Orosz–ukrán háború

2024.10.04. 09:15

Kelet-Ukrajna súlyos helyzetben van az orosz túlerő miatt

954. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Orosz katona 9K111 Fagot félautomata vezetékes parancsközlő távirányítású páncéltörő rendszerrel tüzel ukrán célpontokra

Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Fotó: -

A hadkötelezettség elkerülését segítő hivatalnokokat lepleztek le két ukrán megyében

A katonai mozgósítás elkerülését hamis dokumentumok kiállításával segítő egészségügyi hivatali alkalmazottakat lepleztek le az ukrán hatóságok pénteken a nyugat-ukrajnai Hmelnickij és a keleti országrészben lévő Harkiv megyében.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Harkiv megyei ügyészi hivatal közlése szerint a kelet-ukrajnai régióban 13 egészségügyi tisztségviselőt vettek őrizetbe. Az illegális tevékenység szervezője a nyomozás eredménye szerint a katonai szolgálatra való alkalmasságot is vizsgáló harkivi orvosi és szociális központ vezetője volt, aki – 12 bűntársával együtt – pénzért hamis rokkantsági igazolást állított ki hadköteles korú férfiaknak.

Kétezer és ötezer dollár közötti összegért adtak ki hamis igazolást „ügyfeleiknek”, hogy töröltethessék magukat a katonai nyilvántartásból és külföldre utazhassanak. Miattuk Ukrajna különböző régióiból több mint négyszáz hadköteles korú tudta törvénytelen úton elkerülni a mozgósítást.

A rendfenntartók a nyomozás keretében 89 házkutatást tartottak, ezek során iratokat, mobiltelefonokat, számítástechnikai eszközöket, valamint több mint 500 ezer dollárt, csaknem 80 ezer eurót, több mint 1 millió hrivnyát és orosz rubelt foglaltak le.

Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) honlapján arról számolt be, hogy munkatársai jogellenes gazdagodás vádjával leleplezték a Hmelnickij megyei orvosi és szociális központ vezetőjét és fiát, akiknél a házkutatások során csaknem 6 millió amerikai dollárnak megfelelő készpénzt találtak különböző pénznemekben. 

A központ vezetőjének fia az ukrán nyugdíjalapnál tölt be vezetői tisztséget. A rendfenntartók büntetőeljárást indítottak ellenük, mert a gyanú szerint rokkanttá nyilvánítottak olyan egészséges férfiakat, akik így próbálták meg elkerülni a katonai szolgálatot. A központvezető irodájában 100 ezer dollárt és hamis orvosi dokumentumokat találtak a mozgósítást elkerülőknek kiállított fiktív diagnózisokkal, a házukban pedig több mint 5 millió dollárt, 300 ezer eurót és 5 millió hrivnyát (47 millió forint), valamint drága ékszereket találtak. A központ vezetője a házkutatás során megpróbálta kidobni a pénz egy részét az ablakon.

A bűnüldöző szervek azt is kiderítették, hogy a család harminc ingatlannal rendelkezik Hmelnickijben, Lvivben és Kijevben, ezen felül kilenc luxusautó, 48 millió hrivnya (448 millió forint) értékű vállalati tulajdonhányad, szálloda- és étteremkomplexum, valamint Ausztriában, Spanyolországban és Törökországban lévő ingatlanok vannak a tulajdonukban. 

Emellett a család mintegy 2,3 millió dollárt tart külföldi számlákon. A nőt és fiát csalással, bűncselekménnyel megszerzett vagyon legalizálásával, a vagyonnyilatkozatokban valótlan adatok feltüntetésével és jogellenes gazdagodással vádolhatják meg, amiért akár 12 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik őket teljes vagyonelkobzással.

Luxemburg hárommillió euróval támogatja az Ukrajna védelmében létrejött drónkoalíciót

Luxemburg – csatlakozása keretében – mintegy hárommillió eurót ajánlott fel a nemzetközi drónkoalíciónak, amelynek célja, hogy Ukrajnát pilóta nélküli repülőgépekkel és azokhoz tartozó alkatrészekkel lássa el - közölte pénteken Yuriko Backes luxemburgi védelmi miniszter.

A védelmi minisztérium sajtóközleménye szerint a miniszter ezen a héten Észtországban és Lettországban tett látogatása során hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát és a 3 millió eurós felajánlást.

