Kivágják a sólyom erdejét?

Nagy a felháborodás Kácson, ugyanis az erdészet az eredeti tervek szerint kedden már munkagépekkel vonult volna ki, hogy megkezdje a falut körülvevő erdő 5,9 hektáros részének tarvágását. Ugyanezen a napon szerkesztőségünk is kilátogatott a helyszínre, ahol megtudtuk, a hegyoldal lecsupaszítása ellen felemelte hangját a falu lakossága, így haladékot nyertek.

Szakszerű, de nem jó

– Régi erdőről van szó, aminek nem a megújítási szükségességét vitatjuk, hanem az eljárást, amivel ezt elérné az erdészet. Egyébként egy teljesen jogszerű és szakszerű beavatkozásról van szó, de csak ismételni tudom: van kíméletesebb megoldás, ami mellett megmarad az erőkép. Ha tarra vágják az erdő egy részét, akkor az mintegy 50 évre meghatározza a látképet, nem lenne más csak egy kopasz hegyoldal. Ez egy olyan településen végzetes lehet ahol a házak mintegy 30 százaléka üdülő és szintén 30 százalékban foglalkoznak a helyi lakosok turizmussal – számol be a problémáról dr. Kapusi Imre kácsi lakos, nem mellékesen nyugdíjas erdőmérnök. Azt már a település egykori polgármestere Markó László mondta el, öt évvel ezelőtt is hasonló tervei voltak az erdészetnek, akkor sikerült elérni az önkormányzat és a lakosság nyomására, hogy bontóvágást végezzenek. Megtudtuk továbbá, az érintett közel 6 hektáros területen keresztül vezet az út két turisztikai látványosságukhoz is: a remetebarlanghoz és a pápa által szentesített búcsújáró Jézus kútjához is, ezért sem engedik a tarvágást.

Elhalasztották

Most hol tart az ügy? - tettük fel a kérdést. Az Északerdő és a Bükki Nemzeti Park illetékeseivel hétfőn tartottak megbeszélést, ahova egy kisebb kácsi búcsúra való lakos gyűlt össze, hogy elmondják aggályaikat. Az erdészet a korábbi tervek szerint kedden megkezdte volna a tarvágást. Végül megállapodtak: sávosan vágják az erdőt, de úgy, hogy a sávokon belül visszahagyják az épp fákat, ami egységesebb képet eredményez. Ráadásul a földre jutott magokból megoldott az erdő megújulása. A felmérés eredménye viszont az lett: kevés az egészséges fa. Ezzel el is napolták a beavatkozást a főként cserfás erdőben, egészen tavaszig, ugyanis az akkor beinduló vegetáció során jobban látható, miként tudják megoldani, hogy ne vágják ki az erdő teljes 6 hektáros részét, de mégis megvalósuljon a megújulás. Az erdő egyenletes megbontása mellett szólt az a tény is, hogy az erdőt kerecsensólyom lakja, amit nemzeti kincsként tartanak számon.