Csűry István: Fellebbeztek, fellebbezünk

Ciucur Losonczi Antonius 

A bíróságok portálján elérhető ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését. Bizonyos épületszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpótlást kap. A táblabíróság arról is rendelkezett, hogy az épületnek öt évig meg kell őriznie mostani rendeltetését. Mivel az ítélet nem volt jogerős, ahogyan várható volt, a zilahi önkormányzat, összefogva más entitásokkal, fellebbezett ellene. 

A Református Kollégium egykori épülete ma a Silvania Főgimnázium otthona, melynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek. Az 1991-ben újraalapított Református Wesselényi Kollégium jelenleg egy ipari szakiskola kollégiumában kialakított tantermekben működik. A Zilah központjában álló Wesselényi Kollégium épületét a kommunista román állam a református egyháztól vette el az 1948-as államosítás során. A patinás ingatlant 2003-ban igényelte vissza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A bukaresti restitúciós bizottság azonban bizonyos hiányosságra hivatkozva visszautasította a keresetet. Az elutasító határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezése nyomán a Román Legfelsőbb Bíróság 2019 októberében visszaküldte az ügyet az első fokon eljáró bíróságra, és az újratárgyalás nyomán rendelte el a táblabíróság az elmúlt év végén a restitúciót. „Valószínűleg hivatalból az önkormányzatnak lépnie kellett, általában így szokott ez lenni, ezért mondtam én annak idején azt, hogy egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy végérvényesen lezárul az ügy. Ha számunkra ezután mégis kedvezőtlen ítélet születik, akkor mi is megfellebbezzük az ő fellebbezésüket. Egészen tovább megyünk, ha kell, még a román bíróságokon túl is. Nem fogjuk annyiban hagyni az ügyet” – nyilatkozta kedden portálunknak Csűry István püspök. Megjegyezte: a fellebbezésnek bibliai párhuzama is van, ennek fogalma az Újszövetségben így található: segítségül hívni Istent. Az erkölcsi tartozáson, az örökség dolgán és az eszmei értéken túl tehát erről sem lenne szabad megfeledkezniük azoknak, akik esetleg azzal érvelnek, hogy az egyháznak miért kell pereskednie világi bíróságokon, és inkább hagyni kellene az egészet. 

„Amikor mi fellebbezünk, akkor kifejezzük, hogy annyira nemes ügyünk a zilahi iskola, hogy Istent szólítjuk tanúként. Tulajdonjogunk bizonyossága annyira tiszta és erős, hogy Istent segítségül hívjuk (…)” –  közölte az egyházfő, utalva vonatkozó Facebook-bejegyzésére is. Közben augusztusban a zilahi ügyészség is belépett a visszaszolgáltatási ügybe. A vádhatóság vizsgálatot indított Csűry István és Kató Béla püspökök ellen a kollégium épületeinek a visszaigénylése ügyében. A két elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz átadásával és hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsította meg – ebben az ügyben az első vádponttal kapcsolatos kihallgatásokon kívül nincs fejlemény. 

„A 375 éves intézet ősi épülete az utóbbi hetven esztendő alatt szüntelenül kopott, mint gazdátlan, árván hagyott jószág. Jogos tulajdonosát, az egyházat kitiltották; az államosítók mint bizonytalanul megtartható zsákmányt, mostohán kezelték. Csak az utóbbi évtized adott alkalmat arra, hogy Demjén Attila vezetésével határozott lépéseket tehessünk az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére. A határozott lépést konok ellenállás követte. Ennek következménye, hogy egyáltalán nem váratlanul, hivatalból megfellebbezték a javunkra hozott táblabírói határozatot. Közben nem függesztették fel a Romániai Református Egyház két püspöke ellen indított büntetőjogi eljárást. Előre borítékolható, hogy ha a törvényszéken nem boldogulnak az államosítók jogutódai, akkor egy mondvacsinált bűncselekménnyel mégis pert tudnak nyerni. Ennek kitapintható jele, hogy bevetik a korrupció elemét, a pénzt, nem kímélve megvádolni bírókat, ügyészeket, állami hivatalnokokat, akiknek tisztességét illene tűzön-vízen védelmezni még országunkban is. A fellebbezőknek nem válaszolhatunk törvényesen másként, mint fellebbezéssel. Megtesszük. Megtesszük akkor is, ha óvatoskodó magyarok attól félnek, hogy a rommá silányuló épület felújításához nem lesz fedezet. Megtesszük, ha némelyek belefáradtak a jogi labirintus útvesztőibe, és akkor is, ha egyesek a törvényes lépések helyett polgári engedetlenségre csábítanak” – fogalmazott Csűry István református püspök.