Nyilatkozatot írtak alá úthálózat-fejlesztésről

Pénteken a Bihar Megyei Tanács székhelyén négy romániai megye elnökei és prefektusai szándéknyilatkozatot írtak alá a Via Carpatia transzeurópai úthálózat fejlesztéséről. A konferencián Tóth Andor magyarországi közlekedési helyettes államtitkár is részt vett.A 3300 kilométeres Via Carpatia észak-déli folyosóként Litvániából elindulva északon a Balti-, keleten a Fekete-, délen az Égei- és a Földközi-tengerhez biztosítana autópályás, illetve gyorsforgalmi kapcsolatot. A leghosszabb szakasz a lengyelországi (680 kilométer), a 340 kilométeres magyar szakasz pedig a Kassa-Miskolc-Debrecen útvonalat követné a román határig. A résztvevő hét ország (Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország) 2026-ig szeretné befejezni ezt a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztési projektet.

A Bihar Megyei Tanács székhelyén pénteken zajlott nemzetközi konferencián a tervben érintett lengyel, szlovák, magyar és román szakemberek, intézményvezetők vettek részt, romániai részről pedig négy nyugati megye (Szatmár, Bihar, Arad és Temes) volt képviselve legfelsőbb szinten úgy az önkormányzatok, mint a prefektúrák részéről.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke az erdon.ro-nak azt nyilatkozta: az utóbbi hetekben dolgoztak azon, hogy a négy romániai megyét úgymond összhangba hozzák, és ezáltal közösen képviseljenek egy olyan koncepciót, mely arról szól, hogy részesei lehessünk a Via Carpatia európai autópálya rendszernek. Nyilván a meghívott vendégek országai, vagyis a lengyelek, a szlovákok és a magyarok jóval előrehaladottabb állapotban vannak, ezért román részről is lépni kellett. Már a tavaly részt vettek Kassán egy ilyen jellegű találkozón, mert azt gondolják, hogy a Partium, illetve a Bánság nem maradhat ki ebből a projektből. Ennek jegyében írták alá most közösen a szándéknyilatkozatot is, mely reményeik szerint napokon belül eljut a Román Kormányhoz, a Közlekedési Minisztériumba, illetve mindazokhoz, akik oda kell figyeljenek erre.

Az autópályából jelentős szakaszok már készen vannak Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is, Romániában például az Arad-Temesvár- Lugos szakasz is része lesz ennek az autópályának. Bihar megye megnyerheti a Nagyvárad- Arad autópálya szakaszt, de azért is lobbiznak, hogy Szatmár is legyen rákapcsolva a rendszerre. Abban is reménykednek ugyanakkor, hogy Románia országszinten megnyeri a déli összeköttetést, Lugos és Calafat közt. „Azért fogunk lobbizni, hogy európai uniós finanszírozást kapjon a projekt Romániában is, ezt be kell vállalni legalsó, vagyis megyei szinttől egészen kormányszintig, az egész adminisztrációnak”- hangsúlyozta.

Gazdasági előnyök

Tóth Andor, a Magyar Kormány közlekedés hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében jelezte: a magyarországi szakasz hossza 223 km, és a teljes IKOP-időszakban (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) kivitelezésre kerülő szakasz beruházási összköltsége 352 milliárd forint. Az érintett megyeszékhelyek Miskolc és Debrecen, az érintett útvonal az M30-as, az M3-as, az M35-ös és az M4-es, a teljes magyarországi szakasz elkészültének tervezett dátuma pedig 2021 III. negyedéve. A kormányzati törekvésekről szólva kiemelte: Magyarország jelenleg 1430 kilométer gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezik, és ez a szám 2022-ig 2000 km fölé fog kerülni. Szintén megjegyezendő, hogy 2024-ig a Magyar Kormány útfejlesztésekre mintegy 2500 milliárd forintot kíván fordítani, amelynek fele európai uniós forrásból valósul meg, a másik felét pedig a magyar költségvetés teszi hozzá. Emellett 2022-ig Magyarország az összes autópályát, illetve gyorsforgalmi utat kiépíti a határszakaszokig. Ennek azért van jelentősége, mert azok a térségek, melyek gyorsforgalmi hálózattal vannak összekötve, a tapasztalatok alapján nagyobb mértékben fognak fejlődni, iparosodni, és egyértelműen nő a foglalkoztatottság, a lakosság életszínvonala. Magyarország egyébként jól áll a rá eső 223 km fejlesztésével, hiszen már közel a felével elkészült, és 2020-ra létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés, Erdélyből így az M4-ön, M35-ön keresztül minél korábbinál gyorsabban megközelíthetővé válik majd Budapest, illetve Nyugat-Európa.

A Via Carpatia gazdasági, turisztikai és társadalmi előnyeit ezután Dubniczky Kitti (budapesti Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata- CESCI) vázolta fel.

Ciucur Losonczi Antonius