A nagyhercegséggel együtt 17 országot tömörítő drónkoalíciót az év elején hozták létre Lettország és az Egyesült Királyság vezetésével. A formáció célja, hogy egymillió darab FPV-drónt, továbbá felderítő, csapásmérő illetve mesterséges intelligenciával felszerelt drónokat, valamint drónelhárító eszközöket biztosítson Ukrajnának.

Júliusban a koalíció tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben bejelentették, hogy Hollandia, az Egyesült Királyság, Lettország, Új-Zéland és Svédország több mint 45 millió eurót ajánl fel a szállítmányok összeállítására és eljuttatására.

Yuriko Backes márciusban bejelentette, hogy országa csatlakozik az 52 országot tömörítő Ukrajna Védelmi Kontaktcsoporthoz.

Luxemburg többmillió géppuskalőszerrel és 275 éjjellátó szemüveggel járult hozzá az ukrán csapatok támogatásához, és idén összesen 73,5 millió euró értékben ígért és adományozott védelmi felszereléseket vagy szolgáltatásokat Ukrajnának, köztük egy májusban vásárolt 155 milliméteres L/52-es löveggel felszerelt Caesar önjáró tüzérségi eszközt.

Ukrajna a hágai törvényszéket kéri, hogy kötelezze Oroszországot a Krími híd lebontására

Ukrajna felszólította pénteken a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságot (PCA), amely az ENSZ tengerészeti egyezményének Oroszország általi megsértésének ügyét vizsgálja, hogy kötelezze az Oroszországi Föderációt a jogellenesen felépített Kercsi (Krími) híd lebontására.

Crimea bridge
A Krími híd
Fotó: Stringer / Forrás: Anadolu via AFP

Ezt az Ukrinform jelentése szerint Ukrajna képviselőjeként Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője mondta Ukrajnának, mint a Fekete- és Azovi-tenger, valamint a Kercsi-szoros partmenti államának jogairól szóló hágai eljárás szóbeli meghallgatásán megtartott záróbeszédében.

Oroszország jogellenesen építette ezt a hidat, és most el kell távolítania, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a vízi közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül. Oroszországnak ezt az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján meg kell tennie, hogy eleget tegyen a tengeri környezet és a víz alatti kulturális örökség védelmére vonatkozó, a dokumentumba foglalt kötelezettségnek

– érvelt a tisztségviselő, aki szerint a híd szétszerelése az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák az átjárást minden olyan ország hajói számára, amelyek korábban használták, illetve a jövőben is használni akarják a szorost. 

Arra kérjük a törvényszéket, hogy tartassa be Oroszországgal a tengerjogi egyezményben foglaltakat

– mondta.

Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője Hágában
Fotó: Sem van der Wal / Forrás: ANP via AFP

Zolotarjova szerint Oroszországot emellett kötelezni kell annak szavatolására, hogy nem ismétli meg a jogsértéseket a jövőben sem. "Oroszországot utasítani kell, hogy számolja fel jogellenes cselekedeteinek következményeit az általa törvénytelenül lefoglalt és megváltoztatott lobogójú ukrán fúrótornyok visszadásával Ukrajnának. El kell rendelni, hogy Oroszország végezzen tanulmányokat a Kercsi-szorosban végrehajtott orosz építkezéseknek a tengeri környezetre gyakorolt hatásairól" - hangsúlyozta az ukrán jogi képviselő. Szavai szerint Oroszországot arra is kötelezni kell, hogy tegyen 

intézkedéseket az az általa okozott környezeti károk felszámolására.

Ukrajna 2016 szeptemberében választottbírósági eljárást kezdeményezett Oroszország ellen, hogy megvédje jogait mint part menti állam a Fekete- és az Azovi-tengeren, valamint a Kercsi-szorosban

 – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. 2020 februárjában a hágai választottbíróság megerősítette joghatóságát Ukrajna követelésének elbírálására, de csak az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros egy részének, valamint az ottani természeti erőforrások eltulajdonításának kérdésében.

A peres eljárás 2024. szeptember 23-án Hágában kezdődött. Az ügy részeként hívta fel Ukrajna a figyelmet a Krími híd jogellenes létezésére, és arra kéri a törvényszéket, hogy a tengerjogi egyezményban foglaltak alapján vonja felelősségre Oroszországot.

Az ukrán erők csapást mértek egy voronyezsi üzemanyagraktárra

Az ukrán erők támadást intéztek az Annanyeftyeprodukt üzemanyag- és kenőanyagbázis ellen Oroszország voronyezsi régiójában, a találat következtében az egyik tartályban tűz keletkezett 

– közölte pénteken az ukrán vezérkar.

A közlés szerint a műveletet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) erői és hajtották végre más egységekkel együttműködve. Az okozott kár felmérése még folyamatban van.

Az ukrán fegyveres erők drónhadviselésre szakosodott ága arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai luhanszki frontvonalnál megsemmisítették az orosz erők pontonátkelőhelyét, amelyen keresztül a megszállók erősítést és lőszert szállítottak csapataiknak.

Military mobility of Ukrainian Soldiers continues in the Kharkiv
Ukrán tüzérség várakozik az orosz határ közelében, Harkiv régióban 2024. október 2-án
Forrás: Anadolu via AFP

Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata nyilvánosságra hozta, hogy az oroszországi Novoszibirszk városában leégett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) regionális irodája, miután ismeretlenek gyúlékony keveréket dobtak egy kitört ablakba. 

Az agresszor államon belül egyre gyakoribbak az ilyen események, mivel fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik készek kétségbeesett lépéseket tenni a Kreml bűnözői rezsimje ellen

– fűzte hozzá a hírszerzés.

A katonai hírszerzés egy másik közleményben arról számolt be, hogy péntek reggel az orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Enerhodarban felrobbant egy autó, amelyben a zaporizzsjai atomerőmű orosz hatóságokkal együttműködő biztonsági főnöke, Andrij Korotkij ült. 

A hírszerzés hozzátette, hogy Korotkij a nukleáris létesítmény orosz elfoglalása után önként együttműködött az orosz megszállókkal, átadta nekik az üzemi alkalmazottak személyes adatait tartalmazó listát, kiemelve abból az Ukrajna-párti nézeteket vallókat. 

Részt vett az atomerőmű személyzetének elnyomásában, az ideiglenesen megszállt Enerhodar polgári lakossága elleni háborús bűnökben. Folyamatosan rendezvényeket szervezett, amelyek célja az orosz megszálló hadsereg támogatása volt. Belépett a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártjába

– fejtette ki a hírszerzés.

Az ukrán légierő jelentette, hogy péntekre virradó éjjel Oroszország 19 kamikaze drónnal támadott ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelem kilenc orosz drónt lelőtt, további hetet pedig elektronikai hadviselési eszközökkel hatástalanítottak.

A déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régió éjszakai orosz ágyúzása következtében Bilozerka településen egy ember meghalt, ketten pedig megsebesültek. A keleti Donyeck megye kormányzója pedig arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során orosz támadások két ember halálát okozták régiójában, két ember pedig megsérült.

A vezérkar pénteki harctéri jelentése szerint az elmúlt 24 órában 142 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz erők a legaktívabban Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove irányában támadtak.

Szerhij Dobrjak, Pokrovszk polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy a városban még mintegy 13 ezer ember maradt, köztük 94 gyermek. Szavai szerint az orosz támadásokban a város létfontosságú infrastruktúrájának csaknem 80 százaléka megsemmisült vagy károsodott.

Az ellenség minden nap áram, víz és gáz nélkül hagy bennünket. A város csaknem fele, a Pokrovszktól északra fekvő Rodinszke városa és további tíz környező falu áramellátás nélkül maradt, amit szinte lehetetlen helyreállítani, mivel az orosz csapatok minden nap lövik az energetikai infrastruktúrát

– fejtette ki Dobrjak.

Lengyelországban megkezdődött az ukrán önkéntesek toborzása

Megkezdődött a Lengyelország területén élő ukrán állampolgárok toborzása az önkéntes ukrán légióba – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

A lengyel hadsereg szeptember 1-től készen állt az ukránok kiképzésének elindítására, de akkor még nem jelentkezett elegendő számú önkéntes – mondta el Kosiniak-Kamysz.

Ukrán katona egy ukrán mérnökök és önkéntesek által Grad típusúból átalakított Partizan rakéta-sorozatvetőbe tölt lőszert
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/A különleges erõk Donbasz zászlóalja

Az eddig jelentkezők számát tudakoló újságírói kérdésre válaszolva a kormányfőhelyettes elmondta: 

korábban egy dandárnyi, vagyis több ezer főt számláló csoportról esett szó, ő azonban egyelőre sokkal alacsonyabb számadatokról, háromszáz főről értesült.

