Ünnepség a Betánia központban

Mintegy kétszázan vettek részt a nagyváradi CE Betánia Központ által az idén is megszervezett nyugdíjasok karácsonyán. Az istentiszteletet előadások követték, majd ünnepi ebéd volt.

Már-már szűknek bizonyult a szociális központ, akik nem kaptak helyet az emeleti díszteremben, az első emeleten és a földszinten elhelyezett székeken ülve követték a kihangosított istentiszteletet. Először Visky Magdolna, az Erzsébet nyugdíjas-kör vezetője szólt az egybegyűltekhez. Kihangsúlyozta az isteni kötelékek fontosságát, melyek óvnak, védenek, biztonságot adnak. Egyúttal a jelenlévők a témához kapcsolódó éneket is tanulhattak: „Megkötöm magamat Isten kötelével/Megtöltöm szívemet Isten igéjével./Szabadságom Uram, néked visszaadom,/Csak a szeretetre formáld át tudatom.” - énekelték fiatalok és idősek.

Igazak, bölcsek

Később Farkas Antal várad-velencei lelkész szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, naponta figyelmeztetnek bennünket arra, hogy mennyi mindenre kell figyelnünk: ha nincs árvízveszély, akkor van járványveszély, ha nincs éhínség, akkor félhetünk az elhízástól és a depressziótól. Rémisztgetnek bennünket a globális felmelegedéssel, világvégével, légszennyezéssel, erózióval – vajon mire számíthatnánk ezek után? Ha „perc-emberkék” maradunk és csak arra figyelünk, nehogy elessünk, talán nincs is szükségünk az igére, mehetünk haza. A karácsonyt sem várja mindenki, hiszen van, akinek a tavalyi sem jelentett semmit, s akit az sem viselne meg, ha többé nem lenne karácsony. Az ember sok mindent vár: Isten szeretetét, a testté lett igét, Isten megjutalmazását, s azokat, akik hiszik a nem tapasztalt dolgok valóságát, a Szentírás igazaknak nevezi. Szintén a Szentírást követve kiderül: azok az igazak, akik bölcsességet beszélnek, a bölcsesség kezdete pedig az Úrnak a félelme. Az igazság embere nemcsak szól, de cselekedeteiben is távol tartja magát a gonosztól, s az Istennek az útját követi, tudván, hogy más utak zsákutcák. Jó párosával járni, de még jobb Istennel járni. Ez nem egy privilegizált helyzet, hanem egy folyamat, mely munkát, küzdelmet feltételez. És hogy szükségünk van-e nekünk Isten útjára? Ezt megpróbálhatjuk magunk megválaszolni, az ige szerint pedig „az igaznak reménysége öröm”, más fordítás szerint pedig : „az igaznak várakozása öröm”.

A későbbiekben a lelkész arról szólt: bármire is várnánk, egészségre, pénzre – Isten ennél sokkal többet ad, hiszen az ige örömet ígér, ez pedig kárpótol bennünket, akkor is, ha nem teljesül minden álmunk.

A program közös énekléssel folytatódott, később a 16. iskola diákjai, majd a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének kórusa adott elő adventi és karácsonyi énekeket. Később a résztvevők töltött káposztára voltak hivatalosak, melyet az Erzsébet-kör készített számukra és mindenki kapott ajándékcsomagot is.

Neumann Andrea