Büntetőper református egyházaink ellen

Pap István

Az egyházi elöljáró elmondta, hogy a zilahi ügyészség hivatalból vizsgálatot indított a Wesselényi kollégium ügyében, melynek visszaszolgáltatási polgári pere jelenleg is zajlik, miután a Legfelsőbb Bíróság elrendelte az alapfokon történő újratárgyalást, és ezzel remény nyílt arra, hogy a református egyház visszakapja jogos tulajdonát. A püspök elárulta, hogy péntekre be is rendelték őt és Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét a zilahi ügyészségre, ahol arról tájékoztatták őket, hogy okirat-hamisítás, csúszópénzfizetés, csúszópénzzel való visszaélés és hamisított okirat felhasználása vádjaival indítottak eljárást a református püspökségek ellen. Csűry István úgy ítéli meg, hogy azért kezdeményeztek büntetőjogi eljárást, hogy ezzel is nehezítsék a polgári per menetét. „Szerintem a visszaszolgáltatási ügyben jól állunk, és a bűncselekményt ezért is hozták elő, hogy a polgári pert lassítsák ezzel. Amikor úgy látják, hogy minden kötél szakad, akkor a legalattomosabb eszközöket is felhasználják. Úgy néz ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság elismerte az egyházkerület igazát, és csak azért került vissza az ügy alapfokra, hogy alaposabb szakértői vizsgálódások történjenek. Ugyanaz a probléma merült fel, mint a Mikó kollégium ügyében. Most is az alapítványi hátteret akarják átvizsgálni” – mondta a püspök. Csűry István elárulta, hogy egyelőre csak a hamisított okirat vádpont kapcsán érdeklődött az ügyész, aki a püspök elmondása szerint zavarba jött, amikor meglátta őket, talán nem is számított arra, hogy megjelennek. „Annyira készületlenek voltak, hogy még azt sem tudták, hova, melyik terembe vezessenek be bennünket” – idézte fel a kihallgatás részleteit Csűry István. Az egyházi elöljáró elmondta, hogy a meghallgatás során az ügyész nem tudott semmi olyasmivel előhozakodni, ami bármilyen módon az ő vagy Kató Béla számlájára írható volna. „Olyan kérdéseket tettek fel, amelyekre nekünk konkrét válaszunk nem is volt, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a nagy részét már a 90-es évek derekán benyújtottuk. Csakhogy a Mikó-ügy felelevenítette ezt a dolgot, és mi is elkezdtünk kutakodni, és elő is került még néhány irat” – árulta el Csűry István, ezek között említve egy 1911-ben megjelent magyar kormányhatározatot, mely szintén a református egyház igazát bizonyítja. Az ügyész ennek a dokumentumnak a kapcsán arra volt kíváncsi, hogy hiteles-e a fordítása. Végezetül Csűry István megjegyezte: „Ilyen nem volt a kommunista világban sem, hogy két református püspököt és az intézményeket, amelyeket vezetnek, egyszerre bűncselekményekkel vádoljanak. Az ügyész többször is elmondta, hogy ne vegyem magamra ezt a vádat, mert nem személy szerint ellenem, hanem az intézmény ellen van vizsgálat. Erre azt mondtam, hogy ez még rosszabb, mert még a munkatársaim is gyanúba keverednek, pedig a fordítókért és az előterjesztőkért is kezeskedem, mert országos szinten is párjukat ritkító szakemberek az igazságügy terén” – mondta Csűry István.