A sajtóértekezleten szintén részt vevő Pawel Zalewski lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes elmondta: a kelet-lengyelországi Lublin városában működő ukrán konzulátus ezen a héten indított toborzást. 

A kiképzés azt követően kezdődik meg, hogy összeáll majd az első, többszáz főből álló önkéntes csoport

– jelezte Zalewski.

Felidézte: egy másik, európai uniós program keretében Lengyelország korábban már több mint 20 ezer ukrán katonát képezett ki.

Az ukrán önkéntes légió lengyelországi felkészítéséről júliusban Donald Tusk lengyel kormányfő állapodott meg a Lengyelországba látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Akkori bejelentés szerint 

a kiképzés lehetővé tenné a Lengyelországban, valamint más európai országokban tartózkodó ukrán állampolgároknak, hogy részt vegyenek hazájuk védelmében.

Kosiniak-Kamysz a pénteki sajtókonferencián megerősítette: Lengyelország jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát fordítja védelmi célokra, a lengyel hadsereg létszáma pedig az idei év végéig eléri a 207,5 ezret.

Kelet-Ukrajna súlyos helyzetben van az orosz túlerő miatt

Az ukrajnai keleti fronton, különösen a Pokrovszk körüli falvakban és Vuhledar környékén a túlerő miatt a harcok Oroszország javára billennek, írja a The Washington Post.

Az ukrán alakulatok eleinte több csapást mértek az orosz erőkre, de a túlerő elől kénytelenek meghátrálni.

Az ukrán katonák szerint az orosz csapatok az elmúlt nyáron változtattak taktikájukon amit egyre nehezebb ellensúlyozni, akkor is, ha időnként helyi győzelmeket érnek el. Az orosz csapatok kis létszámú, de mozgékony egységekben támadják a csatatereket, ami megnehezíti a felderítést és a válaszcsapást is. Az orosz támadásokat erős tüzérségi és dróntámogatás kíséri, valamint a csapatok közötti kommunikáció is javult, amely segíti az összesített támadások koordinálását.

Bár mindkét oldalon hatalmas veszteségek vannak, az oroszoknak továbbra is elegendő katonájuk van a nyomás fenntartásához, mutatott rá az amerikai lap. 

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Az új NATO-főtitkár Hitler és Napóleon sorsára juthat

– Az újonnan kinevezett NATO-főtitkárnak, Mark Rutténak emlékeznie kell a történelemre, és fel kell hagynia az Oroszországgal szembeni agresszív magatartással – jelentette ki Leonyid Ivlev, a krími régió képviselője, tartalékos vezérőrnagy a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában.

Oroszországnak megvannak a saját nemzeti érdekei, beleértve a geopolitikai és katonai-stratégiai érdekeket is, amelyeket figyelmen kívül hagyni próbáltak mások mellett Napóleon és Hitler is, de nagyon és visszafordíthatatlanul tévedtek – tette hozzá a politikus.

Az agresszorok útján széles léptekkel haladva Rutte azt kockáztatja, hogy megszégyenül

– mondta.

A parlamenti képviselő szerint Rutte az Egyesült Államok által kiadott mandátumot teljesíti a szövetség vezetői posztján. Mi több, az új főtitkár még arra sem vette a fáradságot, hogy tanulmányozza a blokk alapszabályát, amely többlépcsős folyamatot ír elő az új országok csatlakozására – szögezte le, írta meg az Origo.

Biztonságos a kurszki atomerőmű

A kurszki atomerőmű a megszokott módon működik, és a sugárzás szintje a normál határokon belül van – közölte az erőmű üzemeltetője, a Rosenergoatom, miután meg nem erősített orosz sajtóértesülések szerint az ukránok próbálták megtámadni a létesítményt.

GROSSI, Rafael
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója (j4) látogatást tesz a nyugat-oroszországi Kurszki terület Kurcsatov városánál működő atomerőműben
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Roszatom sajtószolgálata

Több orosz Telegram-csatorna is beszámolt az állítólagos ukrán támadásról, amelyet szerintük a légvédelem hiúsított meg, de állítólag az erőműtől több kilométerre tűz keletkezett. 

Csaknem tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Magyarország területére 2024. október 3-án az ukrán-magyar határszakaszon 4708 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4937 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában