Új országprojekt kell Romániának

A Románia válaszúton címmel ellátott tanulmánykötetet mutatták be pénteken délelőtt a nagyváradi városháza nagytermében.

A városháza díszteremben a polgármesteri hivatal, illetve különböző állami intézmények, szervezetek vezetőiből, alkalmazottaiból, valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi politikusainak tagjaiból álló népes hallgatóság előtt mutatta be a Románia válaszúton (România la răscruce) című kötetet annak néhány szerzője és szerkesztője. Elöljáróban Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere méltatta a kötetet majd Iulian Stănescu, a kötet egyik koordonátora szólalt fel. Mint mondta, az ország NATO- és Európai Uniós csatlakozásával lezárult a rendszerváltás projektje, ezért Romániának új országprojektre van szüksége, véleménye szerint többek között ezért is vonulnak utcára az utóbbi napokban az emberek. Hozzátette, hogy ezt az országprojektet az országon belül kell kidolgozni, nem pedig az országon kívül, külső szempontok alapján, ugyanakkor nagy kockázatnak nevezte monetáris unióba kerülni olyan országokkal, amelyek gazdaságilag sokkal erősebbek Romániánál. A tanulmánykötetben is szereplő tematikákhoz kapcsolódva Stănescu beszélt a decentralizációról, kiemelve, hogy a legutóbbi decentralizációs kísérlet nem alapult konkrét adatokon, demográfiai szempontból negatív tendencia figyelhető meg, hiszen az ország lakossága 1990 óta mintegy tizennégy százalékkal csökkent, míg az államigazgatás terén megjelent egy a román nemzetállami berendezkedésben radikálisan új fogalom, a regionalizáció fogalma.

Számmisztika

A felszólalások után egyetlen kérdést tett fel valaki a közönség körtéből, azt tudakolva, mi a magyarázata a 2011-ben elvégzett népszámlálás hivatalos végeredménye és a romániai választási listák adatai közötti jelentős eltérésnek. Erre válaszolva Stănescu elmondta: a népszámlálás eredményei szerint az országban mintegy 16 millióra tehető az aktív polgárok száma, míg a választási listákon 18 millió fölötti ez a szám. Ennek az eltérésnek oka lehet a kettős regisztráció (például valakit regisztráltak régi és új lakcímével is), az országon kívül tartózkodó emberek kettős regisztrációja (itthon is, és külföldön is). Mint mondta, kis mértékben az elhalálozások nem elég pontos nyilvántartása is vezethet ehhez az eltéréshez, de van ennél nyomósabb ok is, ami főleg Moldvában figyelhető meg: a román állam kettős állampolgárságot ad a molodovai köztársaságban élők számára, és ezeknek az embereknek a személyi okmányait túlnyomórészt a Prut román oldalán lévő városokban, Brăilaban, Galacon, és más városokban állítják ki. Stănescu megítélése szerint 2011-ben Románia nem volt képes jól megszervezni a népszámlálást, állítása szerint Bukaresten hat ember közül egyet nem számoltak meg, ezért a belügyminisztérium és az egészségbiztosító adatai alapján kellett korrigálni az adatokat. Mint mondta 19 millió fő lett a népszámlálás előzetes eredménye, a korrekció után pedig 20 millió fölötti létszám az ország lakossága, ami szerinte jó eredmény. Ennek kapcsán azonban nem azt emelte ki, hogy a korrekció nyomán a népszámlálás hivatalos végeredménye a valósághoz közelebb álló állapototokat tükröz az ideiglenes eredményekhez képest, hanem azt, hogy általa nőtt az ország súlya az Európai Unió intézményeiben. A kötetbemutató dedikációval zárult.

Pap István