Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.23. 09:23

Nincs már egészségügyi ellátórendszer Gázában

Az izraeli–palesztin háború 140. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli légicsapás áldozatául esett hozzátartozóját gyászolja egy férfi egy halottasházban, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2024. február 21-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Hatem Ali

Fegyverembargót sürgetnek független ENSZ-szakértők Izrael ellen

Fegyverembargót sürgetnek független ENSZ-szakértők Izrael ellen, arra hivatkozva, hogy az exportáló országok megsérthetik a nemzetközi emberiességi jogot, ha a szállított fegyvereket felhasználják a gázai háborúban – közölték a szakértők pénteken Genfben.

A Genfi Konvenció értelmében valamennyi államnak be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Következésképpen az államok nem szállíthatnak fegyvereket vagy lőszereket olyan országoknak, amelyekről korábbi magatartásuk alapján feltételezhető, hogy a nemzetközi humanitárius joggal ellentétesen használhatják fel azokat.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala többször is azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsérti a nemzetközi emberiességi jogot a Gázai övezetben, a lakosság kollektív megbüntetésének minősülő széleskörű támadásokkal.

Palesztin elnöki szóvivő: a háború utáni Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia

A Gázai övezetnek az önálló palesztin állam részévé kell válnia, melynek a fővárosa Jeruzsálem lesz – jelentette ki pénteken Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabíl Abu Rudejna, válaszul Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő gázai rendezési tervére.

Abu Rudejna azt vetette Netanjahu szemére, hogy az izraeli hadikabinet terve gyakorlatilag „állandóvá tenné az izraeli megszállást” és megakadályozná a palesztin állam létrejöttét, mely azonban csak újabb erőszakot és instabilitást hoz a térségben.

Netanjahu a kabinet csütörtök esti ülésén mutatta be a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, melyek szerint a többi között Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködve „zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

Túlélőket és áldozatokat keresnek a romok alatt palesztinok Deir el-Balahban 2024. február 23-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Ugyancsak pénteken az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) bejelentette, hogy 51 beteget evakuáltak a harcok sújtotta Hán-Júniszban található Nasszer kórházból a Gázai övezetben.

Három szakaszban, öt nap alatt sikerült kimenekíteni a betegeket, akik a szervezet rafahi szóvivője, Chrisopher Black szerint mind súlyos állapotban vannak.

Black elmondta, hogy a WHO a művelet során egy aggregátort és üzemanyagot hagyott a kórházban, ahol még mindig maradtak páciensek, jóllehet az intézmény a harcok középpontjában fekszik.

Mindeközben Chris Lockyear, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet főtitkára az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) csütörtökön tett felszólalásában azonnali tűzszünetet követelt és az egészségügyi ellátás összeomlására hívta fel a figyelmet.
„Nincs már egészségügyi ellátórendszer Gázában. Az izraeli hadsereg kórházat kórház után tett tönkre. Ami megmaradt, az már nagyon kevés ilyen vérfürdő mellett” – szögezte le a főtitkár.

Az izraeli miniszterelnök bemutatta a háború utáni gázai rendezésről alkotott elképzeléseit

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai rendezési terve a közigazgatásban jártas helyi emberekkel és szervezetekkel képzeli el a polgári rend helyreállítását a háború után a gázai övezetben a Jediót Ahronót hírportáljához, a ynethez eljuttatott dokumentum szerint.

Netanjahu a hadikabinet csütörtök esti ülésén bemutatta a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, a jövőbeli rendezés alapszabályait. Netanjahu a többi között közölte, hogy elképzelései szerint „a Gázai övezetben a polgári közigazgatás és a közrendért viselt felelősség közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyiekre fog épülni”.

NETANJAHU, Benjámin
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök 
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA pool

A dokumentum három idősíkot különít el: 

a háború folytatását ígéri a három izraeli cél eléréséig, melyek a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet katonai képességeinek felszámolása, a túszok hazatérése, és a Gázai övezetből érkező fenyegetés megszüntetése.

Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák – megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket –, lehetőség szerint más arab országok segítségével, Bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban. Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, melyeket Izrael elfogad.

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el. Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.

Izrael több mint háromezer új telepes lakást tervez Ciszjordániában

Izrael több mint háromezer telepes lakás felépítésének terveivel válaszol a csütörtök reggeli ciszjordániai terrortámadásra – jelentette be Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a jobboldali, a telepeseket támogató Vallásos Cionisták párt elnöke csütörtökön késő este.

Szmotrics közölte, hogy a Ciszjordánia területén fekvő Maále Adumimban 2350, a szintén ott található Kedar nevű telepes faluban 300 és Efrat telepes városban 694 új lakás terveit ismertette csütörtök esti találkozóján Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, Joáv Gallant védelmi miniszterrel és Ron Dermerrel, a stratégiai ügyek miniszterével.      

Tudja minden, nekünk ártani akaró terrorista, hogy ha kezet emelnek izraeli állampolgárokra akkor az halálos csapással és pusztítással fog járni, és amellett elmélyítjük örökkévaló kötődésünket Izrael egész földjén

– mondta Szmotrics.

Csütörtök reggel három palesztin fegyveres tüzet nyitott egy ellenőrzőpont közelében azon az úton, amely Jeruzsálemet összeköti a Holt-tengerrel, és az út mentén fekvő Maále Adumim telepes-várossal. A merényletben megöltek egy és  megsebesítettek 11 izraelit.

Az izraeli miniszterelnök bemutatta a háború utáni gázai rendezésről alkotott elképzeléseit

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai rendezési terve a közigazgatásban jártas helyi emberekkel és szervezetekkel képzeli el a polgári rend helyreállítását a háború után a gázai övezetben a Jediót Ahronót hírportáljához, a ynethez eljuttatott dokumentum szerint.

Netanjahu a hadikabinet csütörtök esti ülésén bemutatta a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, a jövőbeli rendezés alapszabályait. Netanjahu a többi között közölte, hogy elképzelései szerint 

a Gázai övezetben a polgári közigazgatás és a közrendért viselt felelősség közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyiekre fog épülni.

A dokumentum három idősíkot különít el: a háború folytatását ígéri a három izraeli cél eléréséig, melyek a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet katonai képességeinek felszámolása, a túszok hazatérése, és a Gázai övezetből érkező fenyegetés megszüntetése.

Izraeli önjáró löveg tüzel palesztin célpontra Izrael és a Gázai övezet határán 2024. február 22-én
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/EPA

Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák - megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket -, lehetőség szerint más arab országok segítségével, Bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban. Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, melyeket Izrael elfogad.

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el. Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában