Fontos témák

2023.11.09. 07:42

Nemzeti konzultáció: a magas részvétel erős érdekérvényesítést jelent

A nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat – hívja fel a figyelmet elemzésében az Alapjogokért Központ.

MW

Egy kézbesítő nemzeti konzultációs kérdőívet tartalmazó leveleket készül bedobni a postaládákba egy kecskeméti társasházban

Forrás: MTI

Fotó: Ujvári Sándor

Mint írják, ezt támasztják alá az eddigi 12 társadalmi egyeztetés adatai, amelyeket általában olyan baloldali és brüsszeli politikai szereplők szoktak csak megkérdőjelezni, akik nem képesek a magyar kormányhoz hasonló legitimációt felmutatni, illetve nem is feltétlenül ambicionálják az emberek elképzeléseinek tényleges megismerését, főként nem azok figyelembevételét. 

Az Alapjogokért Központ elemzésében rávilágít, 

a baloldal rendszerint annak ellenére bojkottálja a – magyar emberek véleményének megkérdezésére irányuló – konzultációkat, hogy némely egyeztetésen több ember nyilvánította ki véleményét, mint ahányan a Gyurcsány vezette összefogásra adták le voksukat a 2019-es európai parlamenti választásokon. 

Ebből is látszik, hogy a guruló dollárokkal kitömött pártok a demokráciát csak mímelni, nem pedig gyakorolni szeretik – jegyzik meg.

Mint ismert, a nemzeti kormány hamarosan ismét egyeztetést kezd a szavazópolgárokkal, hogy az egység erejét fel tudja mutatni Brüsszel Magyarország érdekeivel ellentétes nyomásgyakorlásai kapcsán. A témák között ott lesz a háború és a migráció mindannyiunk biztonságát és jövőjét meghatározó ügyén túl a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadók megvédésének kérdése is, az uniós bürokraták ugyanis utóbbiak eltörlésére akarják kényszeríteni a kormányt – írják, hozzátéve, hogy

az eddigi nemzeti konzultációk alkalmasak voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a politikai folyamatokat. 

Az elsőt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán. Már ekkor is 200 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre. A magyar kormány később kikérte a választók véleményét egyebek mellett az Alaptörvénnyel, Soros György hazánkkal szembeni fellépésével, a családvédelemmel és legutóbb Brüsszel szankciós politikájával összefüggésben is. A témák súlyának megfelelően rendre nagyszámú válaszadó küldte vissza a konzultációs íveket, 2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszéd volt ilyen szempontból a legsikeresebb, amelyben majdnem 2,4 millióan vettek részt. A hat évvel ezelőtti kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat.

Az ellenzék ennek ellenére rendszeresen lehurrogja a nemzeti konzultáció intézményét. Azzal azonban, hogy többször kísérletet tettek annak leutánzására, sokszorosan bevallották, hogy egy sikeres politikai innovációról van szó, egyben meghazudtolták saját, kormányzati kezdeményezésekkel szembeni kritikájukat. Az már más kérdés, hogy az ő próbálkozásaik meglehetősen gyengére sikerültek, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy képtelenek odaállni olyan ügyek mellé, amelyekkel kapcsolatban átütő társadalmi igény mutatható ki. 

Jól látható, hogy nem az emberek akaratát akarják érvényesíteni, hanem külföldi megrendelőik által meghatározott érdekeket szolgálnak ki, és saját politikai termékeiket tukmálnák rá a választókra. 

Az első utángyártott „bóvli konzultációt” a Jobbik dobta piacra 2017-ben. A „valódi nemzeti konzultációnak” nevezett kampányukkal saját bevallásuk szerint is mindössze 200 ezer választót tudtak megmozgatni. 2018 augusztusában az MSZP indított „átfogó” egyeztetést, amelyet azonban mindössze húszezren töltöttek ki. 2020-ban a Momentum próbálkozott hasonlóval, igencsak mérsékelt sikerrel. Fekete-Győrék a kezdeményezés elnevezésével járó szellemi munkával sem bíbelődtek, egyszerűen kölcsönvették a „valódi nemzeti konzultáció” brandet, hogy megmozgassanak 15 ezer szavazópolgárt. Karácsony Gergely „budapesti lakógyűlésére” 136 ezer reakció érkezett, nem véletlen, hogy ezzel ők maguk sem nagyon büszkélkedtek.

A teljes elemzés az Alapjogokért Központ oldalán olvasható.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában