2025.04.23. 07:10
Elkezdődött a fegyverkezés, óvóhelyépítés (1. rész)
A Magyar Nemzet cikksorozatban mutatja be az európai fegyverkezést, amely egy közelgő háború megvívásának szándékát is magában hordhatja. Az összeállítás első részében részletesen bemutatják a védelmi kiadások jelentős emelkedését, valamint az EU nagyszabású hadiipari fejlesztésekről szőtt terveit, amelyek egy részét hitelből finanszíroznák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Forrás: AFP
Fotó: Nicolas Tucat
Az ukrajnai háború hatására szinte minden európai ország növelte a védelmi kiadásait, sokan a NATO által célul kitűzött GDP-arányos 2 százalék fölé tervezik emelni ráfordításaikat, vagy ezt már meg is tették. Németországban Olaf Scholz kancellár a háború kitörése után bejelentette a „Zeitenwende” azaz a korszakváltás politikáját: százmilliárd eurós alapot hoztak létre a Bundeswehr gyors fejlesztésére. Erre jelenleg nagy szükségük van, ugyanis Németország hiába gyárt elsőrangú fegyvereket, a két világháborúban játszott szerepük miatt hagyományosan idegenkedtek a haderő nagyobb fejlesztéseitől. A cél azonban világos, Boris Pistorius védelmi miniszter „Kriegstüchtig” („háborúra készen”, „háborús készültség”) seregről beszélt.
Franciaország szintén jelentős haderő-modernizációba kezdett. A parlament 2023-ban fogadta el a 2024-2030 közötti katonai tervezési törvényt, amely összesen 413 milliárd eurót irányoz elő védelmi célokra. Ez azt jelenti, hogy Franciaország éves védelmi büdzséje 2030-ig nemcsak nominálisan nő jelentősen, hanem arányaiban is: a kiadások várhatóan meghaladják a bruttó nemzeti termék 3 százalékát a következő években.
Lengyelország a legaktívabban fegyverkező európai országgá vált a háború óta. 2024 májusában bejelentették az „East Shield” nevű, 10 milliárd zloty (2,5 milliárd dollár) értékű program részleteit a lengyel-fehérorosz és oroszországi határ védelmének megerősítésére. Varsó 2024-ben gazdasági teljesítményének több mint 4 százalékára emelte védelmi kiadásait. Ez arányaiban a legmagasabb érték a NATO-n belül az Egyesült Államok és Görögország után.
Svédország – amely a háború hatására feladta semlegességét és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz – 2024-re hozzávetőleg 120 milliárd svéd koronára, vagyis 11 milliárd dollárra emelte katonai költségvetését, nagyjából megduplázva azt a 2020-as szinthez képest. Ezzel 2024-ben elérte a GDP-hez mért 2 százalékos arányt, és egy többpárti védelmi bizottság további emelést javasol 2,6 százalékra 2030-ig.
Észtország, Lettország és Litvánia, vagyis a három Oroszország mellett elhelyezkedő balti NATO-tag védelmi költései már 2022-ben meghaladták a nemzeti össztermék 2 százalékát és közösen azt a célt tűzték ki, hogy rövid időn belül 3 százalékos GDP-arányos szint fölé emelik költéseiket.
Az Egyesült Királyság szintén növelte védelmi ráfordításait a háború nyomán. 2025 elején – az időközben lezajlott kormányváltást követően – az új brit miniszterelnök megerősítette, hogy 2027-ig a GDP 2,5 százalékára emelik a honvédelmi kiadásokat. Ez évi további 13,4 milliárd font többletet jelent majd a jelenlegi szinthez képest. Az orosz-ukrán háborúban az Ukrajnának nyújtott brit segítség rávilágított a szigetország haderejének gyengeségeire, például arra, hogy jelentős lőszergyártó-kapacitás kiépítésére van szükségük. Ez a jelenség az uniós országokban is látványossá vált, így világos lett, hogy fel kell rázni a védelmi ipart.
Európa ébredése?
2025 márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „ReArm Europe” nevű ötpontos tervet, amelynek célja Európa védelmi iparának megerősítése és katonai képességeinek növelése.
A legújabb uniós terv közel 800 milliárd euró mozgósítását irányozza elő, amelyet a tagállamok védelmi beruházásokra fordíthatnának. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának készen kell állnia saját biztonságának garantálására, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának felfüggesztése után. A terv célja továbbá sürgős katonai támogatás biztosítása Ukrajnának.
Hitelfelvétel, újra
A védelmi kiadásokat vagy azok egy részét közös adósságkibocsátásból finanszírozná Európa. Az új amerikai adminisztráció lépései felgyorsíthatják a terv megvalósítását: Trump kijelentései, miszerint Európának saját biztonságáról kell gondoskodnia és Ukrajnának biztonsági garanciákat kell nyújtania Oroszországgal szemben, sürgetik az uniót, hogy gyorsan teremtsen forrásokat katonai beruházásokra. Ennek eredményeként az Európai Bizottság 150 milliárd euró értékű közös adósság kibocsátását javasolta az európai fegyvervásárlások finanszírozására – mindezt a már említett 800 milliárd eurós csomag részeként. A közös hitelfelvételt ellenző országok, mint Hollandia most kevésbé ellenállóak, mivel Németország támogatása megváltoztatta a vita jellegét.
Közös európai haderő?
Az ismert amerikai nemzetbiztonsági agytörsztjének, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) egyik közelmúltbeli elemzése szerint Európa védelmi struktúrája, amely több nemzeti hadseregre támaszkodik, nem hatékony és nem fenntartható az Egyesült Államok támogatása nélkül. Bár a kontinens közel 2 millió katonával és évente körülbelül 338 milliárd dolláros védelmi kiadással rendelkezik, a forrásokat nem használhatják fel megfelelően a széttagolt és párhuzamos katonai képességek miatt.
Arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a közös európai hadsereg létrehozását, valamint, hogy egyes tagállamok milyen előrelépéseket értek el a polgári védelmi infrastruktúra felújításában, itt olvashat további részleteket.
A Magyar Nemzet cikksorozatának következő részében azt a kérdést járja körbe, hogy a láthatóan háborúra készülő Európának megvan-e ehhez a kellő hadereje.
