszközt garantálnak a gyakorlati képzéshez, akár versenyekre is viszik a tanulókat. Ilyen volt a közelmúltban egy munkavédelmi verseny, amelyen szép eredményt értek el – húzta alá. Ugyancsak itt említhető, hogy az iskola képviseli Romániát az Agrochallange elnevezésű európai mezőgazdasági olimpián, amely ezúttal Szlovákiában került megrendezésre és 18 ország vett rajta részt.

Kiemelten fontos, hogy a duális szakképzésben a gyerekek külön ösztöndíjat kapnak a cégektől, így tulajdonképpen két ösztöndíjjal tanulnak (egy szakmai ösztöndíjjal alanyi jogon az állam részéről, és egy céges ösztöndíjjal). Az ösztöndíjért cserébe nem kell vállalják, hogy ott helyezkednek el, de ettől függetlenül egy gyakorlati helyet biztosító cég általában mindenkit felvesz a tanulmányai után, aki jelentkezik, ezzel is megteremtve a duális oktatás által szorgalmazott iskola-munkaerőpiac kapcsolatot. A szakképzésben és az elméleti középfokú képzésben diplomát szerző fiatalok között nagy a különbség a tudatosság szempontjából, ezek a fiatalok pontosan tudják mit szeretnének csinálni, el akarnak helyezkedni egy munkahelyen – mondja az igazgató. Külön említhető a felnőttképzés, amely esti tagozatban öt osztály elvégzését jelenti. Ebben a formában mezőgazdasági és automatizálási technikusokat képeznek. Elsősorban olyan felnőttek jelentkeznek, akik szakképesítést igénylő munkahelyet foglalnának el, szeretnének feljebb kerülni a ranglétrán vagy csak megtartani azt. Bár szakközépiskolai kettős kimenetet biztosító képzésről van szó, de csak kevesen vállalkoznak az érettségire – mutat rá.    

A szakiskola és szakközépiskola merítési bázisa elsősorban a „magyar vidék”, értve ezalatt a történelmi Érmellék településeit. Sokan érkeznek Mihályfalva, Szalacs, Tamási, Bihar, Szentjobb, Szalárd, Nyüved és Pelbárthida településekről – sorolja. Az utaztatást annyiban segítik, hogy iskolabuszos összeköttetést biztosítanak a biharpüspöki csomóponthoz, ahol átszállhatnak a gyerekek a térség autóbuszairól. Ugyanakkor nagyváradi diákjaik is vannak, hiszen hasonló magyar nyelvű osztályok nincsenek a megyeközpontban. 

Tervek

Az oktatásfejlesztési tervek mellett folyamatos az épületrészek újítása is. Az iskola új főépülete 2015-ben került átadásra a kor követelményeinek teljesen megfelelve. A tervezői és lakói a legkisebb zugot is funkcionálissá tudták tenni. Az igazgató büszkén mutatja, hogy minden szaktevékenységnek megvan a külön terme és felszerelése, így megszámlálhatatlan labort, tanműhelyt és eszközparkot biztosítanak mind a közoktatás, mind a szakképzés számára. Ezen túl olyan konstruktív pedagógiai foglalkozások is külön termet és drága eszközöket kaptak, mint a Lego eszközével támogatott a matematika oktatás.    Megvalósítás alatt áll a szentjánosi iskola energetikai felújítása, amely az épületrész teljes szigetelését, nyílászáróinak cseréjét és korszerű padlófűtés beépítését jelenti. Ugyanakkor, az uniós helyreállítási és rezilienciaalap (PNRR) keretében az összes épületben – a megye többi intézményéhez hasonlóan – cserélni fogják a bútorzatot és a laboratóriumi felszereléseket, de pályáztak alapokat egy ún. Okos Labor létrehozására is. A mezőgazdasági oktatást folytató intézmények számára meghirdetett programból pedig szeretnének forrásokat lehívni az épület tetőzetének teljes cseréjére, valamint vezetési szimulátort (traktorhoz és gépkocsihoz) vásárolnának.