Jelentős mértékben megnőtt a Pecze-tó vize

Pap István

A fűtésszezon végén, illetve a turistaszezon kezdete előtt mindig megnő valamelyest a püspökfürdői termáltó vize. Így történt ez most is, és mivel a világjárvány miatt leállt a turizmus, ezért az idén a korábbi évekhez képest több víz van a termáltóban. De ez csak ideiglenes állapot, hiszen ha véget ér a járvány, és minden visszaáll a régi kerékvágásba, azaz beindulnak a Várad-környéki üdülőtelepek, akkor megint ki fog száradni a tó. Az örvendetes jelenség kapcsán közleményt adott ki a magyar nevén Pecze-tóként jegyzett Natura 2000 természetvédelmi övezet korábbi kezelője, a Körösvidéki Múzeum. Ebben emlékeztetnek arra, hogy már 2011-ben figyelmeztettek minden illetékes intézményt arra, hogy ha tovább folyik a Várad-környéki termálvíz-lelőhely ellenőrzés nélküli kitermelése, akkor kiszárad ez a világon egyedi ökoszisztémának otthont adó termáltó. Sajnos azonban az illetékes hatóságok a múzeum által felkért szakemberek véleménye helyett az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) álláspontját tették magukévá, miszerint a tó kiszáradásának az oka a szárazság, a klímaváltozás és a Hold mozgása(!) A múzeum kérte a hatóságtól, hogy ne adjon ki több termálvíz-kitermelői engedélyt, ennek eredményeképpen, mint a közlemény ironikusan megjegyzi, 2012–2014 között további öt fúrást engedélyezett az ANRM, amelyek közül egy kutat a tó közvetlen közelében fúrtak le. Nem csoda hát, hogy a tó 2014-ben teljesen kiszáradt. A múzeum csak annyit ért el tevékenységével, hogy 2013-ban nekik kellett bírságot fizetniük azért, mert nem fogadták el az akkori prefektus (Claudiu Pop – szerk. megj.) által is felkarolt hivatalos álláspontot, mely természeti okokra vezette vissza a tó kiszáradását. Ekkor döntött úgy a múzeum, hogy lemond a természetvédelmi övezet kezeléséről. A közleményben hozzáteszik, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálóbizottsága 2014 augusztusában megállapította, hogy mindössze nyolc furatból kiszivattyúzzák a maximálisan megengedett termálvíz-mennyiséget, de ehhez még hozzá kell tenni tizenegy nagyváradi furatot, melyek ugyanabból a készletből nyerik a vizet, valamint a két üdülőtelepen működő nyolc furatot, nem is beszélve a törvénytelen kutakról. Ezek az adatok képet nyújtanak arról – áll a közleményben – hogy mekkora ökológiai katasztrófa sújtja a Pecze-tó Natura 2000 természetvédelmi övezetet. Végezetül megjegyzik, hogy most a katonai rendeletek nyomán teljesen leállt a gyógyturizmus a két Várad melletti üdülőtelepen, tehát leállt a termálvízkitermelés is, aminek egyenes következményeként újraaktiválódtak a föld alatti termálvízforrások, és ismét megnőtt a tó vízszintje.

Jóvátehetetlen a kár

A közlemény végkövetkeztetése az, hogy az ökoszisztémában okozott kár jóvátehetetlen, és ezt állítja Venczel Márton, a múzeum tudományos kutatója is, aki lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tóban három őshonos faj élt, a Racoviţa-kele halfaj, a bordás homorcsa csigafaj és a tündérrózsa egyik hévízi változata. A bordás homorcsa végleg kipusztult, a Racoviţa-kele a múzeum akváriumaiban még fellelhető, de nagyon kicsi a populáció. A tündérrózsa több helyen fellelhető még, úgyhogy e két utóbbi faj elméletileg visszatelepíthető lenne a Pecze-tóba, amennyiben szigorúan kontroll alatt tartanák a termálvíz-kitermelést és egész éven át biztosítva lenne az állandó vízszint. „Ennek azonban nincs semmi realitása, mert olyan környezetvédő szervezet nincs, amelyik szembe tudna menni a nagy turisztikai vállalkozásokkal, és nem úgy néz ki, hogy bármelyik hatóság meg akarta volna menteni ezt a természetvédelmi övezetet” – fogalmazott a szakember.

Nincs kitermelés, van tó

A múzeum által képviselt véleményen van Andrei Togor, a természetvédelmi övezetet 2016-ban átvevő Aqua Crisius Egyesület képviselője is, aki lapunknak elmondta, hogy minden évben megfigyelhető az, hogy amint csökken a termálvíz-fogyasztás, azonnal lesz víz a tóban. Togor felhívta a figyelmet arra, hogy a Nagyvárad-környéki termálvíz-ásványkincs egy nagy összefüggő lelőhely, tehát nemcsak a félixfürdői és püspökfürdői hotelek és strandok, de a váradi akvapark és Váradszőllősön nyolc hőközpont is ebből az lelőhelyből nyeri a meleg vizet. Most, hogy leállt a fűtés, továbbá a gyógyturizmus gyakorlatilag szünetel, természetes, hogy megnőtt a vízszint a Pecze-tóban. Mint mondja, évről évre bebizonyosodik az, hogy a túlzott kitermelés, és nem az aszály az oka a tó kiszáradásának, mint ahogy azt az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) állítja. „Hogyan lehet megmagyarázni azt, hogy miközben az idén akkora szárazság volt, hogy az országban hatalmas mezőgazdasági területeken ment tönkre a termény, addig a Pecze-tó vize most nagyobb mint az elmúlt években bármikor?” – teszi fel a költői kérdést Togor.

Jogi csűrcsavarok

A Natura 2000 természetvédelmi övezetté nyilvánított püspökfürdői Pecze-tavat 2010-ben vette hivatalosan kezelésbe a Körösvidéki Múzeum, mely addig is vizsgálta tudományos szempontból az ottani ökoszisztémát. Az addig is érzékelhető gondok hamarosan súlyosbodtak: a termáltó 2011-ben befagyott, a vízszintje folyamatosan csökkent, mígnem 2014-ben teljesen kiszáradt, és ezzel együtt kipusztult innen a világon csak ebben a tóban élő három őshonos faj. 2016-ban az Aqua Crisius Egyesület és a WWF Romania vette kezelésbe a termáltavat, de 2018-ban államosították az összes természetvédelmi területet és mindet a Természetvédelmi Övezetek Országos Ügynökségének (ANANP) a kezelésébe adták át. Csakhogy mégsem egészen tiszta a helyzet jogi szempontból, mert az Aqua Crisius egyezményt kötött a Környezetvédelmi Minisztériummal a Pecze-tó kezelésére, sőt, a Nagyvárad Metropolisz Övezettel, a Nagyváradi Egyetemmel és a debreceni Atomki Atommagkutató Intézettel közösen uniós finanszírozású kutatást végez a természetvédelmi övezet állapotának pontos felmérésére. Vagyis elméletben az Aqua Crisius még kezelője a természetvédelmi övezetnek, a gyakorlatban viszont már nem. Az említett projektet eredetileg éppen idén áprilisban kellett volna lezárni, de mint Togor elmondta, részben a világjárvány, részben pedig a ANANP folyamatos akadékoskodásai miatt fél évvel meghosszabbították a projekt lezárásának határidejét, tehát a kutatás eredményeit is akkor fogják ismertetni.

Borítókép: a Pecze-tó régi pompájában