Szeghalmi Emese régizenei koncertjéről

Tóth Gábor

A zenedélután költői elnevezése nyilvánvaló utalás az Ómagyar Mária-siralom soraira, hiszen az előadó a koncertet a liturgikus naptár szerinti Szűz Mária neve napjának tiszteletére ajánlotta. Szeghalmi Emese immár harmadik éve kapcsolja be koncertjeivel Nagyváradot a magyarországi kezdeményezésű, majd fokozatosan az egész Kárpát-medencére szabadon kiterjedt és ingyenesen látogatható Ars Sacra, ún. „nyitott templomok” programjaiba. A szeptember 12–20. között zajló, egyház, műveltség és művészet összefonódását népszerűsítő sorozatot még két további váradi esemény is követi majd a hét végén.

A bensőséges, meghitt alaptónusú, egy személyben interpretált ének-orgona koncert programja keretbe foglalt mintegy hét évszázadon átívelő zenéket – középkor, reneszánsz, kora barokk – egymagában álló emberi hanggal, azaz énekkel keretezve több hangszeres kompozíciót. Így Bingeni Szent Hildegárd (1098–1179) apátnő, misztikus, zeneszerző középkori gregorián dallamával indultunk, Spiritus Sanctus vivificans, majd Kodály gyűjtéséből A virágok vetélkedése szelíd melódiáihoz érkeztünk zárásként. A teljes zenei utazás mintegy húsz tétel-állomását nehéz lenne felsorolni, de a betekintés végett elmondjuk, hogy a különlegességek között hallhattunk görög liturgikus Szűz Mária-köszöntőt, részletet Esterházy Pál Harmonia caelestis c. kompozíciósorozatából (1711), néhány hangszeres gyöngyszemet a Kájoni-kódexből, a 17. század erdélyi zenei hagyománypéldáinak kincsesbányájából, egy katalán ritkaságot a történelmi viszontagságok között csodával határos módon fennmaradt 14. századi Llibre Vermell de Montserrat-gyűjteményből, valamint orgonán rövidebb lélegzetű, ám tartalmilag igen igényes John Bull-, Luigi Rossi-, Henry Purcell-, Girolamo Frescobaldi-szerzeményeket is.

A jelenlegi kötelező távolságtartási rendeleteket is latba vetve azt mondhatjuk „telt ház” volt, vagyis éppen annyi közönség, amennyi a kis templom padsoraiban vírusriadót és törvényt tisztelően elfért. Az előadó részéről figyelmes gesztus, hogy a koncert címéhez illően a műsorismertetőkhöz csatolva minden hallgatót egy-egy szál frissen vágott dáliával ajándékozott meg.

Ahogyan Szeghalmi Emese bevezetőjében fogalmazott, régi korok zenéjének megidézésével célja az volt, hogy értékeket közvetítsen azokból az időkből, amikor „Isten és Ember még együtt léteztek”.

A Szent Anna templomot a helyi köznyelvben orsolyita templomként is ismerjük a Váradon majd’ két és fél évszázadon át aktív Szent Orsolya-rend nyomán, akiknek itteni működését 2012-ben függesztették fel taghiány miatt. A templom orgonája mostani állapotát tekintve alapos javítást igényelne, azonban a házigazda orgonista Szeghalmi Emese játéka során tapasztalt rutinnal kerülte ki a hangszer különféle hiányosságait, így a közönség zavartalanul átadhatta magát az egyórányi régizenei utazásnak.