Leleplezték Ady és Léda közös szobrát Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A 33. Festum Varadinum előrendezvényeként zajlott ünnepség során a szervezők avatóbeszédekkel és színészi közreműködésekkel idézték meg Ady és Léda szerelmi történetét, miközben a költő versei, illetve a Brüll Adélnak írt levelei is megelevenedtek.
A szép számú érdeklődőt látva (pótszékeket kellett bevinni a terembe, de még így sem jutott mindenkinek hely) Cseke Attila fejlesztési miniszter, szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke megjegyezte: lám, megérte az elmúlt évek, évtizedek együtt elvégzett munkája. Hangsúlyozta: nem elég magyar közösségi és kulturális tereket létrehozni, ezeket élettel és tartalommal kell megtölteni. Nagyvárad pedig ebből a szempontból kiváltságos helyzetben van, és ennek egyik „okozója” Ady, illetve mindaz, ami az ő tevékenységéhez, szellemi műhelyéhez, a múzsájához köthető. 

– fogalmazott a honatya.

Ne legyünk kishitűek

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felidézte, hogy annak idején azért is kezdeményezte az ingatlan renoválását, mert amikor a Róma bár működött benne, olyan állapotba került, hogy nem szívesen tért be oda jóérzésű ember. Mások talán már lemondtak volna az ingatlanról, de ők bátrak voltak. Ehhez azonban az is kellett, hogy akkoriban Biró Rozália legyen az alpolgármester. 

Az ingatlan előbb bérleményként került civil használatba, aztán „kacskaringós úton” végül közösségi tulajdonba, bár még nem teljes egészében – magyarázta a politikus. 

– jelentette ki Szabó Ödön. 

„Fontos tehát, hogy merjünk álmodni, mert az álmok valóra válhatnak” – tette hozzá, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak és a román államnak is az anyagi támogatásért, utóbbi említésekor kiemelve: ehhez az is kellett, hogy az RMDSZ törvényhozói ott legyenek a parlamentben.

„Szerelmes lélekkel”

Szűcs László, a Léda Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani házavatónak a története éppen 120 évvel ezelőtt kezdődött. „Aligha lehetnénk ma itt, ha 1905 egyik kora nyári napján Ady Endre szerelmes lélekkel nem lépte volna át ennek a háznak a küszöbét. Akkor már három esztendeje élt e falak között négy nő, az 1902-ben megözvegyült Brüll Cecília, valamint a lányai: Adél - a múzsanevén ismertebb Léda, s két húga, Berta és Margit. A házat Léda nagybátyja, a Bécsben élő Stern Márton ajánlotta fel számukra lakóhelyül” – magyarázta Szűcs László. Mint kifejtette, ezekben az években, különösen 1907 és 1909 között volt a költő jelenléte a legintenzívebb ebben a villában, gyakran küldött innen vagy ide leveleket, s ami a legfontosabb, itt született – egészen pontosan a kerti asztalnál – számos költeménye. Rajta kívül a holnapos költők is megfordultak itt, Emőd Tamás egy fényképet is készített az udvar felől. 

– közölte, majd arról is beszélt Szűcs László, hogy a Léda-háztól még a kommunista időben sem állt távol a kultúra, hiszen, mint ahogy Virányi Attila zenész jelezte neki, a vasutas klubban, ami egykor itt működött, még a Metropol együttes is koncertezett. Hajdu Géza pedig azt mesélte, hogy ő pályakezdő színészként mondott verset a ház mögött egykor létezett szabadtéri színpadon, ahol vasárnaponként a vasutasok rezesbandája szórakoztatta a közönséget. „Úgy hiszem, azt remélem, meg tudjuk majd tölteni színvonalas tartalommal ezt a helyet, ezeket a termeket. S remélem, nem csupán rendezvényekkel, irodalmi, képzőművészeti, zenei estekkel, beszélgetésekkel, hanem a váradi helytörténetírásnak, kutatásnak is új lendületet adhatunk, illetve foglalkozhatunk olyan szellemi hagyatékok gondozásával, feldolgozásával, amilyenre példa a Horváth Imre emlékszoba, továbbá Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár, Kinde Annamária rendelkezésünkre álló hagyatéka” – fogalmazott az alapítvány elnöke.

Ady és Léda kapcsolatát, illetve a ház történetét Péter I. Zoltán írása alapján Hajdu Géza színművész elevenítette fel, míg Ady Lédának írt leveleit Tóth Tünde színművész tette élővé. Bacsó Ágnes és Füzesi Sára, a művészeti líceum diákjai fuvoláztak. Miután leleplezték Deák Árpád szobrászművész alkotását, a jelenlevők helyet foglalhattak Ady és Léda mellett, megtekinthették Horváth Imre költő szintén felújított emlékszobáját, az elmúlt hónapban kialakított manzárdhelyiséget, és megcsodálhatták Adorján Emilnek, a Fekete Sas-palota építtetőjének a bútorát, Bató Ida színművésznő adományát.