MCC-konferencia

2023.01.25. 10:47

A publikálás jövője: így lehet megnyerni a digitális forradalmat

A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot – hangsúlyozta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az MCC második nemzetközi médiakonferenciájának nyitónapján, szerdán Budapesten.

MTI

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciáján 2023. január 25-én

Forrás: MTI

Fotós: Bruzák Noémi

Orbán Balázs, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatója, arról beszélt, hogy a nyugati országokban az ottani média legkevesebb 70-80 százaléka van nemzeti tulajdonban. A 2010 előtti Magyarországon ez az arány kevesebb mint 24 százalék volt, ami „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett, és mostanra került 50 százalék fölé – mondta, arra is kitérve, hogy Magyarországot elsősorban a nyugati liberális oldalról olyanok miatt kritizálják, ami ott „egészen természetes”.

Felsorolása szerint magyar alapítványok, egyesületek, magánszemélyek, köztük konzervatívok, szocialisták, liberálisok, és magyar egyházak, valamint a magyar állam is a médiatulajdonosok közé tartozik, ami egyúttal „természetes és jó médiapiaci átalakulás”.

Orbán Balázs a média és az ideológia kapcsolatáról szólva szomorú helyzetnek nevezte, hogy a nyugati médiavilágon belül egy olyan trend erősödik, amit a magyarok az 1989-es rendszerváltoztatás előttről ismernek: a média elkezd „bizonyos ideológiák szolgálólánya” lenni.

Az, hogy a woke nevezetű, főként neomarxista alapból építkező ideológia foglyul ejti a médiát, egy olyan fejlemény, aminek „mi, magyarok nem örülünk” – mondta, hozzátéve: a magyarok ebben a helyzetben azokat támogatják, akik nem így gondolkodnak.

SZALAI Zoltán
Szalai Zoltán főigazgató beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciáján 2023. január 25-én
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Orbán Balázs a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem legnagyobb botrányának minősítette egyúttal, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt a magyar baloldalt és az őket támogató médiát döntő mértékben „különböző szürke csatornákon” keresztül külföldről finanszírozták.

Szalai Zoltán MCC-főigazgató köszöntőjében arról beszélt, hogy a 26 éve működő MCC-ben már több mint 6100 diák képzi magát, Kárpát-medence szerte 25 helyszínen, többek között a nemrégiben nyílt brüsszeli központjukban is. Megfogalmazása szerint az MCC is hisz a könyvek erejében, kiadójuk, az MCC Press eddig több mint 60 könyvet adott ki magyar és nemzetközileg elismert szerzőktől egyaránt, és jelenleg 45 kötet áll előkészület alatt.

A Konferencia a publikálás jövőjéről című kétnapos tanácskozáson három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait kilenc panelbeszélgetésen a médiapiac helyzetéről.

Szalai Zoltán: a médiában méltányosság és tisztesség létezik, de semlegesség nem

Az első panelbeszélgetésen Szalai Zoltán kijelentette, hogy a jobboldali olvasó csak jobboldali, a baloldali olvasó pedig csak baloldali tartalmat akar olvasni, főleg ha fizet érte. Az értelmiség azt gondolja, hogy fontos a semlegesség, de a média 95 százaléka besorolható vagy a bal- vagy a jobboldalra, és ezt – vélekedése szerint – nemcsak a szerkesztőségek, hanem az olvasók is így akarják. Mint mondta, a médiában méltányosság és tisztesség létezik, de semlegesség nem. Szalai Zoltán továbbá úgy vélekedett, Magyarországon „rendkívül erős” a médiapluralizmus, ugyanakkor a piac kicsi, az online hirdetési piac 56 százalékát pedig a Google és a Facebook uralja.

Rod Dreher, a 2002-ben alapított The American Conservative portál vezető szerkesztője a többi között arról szólt, hogy az olvasók már évtizedekkel ezelőtt elkezdték elveszíteni a bizalmukat azok iránt, akik a híreket közvetítették feléjük.

