2011.06.06. 15:46

Gyermekhalál Váradon: ez is felelősök nélkül

<p>Megkapta ma a hivatalos választ az Orvoskollégiumtól az a család, amelynek ötéves kislánya a kórházban halt meg ételmérgezés nyomán. A válasz semmitmondó. Büntetőpert indítottak.</p>

Még el sem jöttek ma a Bihar megyei Orvoskollégium csúcsvezetői arra a saját tájékoztatójukra, amelyen ismertették vizsgálatuk eredményét azzal a családdal, amelynek ötéves kislánya tavaly nyár elején halt meg a kórházban. Mint akkor részletesen írtunk róla, Aktaa Patricia Vanessa tavaly május 22-én ételmérgezéssel került kórházba – két nappal később pedig meghalt. A szülők szerint az orvosi ellátás számos hiányossága miatt történt a haláleset – ezért minden lehetséges fórumot megkerestek, kérve, hogy derítsék ki az igazságot, és büntessék meg a felelősöket. Köztük az Orvoskollégiumhoz is beadvánnyal fordultak – ez tehát most válaszolt nekik. Ma azonban csak dr. Burta Ovidiu kollégiumi alelnök volt jelen a székházukban, hogy ismertesse a szülőkkel a választ. Burta többször hangsúlyozta, hogy ő csak jó szándékú közvetítő, nem kifejezetten illetékes az ügyben, inkább a kollégium vezetői lennének azok. Arra a kérdésünkre, hogy akkor hol vannak, azt válaszolta: „dolguk volt, el kellett utazniuk”… A szülőknek adott válaszban mindenesetre az szerepel – s ezt Burta kérésünkre tételesen össze is foglalta, megerősítette –: „senki nem tekinthető felelősnek az egészségügyben emiatt a haláleset miatt, minden szabályszerűen zajlott”. Még hozzátette: „a halált kiváltó összes tényező a kórházon kívüli volt”.

A szülők nem adják fel

Egyetlen kérdésükre sem kaptak tehát választ a panaszosok az Orvoskollégiumtól az ötéves Patricia halála kapcsán. Állítják: szakszerű beavatkozással menthető lett volna a gyerek.

Elégedetlenül távoztak tehát a Bihar megyei Orvoskollégium székhelyéről annak a kislánynak a hozzátartozói, aki tavaly halt meg a kórházban. Patricia Aktaa azért került oda, mert szalmonellával fertőzött tojásból készült süteményt fogyasztott. A szalmonella általában nem halálos – neki mégis az életébe került. Az édesanya, Delia Scorţe még ma is néha könnyeivel küszködve emlékezett a történtekre, s jelezte: tovább küzdenek.

„Ez nem válasz”

Azért hívták őket az Orvoskollégium váradi székhelyére, hogy tudassák: megvan a válasz a beadványukra. Ez is csak hosszú hónapok után született meg egyébként. Dr. Burta Ovidiu kollégiumi alelnök volt az egyetlen, aki e szervet képviselte a helyszínen – s ő azt mondta, azért tartott ennyi ideig, „mert nincs kötelező határideje az ilyesminek, s egyébként független temesvári szakértőket vontunk be, épp azért, hogy elkerüljük a pártosságot és az ügy elkenését inszinuáló vádakat”. Delia Scorţe szerint azonban lényegében elkenték. Hangsúlyozta ugyanis, hogy a jelentés egyetlen olyan kérdésükre sem adott választ, amelyet beadványukban megfogalmaztak. Sőt, még a családot érintő gyanú fogalmazódott meg a jelentésben, miközben az egészségügyben semmilyen felelőst nem találtak. „Ez nem válasz. Éppen ezért óvást is fogunk emelni ellene. Ezen kívül már beindítottuk a büntetőjogi eljárást” – tette hozzá. A büntetőjogi eljárás Váradon zajlik, az orvoskollégiumi óvást viszont már Bukarestben fogják tárgyalni.

„Megmenthették volna”

A szülők vádjai szerint a kórházban túl sokat vártak a beutalással, majd egyes analíziseket hanyagul kezeltek, ráadásul amikor a kislány a halála előtt kómába esett, akkor „órákig volt kezelés nélkül, orvos meg sem nézte, majd későn szállították át az intenzívre”. Az anya hozzátette: „ott utólag azt mondták, hogy ha két órával hamarabb érkezik, ma is élne”. Hozzátették: azt is kifogásolják, hogy az átszállításkor „egyetlen takaróba csomagolva, mindenféle kísérőokmány nélkül adták át a kómában lévő gyereket”.

A szakjelentés készítői egyébként megállapították, hogy a kislány a szalmonella mellett egy másik kórokozóval is felülfertőződött. Továbbá azt állítják, hogy „egyes tanúk szerint” a nagymama meglátogatta a kórházban a kislányt és szintén fertőzött élelmiszert vitt neki, ami súlyosbította a beteg állapotát. A szülők ezt ma is határozottan cáfolták, állítva, hogy a nagymama bent sem járt. Kérdéseinkre a jelentést ismertető orvos pedig nem tudta megmondani, hogy kik lennének az állítólagos tanuk.

Azon túl tehát, hogy a szülők nem kaptak választ lényegi kérdéseikre (dr. Burta szerint „elég ilyenkor megállapítani, hogy történt-e ilyenkor orvosi mulasztás, és nem kötelező minden egyes konkrét kérdésben vizsgálódni") két ilyen komoly aspektus is felmerül: valóban történtek-e mulasztások a kezelés során, s későn szállították-e át a már kómában fekvő beteget, valamint igaz-e, hogy bent járt a nagymama, aki tévedésből „tovább etette szalmonellával” Patriciát, ahogyan a jelentés állítja. Minderre azonban várhatóan sosem kapunk választ.

Az egyébként jó szándékú dr. Burta elismerte: igazából bizonyítási lehetőségek nincsenek, nem tudja, hogy be van-e kamerázva a kórház, és a látogatói regiszter sem megfelelő. A jelentésben az is szerepel, hogy a nyilvántartási iratok szerint a gyerek megfelelő kezelést kapott. Arra az újságírói felvetésre, hogy a kezelési lapok utólag is hamisíthatóak akár, sőt van is rá precedens, lényegében az a válasz született, hogy az ilyesmi sosem bizonyítható.

A szülők mindenesetre mennek tovább: eddig hiába írtak beadványokat, s tartottak tüntetést is az igazságért, most a büntetőeljárásban reménykednek – valamelyest…