Újra elutasították a kormány ajánlatát, folytatódik a tanügyi sztrájk

Agerpres

"A megbízatás, amelyet kaptunk, az volt, hogy utasítsuk el az ajánlatot. Az emberek szuverének. Az emberek vállalták az általános sztrájkot, az emberek döntenek, így várjuk a jövő hetet, hogy mi lesz a következő lépés. Remélhetőleg, helyreáll a normalitás, de minden attól függ, hogy az általunk képviselt emberek hogyan döntenek. Ez rajtuk múlik. Ezt írja a munkaköri leírásomban" – jelentette ki Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, hangsúlyozva, hogy kötött mandátuma van.

A tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne, magyarázta a szakszervezeti elnök, és emlékeztetett arra, hogy az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják – szögezte le. "Az emberek azt mondták, nem elfogadható, hogy a bértábla gyakorlatba ültetését 3 évre tolják ki; sokkal gyorsabban meg kell valósítani. Ne feledjék, hogy mi azt mondtuk egy adott időpontban, hogy az emberek 25 százalékos fizetésemelést akarnak. Az ezer lejes emeléssel ez nem jön ki. A dolgok nagyon egyszerűek. Értékeljük, hogy a rendeletet elfogadták, de a kormány által javasolt időhorizontot, a 3 évet nem fogadjuk el" – mutatott rá Hăncescu. "A kormány azzal érvel, hogy a kiadta a rendeletet, és ennél többre jelenleg nincs lehetőség. A rendeletet elfogadták, és a munkaügyi minisztériumban tárgyalásokat fognak folytatni a bértábláról, mert tisztáznunk kell a kisegítő tanszemélyzettel és a kisegítő személyzettel kapcsolatos dolgokat is" – magyarázta. Leszögezte azonban, hogy egyelőre nem vesznek számításba másfajta tiltakozó akciókat.

Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője is hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok követelik, hogy az oktatási minisztériummal egyeztetett bértáblát teljes egészében, júniustól kezdődően helyezzék hatályba, az ő megbízatásuk ennek kiharcolására terjed ki. "Másra nem terjed ki a megbízatásunk, keddtől kollégáink folytatni fogják a tiltakozó akciót; kizárólag ők dönthetnek ebben az ügyben" – mondta Nistor. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány képviselőivel lezajlott csütörtöki találkozón semmi újdonságot nem közöltek velük. "Azért hívtak minket, hogy tudassák velünk, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet elfogadták, és azt az oktatási intézményekben dolgozó kollégák tudomására kell hozni. Ők már ismerik annak tartalmát, tudják, hogy miről van szó" – mondta Nistor.

A kormány csütörtökön elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely bruttó 1000 lejjel növeli meg a tanárok, és 400 lejjel a tanügyben dolgozó kisegítő személyzet fizetését. Marius Budăi munkaügyi miniszter a csütörtöki kormányülés végén bejelentette, "a szakszervezetek követeléseinek figyelembe vételével" elfogadták a sürgősségi kormányrendeletet, amely értelmében bruttó 1000 lejjel nő a pedagógusok és a kisegítő tanszemélyzet, 400 lejjel a kisegítő személyzet fizetése. 

A rendelet szerint, amely szerdán jelent meg a munkaügyi minisztérium honlapján, június elsejétől nő a tanügyi alkalmazottak bére; ez megelőlegezi a 2024. január elsejétől esedékes béremelést. Emellett a jövőre hatályba lépő új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő pedagógusok fizetése nem lesz kisebb az országos bruttó átlagbérnél. A fizetéseket több szakaszban emelik az új bértörvényben előírt összegig, a jogszabály hatályba lépésétől számított legtöbb három éven belül. Az első szakaszban az előirányzott teljes béremelés 40 százalékát kapják meg a tanügyi alkalmazottak.

A tanügyi dolgozók béremelése 2,168 milliárd lejes költséget jelent az államnak. A tanügyi szakszervezetek tagjai május 22-én robbantották ki az általános sztrájkot.

Dan Cărbunaru kormányszóvivő a tárgyalások lezárultával kijelentette: a kormány elfogadta azokat a követeléseket, amelyeket a szakszervezetek fogalmaztak meg a tárgyalások kezdetén. "Gyakorlatilag bejelenthetjük, hogy a követelésekről szóló tárgyalások lezárultak. A miniszterelnök utasítására a mai naptól kezdve Marius Budăi munkaügyi miniszter intenzívebbé teszi a párbeszédet az oktatási szakszervezetek képviselőivel a leendő bértörvényben szereplő bértábláról, Ligia Deca oktatási miniszter pedig folytatja a tárgyalásokat a szakszervezetek képviselőivel a kollektív munkaszerződésről" – mondta Dan Cărbunaru.

Arra a kérdésre, hogy a sztrájk befejezettnek tekinthető-e, a kormányszóvivő azt mondta: "a tárgyalások lezárultak, ez a nyilvános üzenetünk". Hozzátette, a kormány nyitott a párbeszédre. "Amikor arról beszéltem, hogy a tárgyalások lezárultak, arra a tényre utaltam, hogy a kormány ma már elfogadta azokat a követeléseket, amelyeket a szakszervezetek a párbeszédünk kezdetén a kormány asztalára tettek" – jelentette ki Cărbunaru.