Navracsics: az uniós bővítésről szóló rész volt a leglényegesebb az Európai Bizottság elnökének beszédében

Navracsics Tibor, aki 2014-től 2019-ig uniós biztos volt, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett "SOTEU - Magyar szemszögből/Merre tart az Unió?" című beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyennek a bővítéssel kapcsolatban elmondott szavait a beszéd "fordítókorongjának" tartja, tekintettel arra, hogy a bővítéssel kapcsolatban legutóbb egyértelmű üzenetet Jean-Claude Juncker fogalmazott meg, még 2014 nyarán, a bizottság elnökjelöltjeként.

A tárcavezető hozzátette, akkor az hangzott el, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben nem lesz bővítés, és az elmúlt tíz esztendőben a politikai szólamokon túl a témában mást nem is nagyon lehetett hallani.

A miniszter és beszélgetőpartnere, Balázs Péter közgazdász, a külügyi tárca korábbi vezetője, volt uniós biztos egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó államokkal együtt akár kilenc új ország is tagja lehet az Európai Uniónak, a feltételek teljesülése esetén a bővítés akár már 2030-ra is megvalósulhat és pozitív üzenetet jelent az is, hogy ehhez nem szükséges az uniós alapszerződés módosítása.

A két politikus abban is egyetértett, hogy Ursula von der Leyen szerdai évértékelője - amennyiben jövőre folytatni akarja munkáját az Európai Bizottság élén - egyfajta kampánybeszédként is értékelhető, hiszen az elnök lényegében minden ágazat, minden politikai szereplő felé intézte mondatait.

Navracsics Tibor örömtelinek tartja, hogy az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy "a mélyítés, bővítés egy hamis dilemma" és ez egy nagyon jó távlatot ad az európai integrációnak, hiszen az integráció a béketeremtés szemszögéből egy igazi sikertörténet.

Az évértékelőnek az úgynevezett zöld átállásról szóló gondolatai kapcsán Balázs Péter elmondta, hogy ez időnként fékezi az ipar versenyképességét és kiemelte, hogy az átállás mozgásterét az orosz-ukrán háború kitörése korlátozta, hiszen több esetben hirtelen le kellett válni a "bizonytalan orosz forrásokról" és ez például Németországot nagy átállások megvalósítására kényszerítette.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban úgy értékelt, hogy az EU-nak az Egyesült Államokkal és részben Kínával való ipari versengése kapcsán fontos kérdés, hogy a jelenlegi 27 tagállam összeáll-e egy "protekcionista piaccá", vagy a különböző nemzeti érdekek mentén töredezik-e majd ez az egység. Ebben a tekintetben az EU hátrányos helyzetben van az Egyesült Államokkal szemben - fogalmazott a tárcavezető.

A magyar energiahálózat korszerűsítése kapcsán a miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az EU erre nem szívesen biztosít forrásokat, pedig miközben a megújuló energiák irányába tolnák Magyarországot, ehhez akár ezermilliárdos nagyságrendű beruházásra is szükség lenne, hiszen a magyar energetikai infrastruktúra jelenlegi állapotában elavult. Ezen a területen nem a magyar kormányzati akarat, hanem a források és az ipari kapacitás hiányzik - fogalmazott a tárcavezető.

Ahhoz, hogy az EU a világgazdasági versenyben meg tudja állni a helyét, európai ipari óriásokra van szükség - emelte ki Navracsics Tibor.

A migráció témakörében Navracsics Tibor és Balázs Péter egyetértett abban, hogy különböző elképzelésekkel, érdekekkel rendelkező tagállamokat kellene közös nevezőre hozni, ez pedig rendkívül nehéz feladat, ezért nem valószínű, hogy a mostani elnökség ideje alatt ebben megállapodás születhet.

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, hogy külföldi munkaerőre szükség van, de csak a megfelelően szabályozott, legális keretek között és ez nem csorbíthatja a már az unióban élők munkához jutási lehetőségeit.

A beszélgetés során egy nézői kérdésre válaszolva Navracsics Tibor leszögezte, hogy 2011-et követően ismét lesz magyar uniós soros elnökség és az sikeres is lesz.