Álláspontja szerint elfogultság a konzervatív oldalon is tapasztalható, és vannak, akik ezt nem is akarják meghaladni. Nem is az a legnagyobb baj a liberális médiával, hogy megmondja, mit higgyenek az emberek, hanem annak kereteit próbálják meghatározni – mondta, hozzáfűzve, hogy a mainstream média „kapuőrré vált”, bizonyos nézeteket be sem enged a nyilvánosságba; domináns módon alakítja a narratívát, elsősorban az akadémiai-politikai elithez szólva, egyúttal ideológiai ellenőrzést is gyakorol.

A woke és az eltörléskultúra a szólásszabadság legnagyobb ellenségei

A szólásszabadság legnagyobb ellensége a neomarxista alapú woke és a cancel culture

 - jelentette ki az Alapjogokért Központ főigazgatója a konferencián. Szánthó Miklós kifejtette: a "neomarxista progresszivizmus" nemcsak nyomást kíván alkalmazni politikai érvek mentén, hanem megpróbálja eltörölni a különböző, köztük a konzervatív politikai érveket és megközelítéseket a médiában.

SZÁNTHÓ Miklós
Szánthó Miklós
Fotós: Soós Lajos / Forrás: MTI

Az Európai Unió alakuló, új médiaszabályozásáról szólva úgy vélekedett, hogy bár az eredetileg semleges lenne, például kiegyensúlyozottságot vár el, de valójában politikai érdekeket szolgál. 

Az európai médiaszabályozás a fake news-zal kíván harcolni, miközben az egyik legnagyobb fake news a politikai korrektség, amivel viszont Brüsszel nyilván nem áll szemben

 - mondta.

Szánthó Miklós szerint az Európai Bizottság szinte hivatalossá tette a kettős mércét. Erre példaként hozta fel, hogyha a magyar vagy lengyel nemzeti kormány változtat a médiaszabályozáson, akkor az botrány, a sajtószabadságot féltik; a magyar médiahatóság miatt tíz éve botrány volt, miközben most az Európai Bizottság egy hasonló médiahatóság létrehozását tervezi, a "jogállam és a demokrácia jegyében".

Így lehet megnyerni a digitális forradalmat

Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke intézménye fő feladatának az egységes, átlátható médiapiaci felügyeletet nevezte meg.

 

Az uniós szabályozásról azt mondta, a javaslatok sok olyan elemet próbálnak szabályozni, ami tagállami nemzeti hatáskör.

 

Azt mondta, a magyar kormány kritikus a javaslattal szemben és a médiahatóság is hasonló állásponton van, ugyanakkor az NMHH részt vesz az európai jogalkotási folyamatban. Koltay András attól tart, hogy bizonyos a "soft" szabályozások kötelezőerejűvé válhatnak a jövőben.

 

Vaszily Miklós, az Indamédia társtulajdonosa a digitális forradalom "megnyerésének" módjairól rendezett panelbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, hogy ha egy portál az előfizetőitől függ, akkor feltehetően véleménybuborékot alakít ki, az előfizetők ugyanis azt szeretnék olvasni, amiben hisznek.

 

Vaszily Miklós szerint fontos a felhasználók személyre szabott tartalmakkal való támogatása, bár - mint megjegyezte - ez is az egymást erősítő vélemények kialakulásához vezethet.

Az online média nyereséges üzleti modelljeiről rendezett panelbeszélgetésen Jair Netanjahu kolumnista, rádiós műsorvezető, izraeli politikai influenszer, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia kifejtette, hogy az új technológiáknak köszönhetően a "demokratizálódás" nagyon pozitív folyamata figyelhető meg a médiában. Úgy érvelt, hogy korábban a néhány médiamogul által irányított orgánumokban az átlagember számára nem volt elérhető az újságírás, azonban az internetnek köszönhetően már bárki előállíthat tartalmakat, köztük akár videókat, és ez több embernek ad lehetőséget a megnyilatkozásra. Jair Netanjahu kiemelte, hogy 

a megváltozott médiakörnyezetben azok lehetnek sikeresek, akik olyan különleges, speciális tartalmakat állítanak elő, ami azonnal megragadja a figyelmet, és "átüt" az információs zajon.

Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója szerint a megváltozott körülmények között is a minőségi, speciális tartalmak a fontosak, a kérdés, hogy ki fog fizetni ezekért a tartalmakért.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában