Székely szabadság napja

2023.03.10. 19:17

Gulyás Gergely: a magyar állam felelősséget visel minden magyarért

Magyarországnak olyan kormánya van, amely az egységes magyar nemzet elvéből indul ki, és ma belpolitikai konszenzus van abban, hogy a magyar állam felelősséget visel minden magyarért – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten.

MTI

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett tanácskozáson a Bálna Budapest rendezvénytérben 2023. március 10-én

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

A székely szabadság napja alkalmából a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett tanácskozáson Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az egységes magyar nemzet elve „ma alkotmányos parancsnak is tekinthető”, miután 2011-ben az alkotmányba is bekerült. Az elmúlt 13 évben sikerült elérni, hogy ma ez a kérdés nem tárgya az aktuálpolitikai vitáknak – mondta, majd kifejtette: ma már az ellenfeleink is úgy gondolják, hogy ezen a területen „nem érdemes, nem hasznos, nem kifizetődő” megtámadni a kormányt.

Gulyás Gergely rámutatott, a kérdésben belpolitikai konszenzus van, ami lehet, hogy az ellenfelek részéről „nem szívből, hanem színből van csupán”, de ez lényegtelen, hiszen ma már senki nem vitatja, hogy a magyar állam felelősséget visel valamennyi magyarért, bárhol is éljen a világban.

Sikerült ennek megfelelően a kettős állampolgárságról szóló törvényt még az elsők között elfogadni 2010-ben. Ennek köszönhetően ma szerte a világon több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van – mondta, majd úgy fogalmazott:

sikerült a trianoni békediktátum után 90 évvel újra közjogi köteléket létrehozni a magyar állam és magyarok között, függetlenül attól, hogy ők az anyaország területén élnek, vagy sem.

Szintén fontos döntésnek nevezte Gulyás Gergely a választójogi törvény újraszabályozását, és azt, hogy a határon túli magyarok is lehetőséget kaptak a választásokon való részvételre.

A magyaroknak még mindig legalább 20, de inkább 25 százaléka, tehát minden ötödik magyar a határon túl él – mutatott rá a miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra is, a kormány gazdaságfejlesztési programokat támogatott a határon túli térségekben, és sokan tudtak ezzel jól élni. Az elmúlt évtizedekben a magyar nemzetpolitika sikerei a gazdasági támogatásokkal is összefüggésben állnak – mondta.

A miniszter szólt arról is, ma azt látni, hogy az egyes nemzetrészek helyzete jobban eltér egymástól, mint tíz évvel ezelőtt.

A kárpátaljai nemzetrész van a legnehezebb helyzetben, a létért való küzdelem ott a szó legszorosabb értelmében igaz, sőt igaz ez az ukrán államra is – mondta, hozzátéve, a legnagyobb segítségre azoknak van szüksége, akik a háború ellenére Kárpátalján maradtak, és ott igyekeznek a megmaradt közösséget megtartani.

A Délvidékről szólva közölte: a magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt időszakban alapvetően változtak meg, és a kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi jogos sérelmet sikerült volna orvosolni, de a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a határon túli magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – mondta.

GULYÁS Gergely; ZSIGMOND Barna Pál; ILLÉS Boglárka
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (első sor, b3), Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, a határon túli magyar közösségek hatékony támogatásáért felelős miniszteri biztos (első sor, b2) és Illés Boglárka, a Fidesz parlamenti képviselője (első sor, b) a székely szabadság napja alkalmából a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett tanácskozáson a Bálna Budapest rendezvénytérben 2023. március 10-én
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Gulyás Gergely nehéznek értékelte a helyzetet Erdélyben, a Partiumban, Székelyföldön: azt látni, hogy a magyar nemzeti szimbólumokkal szembeni ellenállás nem szűnt meg.

A Felvidékről szólva közölte, a választásokra összeállt szövetség azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a szlovák törvényhozásban újra lehet magyar párt.

Az anyaország minden támogatást megad valamennyi határon túli magyar közösségnek – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A miniszter az ukrajnai háborúról szólva azt hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie azért, hogy – a józan ész talaján maradva, nem elfelejtve, ki a támadó és ki a megtámadott – egy regionális katonai konfliktus semmiféleképpen ne terjedjen ki Európára.

Beszélt arról, hogy  az orosz–ukrán háború Európának okozza a legtöbb kárt a nem háborús felek között. Magyarország háromszorosan is nehéz helyzetbe került, hiszen európai ország, közel van a háborús térséghez és az energiakitettsége is jelentős – mutatott rá Gulyás Gergely, hangsúlyozva: mindezért arra kell ma koncentrálni, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is megóvják a családokat mindazon negatív következményektől, amelyekkel a háború együtt járhat, továbbá segítik a gazdaság szereplőit.

A miniszter kulcskérdésnek nevezte, hogy a határokon kívül tudjuk tartani a háborút és a NATO ne váljon a háború részévé.

A nemzetközi jog betartását követeljük, tiszteletben tartjuk minden állam önvédelemhez és területi integritásához való jogát, de a magyar és az európai érdek az az, hogy a lehető leggyorsabban legyen tűzszünet és béke – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint ha mindez bekövetkezik, akkor visszatérhetünk a 2010-es évek közepéhez, amikor úgy tűnt, hogy a gazdasági növekedésnek és fejlődésnek semmilyen külső akadálya nincsen.

A miniszter több kérdést kapott a hallgatóság soraiból, és ezekre válaszolva elmondta, még nem született döntés arról, hogy ki lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje. Szerinte Budapest legnagyobb problémája az, hogy a város rendezetlen: „teljesen abnormális" az, amit a közlekedésben látunk, van egy „autósüldözés”, a főváros piszkosabb, mint volt korábban, valamint a hajléktalanprobléma újra visszatért, a mindennapok részévé vált.

Sem a város fejlesztésével, sem a működtetésében nem látják azokat az eredményeket, amelyeket 2010 után kézzelfoghatóak voltak – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter egy másik kérdésre válaszolva közölte: ha nagyon eredményesek vagyunk, akkor 5-6 év múlva kell foglalkozni az euró bevezetésének kérdésével, hiszen a közös valuta akkor jó, ha el tudjuk érni az unió átlagos fejlettségi szintjének a 90 százalékát. Jelenleg 75-76 százalékon vagyunk – mondta, megjegyezve azt is, hogy sokan ellene vannak az euró bevezetésének, hiszen a monetáris politikai szabadságunk elveszik.

Menczer Tamás: a székelység és minden határon túli magyar közösség számíthat a magyar kormányra

A székelység és minden határon túli magyar közösség számíthat a magyar kormányra – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Budakeszin.

 

Az államtitkár a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: a magyar kormány akkor is ott áll mellettük, ha esetleg senki más nem, és mindent megtesz azért, hogy a meglévő jogaik megmaradjanak és ezeket a jogköröket bővíteni tudják minden lehetséges módon.

 

Rögzítette: a magyar kormány külpolitikájának egyik legfontosabb alapvetése, hogy minden magyar felelős minden magyarért.

 

Kiemelte: az, hogy mi fontos a szívünknek, mit ünneplünk, azt nem az országhatárok határozzák meg, hanem az érzéseink, és a székely nemzettársaink, a székely közösség felé a szívükben szeretettel és elkötelezettséggel vagyunk.

 

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta: a székely szabadság napja a forradalom és szabadságharc gyümölcse. Szabadságvágyunkkal ma se tudnak igazán mit kezdeni a baloldali európai politikusok, akkor se ha történetesen magyar állampolgárok – mondta.

 

„Mondhatjuk mi, hogy nem kérünk olyan nemzetpolitikákból, amelyek a magyar közösség hátrányos megkülönböztetéséhez vezetnek és megnehezítik az anyanyelv-használatot és az anyanyelvi oktatást, de nem érdekli őket. Mondhatjuk, hogy kérjük vissza a Kárpát-medencei magyar közösségek azon jogait, melyeket évekkel korábban biztosítottak nekik, például Kárpátalján vagy Székelyföldön, de nem törődnek vele” – fogalmazott.

 

Szavai szerint  a baloldalt nem érdekli a nemzeti érdek vagy a szabadság, csak az, hogy az „előfizetőik” érdekeit kiszolgálják. Mert szavazóik egyre kevesebben vannak, előfizetőik annál inkább, azok is főleg dollárban utalnak, mint kiderült – mondta.

 

Velünk szemben a nemzeti oldal azt akarja, amit Petőfi is megírt: „a magyarnak élnie kell örökké, ...és nem szabad rabnak lennie többé” – közölte.

 

Amíg mindegyik magyar közösség nem részesül ebből a szabadságból, addig Magyarország kormánya sem dőlhet hátra, képviselne kell és képviseli is a magyar szabadság ügyét – jelentette ki az államtitkár.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában