Diplomácia

2024.02.09. 16:05

Szijjártó: a kiváló magyar–amerikai kapcsolatok neve Donald Trump (videó)

Donald Trump hivatali ideje alatt jutott csúcspontjára a kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, a kétoldalú viszony szempontjából tehát mindig jó hír, amikor az előző amerikai elnök sikereiről érkezik hír – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban, írja az MTI.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az előző napi nevadai republikánus párti előválasztáson Donald Trump által aratott elsöprő győzelemmel kapcsolatban leszögezte, hogy

a magyar–amerikai kapcsolat tekintetében élesen elkülönül a 2016 és 2020 közötti időszak az azt megelőző és az azt követő évektől egyaránt.

Aláhúzta: a volt elnök hivatali ideje értek csúcspontjukra a kétoldalú politikai kapcsolatok, 2016 és 2020 között ez a viszonyrendszer egyértelműen a kölcsönös tiszteletre alapult.

Ebben nagyon sokat segített, segít, hogy a világpolitika legégetőbb kérdéseiről alapvetően hasonlóan gondolkozik Donald Trump, az ő csapata és Magyarország akkori és jelenlegi kormánya, legyen szó a migrációval szembeni fellépésről, legyen szó a béke kérdéséről, legyen szó a családok védelméről, a konzervatív értékekről

– közölte.

„Ha mondhatom azt, itt mind egy követ fújunk, Donald Trump és a magyar kormány gondolkodásmódja nagyon közel áll egymáshoz” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány nem amerikai belpolitikai szempontból figyeli az egyesült államokbeli elnökválasztás előkészületeit, mivel az nem Magyarország dolga, ebben az ügyben majd az amerikaik döntenek.

„Mi ezt kifejezetten a magyar–amerikai kapcsolatok nézőpontjából szemléljük, és ennek a tekintetében meg azt szeretnénk, hogyha azok újra ugyanabban a magasságban lennének, mint 2016 és 2020 között. És nyilvánvalóan ennek egy személyi feltétele van. A kiváló magyar–amerikai kapcsolatok neve Donald Trump” – fogalmazott.

„Látszik, hogy az ő elnöksége előtt és azt követően is sokkal alacsonyabb szintre kerültek a kapcsolatok, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy NATO-beli első számú szövetségessel milyen is az ország politikai viszonya” – emelte ki.

A miniszter arra is kitért, hogy a 2016 és 2020 közötti időszak jól mutatja, hogy nem hazánkon múlik a kapcsolatrendszer minősége.

„Mi a tiszteletet mindig megadtuk az Egyesült Államoknak, a tiszteletet mindig megadtuk az Egyesült Államok polgárainak, és megadtuk a tiszteletet az amerikai polgárok által hozott döntésnek is. Ez így lesz nyilván majd idén novemberben is, akármilyen döntés is születik”

– húzta alá.

„A magyar–amerikai kapcsolatok jövője szempontjából azonban természetesen az lenne a jó, ha vissza tudnánk térni a 2016-2020-as időszakhoz. Tehát minden egyes olyan esetben, amikor Donald Trumpról jó hír érkezik, amikor az ő sikeréről érkezik hír, az a magyar–amerikai kapcsolatok jövője szempontjából mindig jót jelent, és mi ezt ebből a szempontból nézzük” – összegzett.

Szijjártó Péter a hazai gazdaság minőségi ugrásának elősegítésére fókuszál amerikai üzleti tárgyalásain

Magyarországra mára egyre több kutatás-fejlesztési beruházás érkezik kifejezetten magas technológiai hozzáadott értékkel, és az amerikai üzleti tárgyalásokra is a gazdaság minőségi ugrásának előmozdítása jegyében kerül sor – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai vállalatvezetőkkel folytatott találkozóival, a tervezett bostoni tárgyalásaival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ahogyan egy ház építését sem lehet a tetővel kezdeni, úgy a gazdaság fejlesztésénél is először le kell rakni a stabil alapokat, amit a kormány 2010-ben megkezdett, évről évre folyamatosan beruházási rekordokat döntve.

Ennek nyomán szavai szerint napjainkra hazánk fontos termelési központtá vált Európában, ráadásul a legfontosabb iparágakban, az autóiparban, az elektronikában, a vegyiparban, az élelmiszeriparban. Ezt követte a szolgáltatási ágazat ráépülése minderre magasabb hozzáadott értékkel, majd erre épülhet rá a csúcs a kutatás-fejlesztéssel.

Magyarországra már egyre több kutatás-fejlesztési beruházás érkezik kifejezetten magas technológiai hozzáadott értékkel, s Bostonban is ilyen, főleg az informatikában és a gyógyszeriparban tevékenykedő vállalatok vezetőivel találkozom, akiknek a magyarországi beruházásai hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaságnak ez a minőségi ugrása megtörténjen

– tájékoztatott.

Majd ennek kapcsán aláhúzta, hogy az elmúlt években előbb a mennyiségi ugrásra kellett koncentrálni, de a teljes foglalkoztatás megvalósításával, a növekedési pálya elérésével, a keleti és nyugati vállalatok fontos találkozási pontjává válással innentől a minőségi szempontok kerülnek előtérbe.

„A nemzetközi szinten, és így a bostoni vállalatokkal, az informatikai és gyógyszeripari cégekkel történő megbeszélések is már ennek jegyében történnek” – mondta.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy péntek este részt vesz a Harvard Egyetem Európa jövőjéről szóló panelbeszélgetésén, amelyre örömmel fogadta el a meghívást.

„Ott is el fogom mondani, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban nagyon sokat veszített a súlyából, a tekintélyéből és a versenyképességéből, ugyanis nem volt képes arra, hogy egy háborút izoláljon, és ehelyett azt gyakorlatilag globalizálta, nem volt képes arra, hogy egy háborút a béke irányába tereljen, hanem azt a fegyverszállításokkal még súlyosabbá tette” – jelentette ki.

Az Európai Unió nem volt képes arra sem, hogy megvédje saját polgárai biztonságát a tömeges illegális migrációs hullámoktól, épp ellenkezőleg, folyamatosan inspirálja ezeket a migrációs hullámokat. És az Európai Unió nem volt képes arra, hogy a saját gazdasági versenyképességét javítsa

– sorolta.

„És hogy miért is történt mindez? Mert az Európai Unió jelenlegi vezetése és a nagy európai tagállamok közül is több gyakorlatilag feladta saját akaratát, és egyfajta követő üzemmódra állt át. Gyakorlatilag a washingtoni demokrata párti adminisztráció iránymutatásai, döntései, elvárásai alapján cselekszenek” – vélekedett.

„Látszik, hogy a washingtoni nyomás sok európai fővárosban célt ér (.), és Brüsszelben is célt tud érni” – fűzte hozzá.

Leszögezte, hogy ha az EU még egyszer komoly világgazdasági, világpolitikai szereplő kíván lenni, akkor vissza kell térnie a stratégiai autonómiához, a saját érdekeinek megfelelő fellépéshez.

„Ezt Magyarország az elmúlt majd másfél évtizedben bemutatta, hiszen mindenfajta progresszív nyomásgyakorlás dacára, a liberális mainstream mindenfajta iránymutatásai dacára egy, nemzeti érdekérvényesítésre alapuló politikát folytattunk, amely kifejezetten sikeres volt” – jegyezte meg.

Én azt gondolom, hogy ha az Európai Unió sikeres akar lenni, akkor saját érdekei alapján kell stratégiai döntéseket hoznia, nem Washingtont kell követnie, mert annak látszik, hogy mi az eredménye: háború van a kontinensen, folyamatos migrációs nyomás alatt élünk, a versenyképességünk pedig csökken

– hangsúlyozta.

„Remélem, hogy az európai parlamenti választás majd segít ebben, és az európai parlamenti választást követően önálló európai akaratra épülő, autonóm európai stratégiát láthatunk megvalósulni” – emelte ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában