Szükség van-e egyáltalán a házi feladatokra?

Közvélemény kutatást tartott az Oktatásügyi Minisztérium a házi feladatokkal kapcsolatban. Mi is megkérdeztük néhány érintett véleményét. Többen elmondták: a tananyagot kellene szellősebbé tenni.

Amint a minisztérium honlapján olvasható, az eljárás egyaránt szólt az alsó és felső tagozatos általános iskolai, valamint középiskolai képzésben érintett szülőknek, diákoknak, tanároknak. A közvélemény kutatás célja az volt, hogy egy új módon közelíthessék meg a házi feladatok kérdését és egyúttal orvosolják is az ezekkel kapcsolatban felmerült gondokat.

Tavaly decemberben a szaktárca egy rendeletet hozott azzal kapcsolatban, hogy az elemi iskolások legfeljebb egy órát, az öt-nyolc osztályosok legfeljebb két órát tölthetnek a házi feladataik elvégzésével. Az előkészítő osztályosoknak egyáltalán nem kell házi feladatokat adni, s az általános iskolásoknak sem a vakációk ideje alatt – állt a szóban forgó dokumentumban. Nagy érdeklődés övezte azt az országos szintű konzultációt, amelyet a házi feladatok szerepéről szervezett az oktatási minisztérium, csaknem 54.000 személy töltötte ki az online kérdőíveket - tájékoztat közleményében a szaktárca.  Az idézett forrás szerint 2.921 szülő, 37.032 tanuló és 12.487 pedagógus válaszolt a kérdésekre. A konzultációban részt vevők 77,33%-a városi, 22,67%-a vidéki környezetben él.

A kevesebb több

S hogy mit szólnak mindehhez maguk az érintettek? Căuș Bianca Argentina, az Ady Endre Elméleti Líceum Diáktanácsának elnöke szerint fontos, hogy van egy ilyen közvélemény kutatás és jó lenne, ha minél több diák elmondaná véleményét. Ő maga úgy véli, a házi feladatoknak van értelmük, s például ha érdekesek, akkor könnyebb is ezekkel foglalkozni. „Viszont bizonyos esetekben olyan házi feladatokat kapunk, melyeknek semmi logikájuk nincs, vagy túl sokat, s utána a tanáraink csodálkoznak, hogy miért nem végzünk velük időben. Tényleg vannak olyan házifeladatok, melyek hasznosak, ezek segítségünkre kellene legyenek, gyakorlásként. Egyúttal kreatívabb házi feladatokat is kaphatnánk, melyek felkelthetnék az érdeklődésünket és nem csak azért végeznénk el, hogy ne kapjunk rossz jegyet. Kevesebb és hatékonyabb házi feladat hasznosabb lenne” - mondta el.

Egyszerűsíteni kellene

Kőrösi Kristóf, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) elnöke, s az Ady líceum diáktanácsának volt elnöke kifejtette: mint kezdeményezés a minisztérium részéről, helyénvaló, kérdés, hogy az eredmények mennyire lesznek majd felhasználva. Egy másik aspektus, hogy hiába csökkentik a házifeladatok mennyiségét, ha a tananyagot meghagyják olyannak, amilyen most. A teljes rendszeren változtatni kellene, hiszen azok a követelmények, melyekkel most szembesülnek a diákok, elengedhetetlenné teszik azt, hogy napról napra otthon is dolgozzanak, ha nem akarnak lemaradni. A jelenlegi tananyag mennyiség elsajátításához a diáknak annyit kell tanulnia délutánonként, hogy ha mindenből jól akar felkészülni, három-négy órát is igénybe vesz, magánéletre már nem marad ideje. A tananyag reformálására is szükség lenne, egyszerűsíteni kellene például a matematikát, a fizikát, a kémiát, hiszen jelenleg sok nyugati országban egyetemen tanulják azt, amit nálunk XI., XII. osztályosoktól kérnek. Ez nem is lenne rossz, de csak olyan esetekben, amikor a diák ilyen jellegű egyetemi szakra készül.

Bürokrácia

Egyúttal a tanügyi bürokráciát is csökkenteni kellene, hiszen jelenleg a tanároknak mindenféle másra kell idejük legyen, s nem marad elegendő arra, hogy a dákokkal foglalkozzanak. Egyszerűen nem áll módjukban házi feladatokat, csoportmunkákat adni, mivel ezek értékelése több időt venne igénybe, mint az „írd meg, oldd meg” jellegűeké, melyeket a diákok amúgy többnyire lemásolják egymástól – fejtette ki a diákszövetség elnöke. Jellemző, hogy a diákok félvállról veszik a kreatív feladatokat, ezek a mostani tanügyi rendszerben nem is lényegesek, a vélemény kevésbé fontos – például románból gyakran a tanár diktálja le a „diák véleményét”, mely az adott elemzéshez szükséges – fejtette ki az NMD elnöke.

A középút

Zsíros Anikó, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatója, s egyben matematika tanára a Bihari Napló kérdésére elmondta: véleménye szerint szükségesek a házi feladatok, hiszen a logikus gondolkodás gyakorlás nélkül nem fejleszthető. Az elmélet az, hogy ahány feladatot oldanak meg órán, nagyjából annyit kell házi feladatként is adni, hogy a diák megértse és elsajátítsa a tanultakat. Ugyanannyi számú feladat mértanból sok lehet, algebrából kevés, nem könnyű megtalálni az arany középutat. Ő amúgy hétvégére semmiképp sem szokott több házi feladatot adni, mint hét közben, a szemeszterek közötti szünidőre pedig annyit, mint általában hétfőre. Nyári vakációra csak a végzősöknek szokott adni ismételni valót – hiszen a vakáció a gyereké, azonban házi olvasmányokat egyértelmű, hogy lehet adni, tette hozzá.

Ha a gyerek komolyan veszi, nagyon sok a házi feladat – véli Nagy Enikő Ilona tanár és szülő. Matematika tanárként elég komoly mennyiségű tananyagot kell leadnia, mondta el, s szükséges a házi feladat, de igyekszik úgy adni, hogy ne legyen túl sok. Aki akar, „szorgalmiba” további feladatokat is elvégezhet, ezért tízes jár. Úgy véli: ennyi tananyagot másként a diák nem tud elsajátítani, csak ha rászánja az időt a gyakorlásra. Szeretné, tette hozzá, ha módjában állna játékosan felfedeztetni a gyerekekkel a megoldásokat, rávezetni őket, meggondolkoztatni őket, de ezt csak olykor tudja beszúrni az időhiány miatt. A tananyag mennyiség sajnos nem tőlük függ, s ezzel van a probléma. Szinte minden órán új leckét kell leadni. Szellőztetni kellene a tananyagot, de nem úgy, hogy egyben az óraszám is csökkenjen, mert akkor ismét csak nem jut idő a gyakorlásra. Jobb lenne, ha többet tudnának gyakorolni az órák alatt és délutánra kevesebb házi feladat maradna, tette hozzá.

Túlterheltek

Dr. Kovács Irén Erzsébet, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a napokban nyilatkozta, nagyon fontosnak tartja a házi feladatok mennyiségének és nehézségi fokának gyermekbarát módon történő szabályozását, ezért nagy szükség van a fent említett online konzultációra.

“A jelenlegi oktatási rendszerben a gyermekek túlterheltek, hiszen vannak, akik napi kilenc – tíz órát foglalkoznak a tanulmányaikkal, megfosztva magukat szabadidejük jelentős részétől. Ez rombolóan hat úgy a mentális, mint a fizikai egészségükre. Úgy vélem, hogy fontos az otthoni, önálló gyakorlás, tanulás és ismétlés, de szem előtt kell tartanunk gyermekünk egészségét, hogy kipihenje magát, jól aludjon, jó kapcsolata legyen a környezetével és, hogy lehetősége legyen játszani, kikapcsolódni, sportolni” – mondta az államtitkár.

Neumann Andrea