Szijjártó: Magyarország határidő előtt teljesíti a védelmi költségek emelését célzó NATO-vállalást (videó)

Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

Forrás: Facebook

Fotó: BORSOS MATYAS

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy

még meg is fogja haladni a magyar GDP két százalékát a katonai büdzsé, ráadásul ezt jelentős gazdasági növekedés mellett érték el, minthogy még a tavalyi válságévben is 4,6 százalékos bővülést regisztráltak.

Magyarország azon kilenc NATO tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a 2 százalékos elvárást, ami kevesebb, mint a NATO-tagok egyharmadát jelenti – hangsúlyozta.

„Tehát szeretném rögzíteni, főleg azért, mert Magyarország elkötelezettségével, megbízhatóságával, lojalitásával kapcsolatban számos mesterséges és hazug vád és kétség merült fel, hogy

Magyarország azon kilenc NATO-tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a két százalékos elvárást”

– jelentette ki.

Hangsúlyozta: azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre.

„Ezzel az első helyen végeztünk a harminc, illetve már harmincegy tagország közül. Tehát Magyarország a NATO-tagállamok közül a védelmi költségvetésének legnagyobb részét fordítja fejlesztésekre és új kapacitások létrehozására” – mondta.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek.

Szijjártó Péter a NATO nyári vilniusi csúcstalálkozójának előkészítéséről szólva kiemelte, hogy annak az Európát déli irányból érő kihívásokkal is foglalkoznia kell, ugyanis jól érezhető a bevándorlási nyomás erősödése.

Az illegális migrációs hullámok mindig lehetőséget adnak arra, hogy a világ biztonságosnak gondolt részein újabb terrorcselekményeket kövessenek el a terroristák, akik az illegális migrációs hullámokba el tudnak bújni

– figyelmeztetett.

Majd rámutatott, hogy az ukrajnai háború egyik következményeként a világ könnyen destabilizálható pontjain élelmiszerellátási nehézségek alakultak ki, és ez erőszakos cselekményekhez vagy szélsőséges ideológiák terjedéséhez vezethet, illetve minden esetben növeli a terrorveszélyt, márpedig éppen ezek jelentik a migráció egyik legfőbb kiváltó okát.

„Ezért egyetértettünk a török kollégákkal és néhány más, alapvetően dél-európai felszólalóval abban, hogy a NATO-nak az egyre növekedő terrorfenyegetésekre és a délről érkező biztonsági kihívásokra is reflektálnia kell a következő csúcstalálkozón” – tájékoztatott.

A miniszter emellett megismételte, hogy

továbbra is tiszteletben kell tartani azt a korábbi határozatot, miszerint az észak-atlanti szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint mindent elkövet egy esetleges közvetlen NATO-Oroszország konfliktus megelőzése érdekében.

„Minden, ami azzal fenyeget, hogy a NATO esetleg részesévé válna ennek a háborúnak, az számunkra elfogadhatatlan” – szögezte le.

Szijjártó: a finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyarországi ratifikációját

A finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyar ratifikációját, illetve biztosított afelől, hogy Helsinki az európai fórumokon komolyan fog foglalkozni az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak helyzetével – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy finn kollégája találkozót kért tőle, és a köszönetnyilvánításon felül azt is hangsúlyozta, hogy országa jól érti a kárpátaljai magyar közösség jogaival kapcsolatos aggodalmakat.

„Ezért felajánlotta, illetve biztosított arról, hogy a jövőben különböző európai fórumokon ők maguk is ezt a kérdést komolyan fogják kezelni” - tudatta.

Valamint hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban a finn kormány képviselői többször is felvetették ezt a kérdést különféle üléseken. „Tehát ebből a szempontból ez korrekt, ezt ismerjük el” – fogalmazott. Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, nem tudni, hogy milyen szerepet játszott a finn kormánypártok csúfos választási veresége abban, hogy Helsinki a napokban bejelentette csatlakozását a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében zajló bírósági eljáráshoz az Európai Bizottság oldalán.

„A magyar gyerekek megvédésének ügye mellett mi ki fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz arról döntést éppen, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe” – húzta alá.

A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően pedig közölte, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát már tavaly nyáron, amikor beterjesztette a jóváhagyásról szóló javaslatot az Országgyűlésnek, innentől kezdve a képviselőcsoporton múlik a szavazás időpontja.

„Azt a parlamenti frakcióvezetőnk világossá tette, hogy a sürgetés itt nem vezet eredményre. A magyar parlament a magyar szuverenitást, a népakaratot képviseli, ezért majd a képviselőcsoport eldönti, hogy mikor akarja, hogy a parlament erről szavazzon” – mondta.

Kitért arra is, hogy svéd kollégája is találkozót kért tőle, és a kormány feltételeiről kérdezte. „Mondtam, hogy a kormánynak nincsenek feltételei, majd a parlamenti képviselők döntenek” – tette hozzá.

Továbbá rámutatott, hogy a fideszes képviselőknek döntő többsége egyéni választókerületben szerzett mandátumot, és így jogosan érzékenyek arra, amikor azt hallják, például Stockholmból, hogy a politikai rendszer nem demokratikus Magyarországon.

A miniszter a Donald Trumppal szembeni vádemeléssel kapcsolatosan azt emelte ki újságírói kérdésre reagálva, hogy az előző amerikai elnök hivatali ideje alatt voltak „a legjobb színben, legjobb bőrben” a két ország közötti kapcsolatok.

„Az látszik, hogy a mainstream, s legyen az a politikai, legyen az az igazságszolgáltatási világ, legyen az a média, ki nem állhatja Donald Trumpot” – jelentette ki. „A mainstream veszélyként, fenyegetésként tekint Donald Trumpra, és semmibe veszi a népakaratot ebből a szempontból” – vélekedett.

„Ezért mi sok sikert, kitartást kívánunk az elnök úrnak, és őszintén reméljük, hogy a magyar–amerikai politikai kapcsolatok ismét lesznek abban a formában, mint egyszer már voltak” – mondta.

Magyarország nem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon

Magyarország semmiképpen sem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon, rivalizálás helyett kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a NATO külügyminiszteri szintű ülésén Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülést követő sajtótájékoztatón a Kínáról szóló napirendi pont kapcsán ismertette a magyar álláspontot, miszerint a kapcsolatot nem szabad katonai természetűként leírni. „Sőt, minél kevésbé katonai kapcsolatként írjuk le ezt az együttműködést, annál jobb” – közölte.

„Mi nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Mi nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki”

– hangsúlyozta.

„Semmi olyan versenybe nem neveztünk be, és nem is akarunk benevezni, amely egy ilyen, rendszerek közötti versenyt hozna létre Kína és Európa vagy Kína és Magyarország között” – tette hozzá.

Aláhúzta: a kormány rivalizálás helyett a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt, amely nem pusztán lehetséges, de szükséges is, különös tekintettel az autóipari forradalomra, ugyanis az európai gyártók teljesen függővé váltak a dél-koreai és kínai elektromos akkumulátoroktól.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a brüsszeli politikai döntések nyomán forradalmi megújuláson kell átmennie az autóiparnak, amely a legmeghatározóbb iparág az európai gazdasági jövő szempontjából, hiszen ehhez euró tízmilliárdokat kellett befektetni, és át kellett szervezni a legnagyobb nyugat-európai autóipari vállalatok jövőre vonatkozó stratégiáját – tudatta.

„Ez egy egyirányú utca, ebben az utcában megfordulni nem lehet, ebből kijönni nem lehet. Egyszerűen azért, mert most már túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen” – emelte ki.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a politikai döntéshozók elfelejtették, hogy miközben a kontinesen megvalósultak az elektromos autók gyártásához szükséges fejlesztések, nem jöttek létre a megfelelő kapacitások az elektromos akkumulátorok előállításához, ezekkel elsősorban a szektor kínai vállalatai rendelkeznek.

„Tehát mindazok, akik azt szorgalmazzák, hogy válasszuk szét a kínai és az európai gazdaságot, azok azt kockáztatják, hogy egy hatalmas mélyütést adnak az európai gazdaságnak” – figyelmeztetett, tekintettel a tényre, hogy a 870 milliárd eurót is meghaladja a Kína és az Európai Unió tagországai közötti kereskedelmi forgalom.

„Mi, magyarok ezt jobban értjük, mint bárki más, hiszen a legnagyobb német autóipari vállalatok és a legnagyobb kínai, illetve koreai elektromos akkumulátorgyártók ott vannak Magyarországon. Világos, hogy az együttműködésük nélkül nincs új európai autóipar és nincs sikeres európai környezetvédelem sem”

– jelentette ki.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ újra elindult a blokkosodás irányába, ami Közép-Európa számára különösen rossz hír, hiszen a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.

„Mi a blokkosodás helyett a konnektivitásban, az összeköttetések létrehozásában és fenntartásában hiszünk” – összegzett, mondván, inkább még szorosabbra kellene fűzni az együttműködést Kínával.

Végül kitért Kína ukrajnai béketervére, amely szerinte megfelelő kiindulási pont lehetne a nemzetközi tárgyalásokhoz.

„Mi azt szeretnénk, ha minél előbb megindulnának a béketárgyalások, minél előbb tűzszünet lenne, mert minél előbb van tűzszünet, minél előbb indulnak béketárgyalások, annál több emberéletet tudunk megmenteni Ukrajnában” – fogalmazott.