Augusztus 18, Csütörtök

Ilona névnap

Tusványos

2022.07.21. 16:30

KINCS: jobbak a családban élők lelki egészségi mutatói

Jobbak a lelkiegészség-mutatói azoknak, akik harmonikus családban, házasságban élnek, gyermeket nevelnek – mondta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a székelyföldi Tusnádfürdőn.

Fűrész Tünde a családról és a lelki egészségről szóló kerekasztal-beszélgetésen felidézte, hogy

Magyarországon az alaptörvény definiálja a családot - mint szülő-gyermek viszonyt és házasságot -, hiszen ma a világban sokféle családfogalom létezik.

Beszámolt arról, hogy 2021 nyarán hétezer ember megkeresésével hatodik alkalommal végezték el azt, a magyarok lelkiállapotát vizsgáló kutatásukat, melyet intézetük névadója, Kopp Mária már korábban ötször - legutóbb 2012-ben - megtett. Ebben ugyanazokat a mutatókat - az egészséget, a boldogságot, a jólétet, a depressziós és stressz-mutatókat - vizsgálták, mint a korábbi felmérésekben.

A 2021-es vizsgálat eredményeiben jelentős pozitív változások láthatók mind a nőknél, mind a férfiaknál. Ezzel újból megerősítést nyert, hogy aki harmonikus családban, házasságban él, gyermekeket nevel, annál a lelki egészségi mutatók jobbak. Kopp Mária is mindig azt hangsúlyozta, hogy a szerető család és a párkapcsolat a legfontosabb egészségvédő tényező 

– emelte ki Fűrész Tünde.
A kutatás eredményeit ismertetve elmondta, a nők boldogság-elégedettség szintje felzárkózott a férfiakéhoz, tízes skálán majdnem egy egészet javulva már 7,4 felett van, de szinte minden kategóriában nagyobb arányú javulás mutatható ki a nőknél. Ez a KINCS elnöke szerint a nők családi szerepeinek nagyobb megbecsülésével, elismerésével függhet össze.
Örömtelinek nevezte, hogy míg a WHO jólétet, közérzetet mutató indexében 2012-ben az emberek negyede még a magas kockázatú csoporthoz tartozott, most már csak 14 százalékuk került ebbe a kategóriába, valamint a depresszió terén is pozitív irányba mozdultak el a válaszok. Szintén javultak a társadalmi normákra, értékrendekre, a stresszel való megküzdésre vonatkozó mutatók is. 

Fűrész Tünde megjegyezte: a fiataloknál közel sincs akkora javulás a lelkiegészség-mutatók kapcsán, mint általában, a koherenciamutatók pedig a korábbiakkal szemben már a vidékieknél magasabbak, mint városban élő társaiknál.   

Rusu Szidónia, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szociológusa a beszélgetés során egy erdélyi magyar doktoranduszok mentális helyzetéről szóló kutatásukat ismertette. Ebből kiemelte, hogy a doktoranduszi lét negatívan hat a szociális kapcsolatokra, de akiknek már stabil párkapcsolatuk, családi helyzetük van, azoknál ez komoly védőfaktort jelent. 

Emellett egy ilyen speciális élethelyzetben a közösség megtartó erejének is fontos szerepe van

– jegyezte meg.

Vita Emese, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szociológusa hozzátette: a családalapítás előtt álló fiatalok jobban érzékelik a munka-magánélet negatív hatásait, mint akik családban élnek.

Bota Andrea, Babeş-Bolyai Tudományegyetem pszichológusa a beszélgetés során arra is kitért, hogy a családban még gyermekkorban kialakul egy "ősbizalom" ami azt jelenti, hogy mindig van egy fiktív, szimbolikus "belső otthon", ahova vissza lehet térni sikerek és kudarcok esetén.

Borítókép: KINCS/ Facebook

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában