Használati útmutató a rendkívül spekulatív "digitális értékhordozókhoz", az NFT-khez

Agerpres

A gyűjtők körében nagyon népszerű spekulatív eszközök, az NFT-k valósággal meghódították az aukciós házakat, átalakították a műtárgy- és a kulturális piacot, ám a kezdők számára még mindig nem könnyű a használatuk. Az ednh.news.fr weboldal a múlt hétvégén áttekintést közölt ezekről a "digitális javakról".

Mi az az NFT?

Az NFT az angol "Non-Fungible Token" rövidítése, aminek a jelentése "nem helyettesíthető token", vagyis egy olyan egyedi eszköz, amely nem cserélhető fel egy vele egyenértékű másik eszközzel (mint ahogy egy 5 eurós bankjegy felcserélhető egy másik 5 eurós bankjeggyel). Az NFT olyan "digitális tárgy", amelynek a tulajdonjoga nyomon követhető. Voltaképp ez egy programozási nyelven kódolt szerződés egy adott - virtuális vagy valós - termék tulajdonjogáról. A kódolt szerződés több megoldást biztosít a NFT elkészítője számára: korlátozhatja az értékesíthető példányok számát, engedélyezheti az "újrakiadását', vagy előírhatja a viszonteladási tranzakciókból származó jogdíjak automatikus kifizetését. Ez egy új típusú digitális eszköz, amely a kriptovalutákhoz, például a Bitcoinhoz hasonlóan a blokklánc-technológiát használja, ami egy központi irányítás nélküli, egyének sokasága között megosztott főkönyv.

Ki vásárolja meg az NFT-ket?

Az NFT-ket főként a műgyűjtők vagy spekulánsok vásárolják a viszonteladás és a profitszerzés reményében. Ennek eredményeképpen az NFT-kért látványos versengés indult több árverésen, a Twitter vezérigazgatójának első tweetje például 2,9 millió dollárért kelt el. A videojátékokban, a moziban és a zenében, de még a virtuális földterületek megvásárlásához vagy a virtuális versenylovak tenyésztéséhez is használják az NFT-ket.

Hogyan működnek?

A kriptovalutákhoz hasonlóan az NFT-k adásvétele erre szakosodott platformokon zajlik. A tranzakció során nem föltétlenül az NFT által megjelölt digitális tárgy, hanem a tulajdonos blokkláncában tárolt hitelességi tanúsítvány cserél gazdát. A tanúsítványhoz fűződő jogainak megőrzéséhez a vásárlónak föltétlenül szüksége van egy digitális pénztárcára. Ez lehet egy letölthető böngészőbővítmény, vagy egy USB-hez hasonló formájú, titkosítással védett adattároló. A tranzakció előtt a vásárlónak kriptovalutát kell felöltenie a pénztárcájába. Ám informatikai ismeretek segítségével maga is létrehozhat NFT-ket.

Melyek a kockázatok?

Az NFT-k vásárlása, értékesítése és felhasználása ma még mindig technikai jellegű és szakértelmet igénylő művelet, ami bizonyos kockázatokat jelenthet a befektetők számára. A blokklánccal való minden egyes interakcióért díjat kell fizetni a tranzakciókat ellenőrző személyeknek. Ahogyan a Chainalysis platform a nemrégiben közzétett jelentésében fogalmaz: "rendkívül nagy a versengés az újonnan létrehozott NFT-kért egy nagy érdeklődéssel várt kollekcióból, egyidejűleg több ezer felhasználó reménykedik a megvásárlásukban". A vásárlókat a sikertelen tranzakciók esetében is különböző járulékos költségek terhelik, amelyek a fizetésre használt kriptovaluták árfolyamától függően néha magasak lehetnek. Egyes eltökélt vevők kereskedési robotokat (a termék megrendelésére alkalmas szoftvereket) is használnak, ami még bizonytalanabbá teszi a vásárlást a kezdő befektetők számára. A Chainalysis szakértői hangsúlyozzák, hogy "az NTF-ek távolról sem jelentenek bombabiztos befektetéseket". Ez magyarázza azt, hogy ezeket a termékeket és kollekcióikat gyakran jobb áron adják el azoknak a rajongóknak, akik részt vettek a népszerűsítésükben. A Chainalysis jelentése szerint 2021-ben a tapasztalt befektetőknek egy nagyon kis csoportja fölözte le az NFT-kereskedelemben jelentkező profitot.