Galambok a tányérban: mit tehetünk, és ki a felelős?

Idilli jelenet, amikor nagyszülő és unoka jókedvűen galambokat etet, az viszont már jóval kellemetlenebb, ha a szárnyasok „fejest repülnek” az ebédünkbe egy teraszon. A probléma sokrétű, a megoldás pedig szintén nem egyszerű.

Pikó Stefánia

Néhány évvel ezelőtt Nagyvárad önkormányzata bevezette a kóbor állatok, madarak etetésének tilalmát a közterületeken. Az állatvédők, akik a lakhelyük közelében a környékbeli macskákat, esetenként kutyákat etették, nagy felháborodással reagáltak a határozatra, a galambok etetésének kérdése azonban kissé eltér ettől a kategóriától, ugyanis utóbbiak jóval több kárt képesek okozni. Gondoljunk csak a Fő utca (Republicii) Madách-átjárójára, amelyen áthaladni a mai napig egy igazi szerencsejáték…

Ehhez hasonlóan a városban található műemléképületek, szobrok is megsínylik, ha a lakosok odaszoktatják a galambokat.

Venczel Márton biológus, a Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa megkeresésünkre elmondta, a galambürülék olyan savakat tartalmaz, melyek jelentős károkat okozhatnak a tereken, épületeken, szobrokon. Bár a maró ürülék nem veszélyes az emberre nézve, de az állat maga fertőző betegségeket terjeszt. Az sem elhanyagolható tény, hogy esztétikai szempontokból is nagyban ronthatja egy város összképét. A galamb nem egy védett faj, rengeteg példány van belőle, ha a lakosság betartaná a szabályokat, és nem etetné őket, akkor sem válna veszélyeztetetté, nem pusztulnának ki, mindössze annyi történne, hogy csökkenne a helyi populáció mérete.

Sok a panasz

A Fő utca éttermeinek alkalmazottai szerint a galambok állandó problémát jelentenek a vendéglátás számára is, hiszen gyakran zavarják meg a teraszon időző klienseket is. „Nagyon szemtelenek, azt sem várják meg, hogy elmenjenek az emberek, a vendégekhez is odaszállnak. Egyébként gyakran előfordul, hogy a vendégek maguk etetik a galambokat, mi pedig hiába kérjük őket arra, hogy ne tegyék” – panaszolta az egyik étterem pincére. „Elég, ha egy-két percig nem szedjük össze az asztalról a tányérokat, a galambok máris nekiesnek” – fogalmazott egy gyorséttermi alkalmazott.

A „szerencsésebb” éttermeket, úgy tűnik, jórészt elkerülik a galambok. „Néha előfordul, hogy betévednek az asztalok közé, de nem szoktak ebből problémáink adódni, szerintem sokat segít a helyzeten, hogy vannak ernyőink, és inkább ezek fölött szállnak el” – mondta egy megkérdezett, szintén a sétálóutcán. Az éttermek, teraszos vendéglátóhelyek túlnyomó többsége esetében azonban panaszkodtak a jelenségre.

Mindegyikőjüktől megkérdeztük azt is, hogy tettek-e panaszt, kértek-e segítséget a városházától, de vagy azt a választ kaptuk, hogy az efféle ügyeket a vezetőség intézi, vagy azt, hogy nem. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense, Claudia Bonchiș elmondta, ahhoz, hogy a meglévő lépéseknél többet tegyenek, először is arra volna szükség, hogy az önkormányzat bejelentéseket vagy petíciót kapjon ezzel kapcsolatban. A 2018 óta érvényes helyi szabályok értelmében akár 500 lejes bírságot is kaphat az, akit a hatóságok rajtakapnak a galambok etetésén – az már más kérdés, hogy a helyi rendőrség mennyire figyel éppen erre, hiszen most kisebb gondjuk is nagyobb ennél.

A határozat bevezetésekor az önkormányzat műszaki igazgatóságának részéről Mircea Stejeran nyilatkozott a Digi24-nek, elmondva, hogy a galambok utáni takarítás többletköltséget jelent a városnak, de hozzátette, hogy ezek a madarak leptospirózist (a leptospira nevű, spirochéta típusú, spirális alakú baktériumcsalád különböző tagjai által okozott ritka, súlyos fertőző betegség – szerk. megj.) terjeszthetnek.

Megosztó kérdés

A kérdés megosztja a lakosságot is, hiszen vannak, akik szívesen etetik meg néha a mindig éhesnek tűnő galambokat, míg mások vehemens haraggal, „szárnyaspatkánynak” hívják őket, gondolva főként a fertőzésveszélyre. Abban azonban mindkét tábor egyetért, hogy kár az épületekért, szobrokért, melyeket tönkretesznek ürülékükkel, és a hétköznapi jövés-menésben kellemetlen tud lenni az is, amikor a mit sem sejtő emberek fejei fölött, között suhannak el szélesebb tereken.

A galambok világszerte problémát okoznak, Prágában például fogamzásgátlót tartalmazó eledelt adnak nekik, Nagyváradhoz hasonlóan Londonban is betiltották az etetésüket, és Budapesten is évek óta felkapott téma az ellenük vívott küzdelem.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy cikke szerint a galambprobléma nagyon összetett: „humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és állatvédelmi kérdés, amit nagyságrendjéből és jellegéből következően csakis a települési önkormányzatok lehetőségeivel és irányításával lehet kezelni”. Hozzáteszik, hogy a probléma megoldásához az önkormányzatoknak össze kellene fogniuk olyan szakértőkkel, akik jól ismerik az adott faj életmódját és képességeit.

A tudomány révén sikerült városunkban is találni egy jó megoldást, hiszen a Szent László téren néhány éve hallható egy karvaly hangfelvételen rögzített hangja, ami elriasztja a galambokat. Ha a sétálóutcán is hasonló megoldásokat szeretnénk, akkor azonban közvetlenül az önkormányzat segítségét kellene kérni.