Hite nem képezte alku tárgyát

Nagyvárad- Minden évben november 4-én, Borromeo Szent Károly ünnepén tartják a Püspöki Kápolna búcsúját. Idén a szentmise szónoka Rajna József fugyivásárhelyi főesperes-plébános-kanonok volt.

A szentmise főcelebránsa, Exc. Böcskei László megyés püspök bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet: Borromeo Szent Károly ünnepén minden évben összegyűlnek, hogy az egyházmegye szívének számító kápolnában együtt imádkozzanak, kérjék Isten segítségét és áldását életükre, munkájukra. Arra kérte ugyanakkor a jelenlevőket: kövessék a szent példáját, aki élete sikerének kulcsát az Istennel való kapcsolat állandó elmélyítésében látta, s erre alapozva építette az élő egyházat, vagyis emberi kapcsolatait is. Istentől merítve sorra látogatta híveit, jó pásztora tudott lenni népének.

Úgy fogalmazott a püspök: a Szeretetszolgálat Évében mi is arra kell törekedjünk, hogy őhozzá hasonlóan reményt, fényt és hitet vigyünk az embereknek, mert Isten is arra bátorít és buzdít bennünket, hogy felismerve a kínálkozó lehetőségeket, önzetlen szeretetet sugalljunk a környezetünknek, és azon munkálkodjunk, hogy jobbá tegyük a világot.

Tridenti zsinat

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Szentbeszédében Rajna József fugyivásárhelyi plébános-kanonok szintén azt emelte ki, hogy a csupán 46 földi évet élt Borromeo Szent Károly példakép kell legyen számunkra. Egy személyes ismerősének, vagyis a korabeli velencei követnek a szavait idézve hangsúlyozta: fiatal bíborosként olyan jámbor életet élt, hogy ámulatba ejtette környezetét. Csupán 4-5 órát aludt, a nap többi részében pedig Isten akaratát teljesítve imádkozott és dolgozott. Nem csak talentumokat kapott, hanem komoly megbízásokat is, ugyanis IV. Piusz pápa 22 éves korában államtitkárra nevezte őt ki, egy olyan időszakban, amikor a reformáció okozta kihívásokkal is szembe kellett nézni. Ennek ellenére ő volt a hajtó motorja, szellemi vezére a tridenti zsinatnak, mely újrafogalmazta a katolikus hittételeket, a pápaság és a papság fogalmát, a szentségeket, a gyónás és a házasság kritériumait. A protestánsok hiába fejezték ki a nem tetszésüket, illetve gúnyolódtak emiatt, azt mondta: a meggyőződés nem képezheti alku tárgyát.

A pápa 1559-ben bekövetkezett halála után még egy ideig Rómában maradt, azonban 1565-tól saját egyházmegyéjének kormányzójaként haláláig arra törekedett, hogy a zsinat rendelkezéseit gyakorlatba ültesse. Háromszor látogatta végig egyházmegyéjét. A pestisjárvány idején, amikor a város valamennyi vezetője elmenekült Milánóból, ő maradt, ápolta a betegeket és vigaszt nyújtott nekik, egyházmegyéje jövedelmét pedig az éhínség csillapítására fordította. A kardinális 1584-ben „fejezte be napjait”, tizenöt évre rá pedig V. Pál pápa szentté avatta.

- Borromeo Szent Károly példája arra kell ösztönözzön minket, hogy jó pásztorai legyünk a ránk bízottaknak, ismerjük meg a közösségünk gondjait-bajait, és ne csak az anyagi helyzetünk javulásával foglalkozzunk, hanem családtagjaink, környezetünk lelki életéről való gondoskodás is legalább ugyanolyan fontos legyen számunkra- nyomatékosította a tisztelendő.

Ciucur Losonczi Antonius